„Több csoport vív betűharcot a varázsvessző körüli irodalomban”

„Az irodalom a mítosz ellentéte. A mítosz elrejt, az irodalom megtalál; a mítosz a rejtvény, az irodalom a megfejtés. A mítosz valóságfölöttivé válik a maga leplezéseivel, az irodalom viszont mítoszfölöttivé válik a maga leleplezéseivel, melyek visszavezetnek a valósághoz. (I./595. o.)”

Bálint György (1906–1943) magyar író, újságíró, kritikus, műfordító

„Irodalom nélkül az élet pokol.”

Charles Bukowski (1920–1994)

„A paraszti sors legnagyobbjaink tematikájának legfontosabb része volt, és a parasztsorssal való mélységes együttérzés váltotta ki a magyar irodalom érzelmi szempontból legmegrázóbb alkotásait, Tiborc alakját, Eötvös regényeit, Petőfi szabadságverseinek a pátoszát. Csak a millenium körüli évek, a magyar szellemi életnek ezek a legsötétebb évei feledkeznek bele a parasztság sorsát meghamisító, bársonyruhás népszínműfajta eldorádós és hazug álmaiba. (…)
A nép sorsával való együttérzés, a nép helyzeténjavítani akaró szándék nem irodalom, hanem szociális és politikai mozzanat. Ez a mozzanat megnyilatkozik az irodalomban, sőt annak egyik legfontosabb ihletõje talán - de ez nem jelenti azt, hogy maga a nép ihleti és termi ezt az irodalmat. Ez olyan összezavarása a fogalmaknak, mintha valaki azt mondaná, hogy a Zalán futását a Honfoglalás hozta létre.”

Szerb Antal (1901–1945) magyar író, irodalomtörténész

„Tisztelt Élet és Irodalom Szerkesztősége!”

Morvai Krisztina (1963) magyar jogász, egyetemi oktató, politikus

„A filozófia és az irodalom a Nyugat Ezeregyéjszakája.”

Anatole France (1844–1924)

„A filozófus számára egy filozófia van: az övé. A többi irodalom.”

Osvát Ernő (1877–1929) magyar szerkesztő, kritikus, író, újságíró

„Soha ne kételkedj abban, hogy egy figyelmes, elkötelezett polgárokból álló kis csoport megváltoztathatja a világot. Valójában, ők az egyetlenek, akik ezt valaha megtették.”

Margaret Mead (1901–1978) amerikai kulturális antropológus

„A paraszti sors legnagyobbjaink tematikájának legfontosabb része volt, és a parasztsorssal való mélységes együttérzés váltotta ki a magyar irodalom érzelmi szempontból legmegrázóbb alkotásait, Tiborc alakját, Eötvös regényeit, Petőfi szabadságverseinek a pátoszát. Csak a millenium körüli évek, a magyar szellemi életnek ezek a legsötétebb évei feledkeznek bele a parasztság sorsát meghamisító, bársonyruhás népszínműfajta eldorádós és hazug álmaiba. (…)”

Szerb Antal (1901–1945) magyar író, irodalomtörténész

„Az én esetemben az irodalom egyfajta bosszú. Valami, ami megadja nekem azt, amit a való élet nem tud megadni - az összes kalandot, az összes szenvedést. Mindazokat az élményeket, amelyeket csak a képzeletben élhetek át, az irodalom kiteljesíti.”

Mario Vargas Llosa (1936)