„Amit a haladásról általában el szoktunk mondani, az valóban rendkívüli! A "haladás", ahogyan azt manapság kinyilatkoztatjuk, egyszerűen nyelvtani középfoknak felel meg, amelyhez nem állapítottuk meg a felsőfokot. A vallás, hazafiasság, szépség vagy állatias gyönyör ideáljai helyett felkínáljuk a haladás alternatív ideálját - vagyis mindazzal szemben, amit jól ismerünk, többet kínálunk fel abból, amiről senki sem tud semmit. A haladásnak, ha helyesen értelmezzük, igencsak méltóságteljes és legitim jelentése van. Ha viszont a pontosan megállapított erkölcsi ideálok ellentéteként használjuk, egyszerűen nevetségessé válik. A haladás eszménye nem áll szemben az etikai és vallási célszerűség eszményével; az igazság ennek éppen a fordítottja. Senki sem használhatja a "haladás" szót, hacsak nincs pontosan meghatározott hitvallása, megmásíthatatlan erkölcsi törvénykönyve. Senki sem lehet haladó, ha nincsenek doktrínái; sőt, azt is mondhatnám, senki sem lehet haladó, ha nem csalhatatlan - vagy legalábbis hisz valamiféle csalhatatlanságban. Mert maga a "haladás" szó irányt jelöl; s mihelyt egy kicsit is kételkedni kezdek az irányt illetően, kételkedni kezdek magában a haladásban. Nem volt még korszak, mióta világ a világ, mely kevesebb joggal használhatta volna a "haladás" szót, mint mi. Lehetséges, hogy a katolikus 12. s a filozófikus 18. században egyszer jó, máskor rossz irányba indultak az emberek, s többé-kevésbé eltérő véleményük volt arról: milyen messze vagy pontosan merre menjenek, de hogy valamilyen irányt kell követniük, abban teljesen egyetértettek, s éppen ezért a haladás megtapasztalásának őszinte érzésében volt részük. Köztünk azonban épp az irányt illetően nincs egyetértés.“

—  Gilbert Keith Chesterton

II. A negatív szellemről
Eretnekek (1905)

„… az emberi nem, amelyhez oly sok olvasóm is tartozik…“

—  Gilbert Keith Chesterton

Idézetek forrás nélkül

„Mióta a kereszténységet anyámnak fogadtam, s nem holmi teóriának tekintem, mely véletlenül az utamba akadt, kicsiny kertté változott vissza Európa és a nagyvilág, kertté, melyben a macska és a gereblye jelképes alakjait bámulom; gyermekkorom tündéri tudatlanságával és várakozásával nézek mindenre. Egyik-másik tan vagy szertartás éppoly idomtalannak és furcsának tűnik, mint a gereblye; ám tapasztalatból tudom, hogy az efféle dolgok valahogy mégis zöld gyepen és virágon végződnek… Hadd említsek egy példát a száz közül! Ami engem illet, semmiféle ösztönös rokonszenvet nem érzek a fizikai szüzesség iránt való lelkesültséggel szemben, amely kétségtelenül jellemző vonása a történelmi kereszténységnek. Ám ha nem magamat tekintem, hanem a világot, észre kell vennem, hogy ez a lelkesültség nem csupán a kereszténység jellemzője volt, hanem a pogányságé is - számtalan vonatkozásban jellemzője a magasrendű emberi természetnek. A görögöknek volt érzékük a szüzesség iránt, midőn Artemiszt márványba faragták, szintúgy a rómaiaknak, midőn a Veszta-szüzeket díszruhába öltöztették. Az Erzsébet-kor leggonoszabb és legvadabb drámaírói úgy ragaszkodtak a szó szoros értelmében vett női tisztasághoz, mintha a világ alappillére volna. Sőt, a modern világ (még ha gúnyolja is a nemi ártatlanságot) a nemi ártatlansággal szemben nemes bálványimádatot tanúsít - bálványozza a gyermekeket. Mármost, minden gyermekszerető ember jól tudja, hogy különös szépségük nyomban hervadni kezd, mihelyt a fizikai nemiség első jegyei megjelennek rajtuk. Mivel az emberi tapasztalat egybevág a keresztény tanítással, egyszerűen arra következtetésre jutok, hogy én vagyok az, aki téved, és az egyháznak igaza van. Sőt, még helytállóbb az a megállapítás, hogy az én felfogásom hiányos, az egyházé azonban egyetemes. Az egyházat nem uniformizált emberek alkotják, és az egyház nem is kívánja tőlem, hogy nőtlen legyek. A tényt, hogy nem értékelem a cölibátust, éppúgy elfogadom, mint azt a tényt, hogy nincs zenei érzékem. Ellenem tanúskodik az emberiség tapasztalata, miként ellenem tanúskodik Bach esetében. A cölibátus virág apám kertjében, melynek nem tudom édes és ijesztő nevét. De lehet, hogy egyszer megtudom.“

—  Gilbert Keith Chesterton

IX. Tekintély és kaland
Igazságot! (Orthodoxy) (1909)

„Isten rejtélyei sokkal megnyugtatóbbak, mint az ember megoldásai.“

—  Gilbert Keith Chesterton

Idézetek forrás nélkül

„The whole object of travel is not to set foot on foreign land; it is at last to set foot on one's own country as a foreign land.“

—  G. K. Chesterton, könyv Tremendous Trifles

Forrás: Tremendous Trifles (1909), Ch. XXXI: "The Riddle of the Ivy"

„I cannot understand the people who take literature seriously; but I can love them, and I do. Out of my love I warn them to keep clear of this book.“

—  G. K. Chesterton, könyv All Things Considered

"The Case for the Ephemeral"
All Things Considered (1908)
Kontextus: I cannot understand the people who take literature seriously; but I can love them, and I do. Out of my love I warn them to keep clear of this book. It is a collection of crude and shapeless papers upon current or rather flying subjects; and they must be published pretty much as they stand. They were written, as a rule, at the last moment; they were handed in the moment before it was too late, and I do not think that our commonwealth would have been shaken to its foundations if they had been handed in the moment after. They must go out now, with all their imperfections on their head, or rather on mine; for their vices are too vital to be improved with a blue pencil, or with anything I can think of, except dynamite.
Their chief vice is that so many of them are very serious; because I had no time to make them flippant. It is so easy to be solemn; it is so hard to be frivolous.

„Yet these shall perish and understand,
For God has pity on this great land.“

—  G. K. Chesterton

Who Goes Home? (1914)
Kontextus: In the city set upon slime and loam,
They cry in their Parliament, "Who goes home?"
And there comes no answer in arch or dome,
For none in the city of graves goes home.
Yet these shall perish and understand,
For God has pity on this great land.

„I do not ask them to assume the worth of my creed or any creed; and I could wish they did not so often ask me to assume the worth of their worthless, poisonous plutocratic modern society.“

—  G. K. Chesterton

The Superstition of Divorce (1920)
Kontextus: I do not ask them to assume the worth of my creed or any creed; and I could wish they did not so often ask me to assume the worth of their worthless, poisonous plutocratic modern society. But if it could be shown, as I think it can, that a long historical view and a patient political experience can at last accumulate solid scientific evidence of the vital need of such a vow, then I can conceive no more tremendous tribute than this, to any faith, which made a flaming affirmation from the darkest beginnings, of what the latest enlightenment can only slowly discover in the end.

Hasonló szerzők

Albert Schweitzer fénykép
Albert Schweitzer31
német teológus, lelkész, filozófus, orgonaművész, tanár, or…
Arthur C. Clarke fénykép
Arthur C. Clarke2
angol író, mérnök
George Orwell fénykép
George Orwell39
angol író, kritikus, újságíró
Ludwig Wittgenstein fénykép
Ludwig Wittgenstein7
osztrák-brit filozófus
Terry Pratchett fénykép
Terry Pratchett50
angol fantasy- és science fiction-író
Simone de Beauvoir fénykép
Simone de Beauvoir14
francia írónő, filozófus
Jorge Luis Borges fénykép
Jorge Luis Borges37
argentin költő, elbeszélő, esszéíró, irodalomtörténész, fil…
Franz Kafka fénykép
Franz Kafka42
prágai német író
Mai évfordulók
Bernard Lewis fénykép
Bernard Lewis
brit-amerikai történész 1916 - 2018
Pol Pot fénykép
Pol Pot
1925 - 1998
Tóhei Kóicsi fénykép
Tóhei Kóicsi
1920 - 2011
Asraf Gháni fénykép
Asraf Gháni
(1949) pastu politikus, afgán elnök 1949
Több 27 mai évfordulók
Hasonló szerzők
Albert Schweitzer fénykép
Albert Schweitzer31
német teológus, lelkész, filozófus, orgonaművész, tanár, or…
Arthur C. Clarke fénykép
Arthur C. Clarke2
angol író, mérnök
George Orwell fénykép
George Orwell39
angol író, kritikus, újságíró
Ludwig Wittgenstein fénykép
Ludwig Wittgenstein7
osztrák-brit filozófus