Idézetek nyugat-ről

„A „nyugati kultúra” kissé lógott rajtunk, mint frakk a négeren. Idegeink bűntudatosan lázadoztak. A kapuban gyanítani kezdtük, hogy a „Nyugat”valami más is, mint Anatole France művei, meglehetősen rossz magyar fordításban, Ady párizsi benyomásai, francia divatlapok és bajuszpedrők, történelmi leckék az iskolában s rosszul kiejtett francia szavak, melyeket oly hatásosan lehetett elhelyezni a köznapi beszédben. Kezdtük sejteni – inkább csak légköri benyomás volt ez ott, a belga-német határon! –, hogy polgárnak lenni, a szó nyugati értelmében más, mint polgárnak lenni odahaza; nemcsak a négy szoba teszi meg a gőzfűtés, a cselédek, Goethe összes művei a könyvszekrényben meg a finom úri társaság
…
Zavartan éreztük, nagyon finom idegekkel, hogy polgárnak lenni nem egészen ugyanaz Nantes-ban, mint Kassán – s mi odafent, a mi „nagy urbanitású” felvidéki városainkban, valahogy kínos-lelkiismeretesen voltunk polgárok, úgy iparkodtunk, mint az eminens diákok, valósággal szorgalmi feladatokat végeztünk polgáriasságból, ernyedetlenül civilizálódtunk. Nantes-ban valószínűleg éppen csak éltek az emberek egy életformán belül, különösebb osztálybecsvágy nélkül.”

Márai Sándor (1900–1989) magyar író, költő, újságíró

„Meggyőződéseink: Az a szó, amely lehetővé teszi, hogy az erő hangját nyugodt lélekkel a bizonytalanság szolgálatába állítsuk.”

Paul Valéry (1871–1945)

„A „nyugati kultúra” kissé lógott rajtunk, mint frakk a négeren. Idegeink bűntudatosan lázadoztak. A kapuban gyanítani kezdtük, hogy a „Nyugat”valami más is, mint Anatole France művei, meglehetősen rossz magyar fordításban, Ady párizsi benyomásai, francia divatlapok és bajuszpedrők, történelmi leckék az iskolában s rosszul kiejtett francia szavak, melyeket oly hatásosan lehetett elhelyezni a köznapi beszédben. Kezdtük sejteni – inkább csak légköri benyomás volt ez ott, a belga-német határon! –, hogy polgárnak lenni, a szó nyugati értelmében más, mint polgárnak lenni odahaza; nemcsak a négy szoba teszi meg a gőzfűtés, a cselédek, Goethe összes művei a könyvszekrényben meg a finom úri társaság”

Márai Sándor (1900–1989) magyar író, költő, újságíró

„A Nyugat, nyakán az imperialista emberevőkkel, a sötétség és rabság fészkévé vált. Szét kell tipornunk ezt a fészket a világ dolgozóinak örömére és vigasztalására – ez a feladat.”

Joszif Visszarionovics Sztálin (1879–1953) a Szovjetunió diktátora

„A Nyugat elsősorban irodalomtermelő folyóirat, feladata, hogy a jelentős, eredeti művek javát kiválassza, közölje vagy rájuk mutasson.”

Osvát Ernő (1877–1929) magyar szerkesztő, kritikus, író, újságíró

„A Horn-kormány nagyon sok tekintetben tévútra vezette az országot, kárt okozott, de „menedzselte” a válságból kikászálódó országot, s a nemzetközi színtéren tovább erősítette a Nyugat irányában történő integrációnkat.
Horn Gyula kormányáról, 2008. április 16.”

Kövér László (1959) magyar jogász, politikus

„A Lajta - s ahány Lajta csak van Nyugat és Kelet közt - ma olyan nagy élet- s stílushatár, hogy ami igazán túlról és csak túlról van, az ideát már csak póz, vagy a legjobb esetben "műveltség."”

Németh László (1901–1975) magyar író (20. század)

„Megkeressük, megpróbáljuk megtalálni a Nyugat-Európában elfogadott dogmáktól és ideológiáktól elszakadva, tőlük magunkat függetlenítve azt a közösségszervezési formát, azt az új magyar államot, amely képes arra, hogy a mi közösségünket évtizedes távlatban versenyképessé tegye a nagy világversenyfutásban.”

Orbán Viktor (1963) magyar politikus

„A filozófia és az irodalom a Nyugat Ezeregyéjszakája.”

Anatole France (1844–1924)

„Ne kívánd, hogy az események úgy alakuljanak, ahogy te szeretnéd. Inkább a kívánságaidat szabd hozzá az események alakulásához, meglátod, nyugodt lesz életed folytatása.”

Epiktétosz (50–138) ókori görög filozófus

„A nyugodt kétségbeesés, amely nem háborog a dühtől, és nem átkozza az eget, maga a bölcsesség.”

Alfred de Vigny (1797–1863) francia költő, író és drámaíró

„Azok a nagy emberek a történelemben, akiknek saját partikuláris céljaiban benne van az a lényegi valami, ami a Világszellem Akarata. Ha tovább egy pillantást vetünk a világtörténelmi egyének sorsára, akiknek az volt a hivatásuk, hogy a Világszellem sáfárjai legyenek, ez a sors nem volt boldog. A nyugodt élvezethez nem jutottak hozzá, egész életük munka és fáradozás volt, egész természetük csak szenvedély… A szabad ember egyébként nem irigy, hanem szívesen elismeri, ami nagy és fenséges, és örül neki, hogy van.”

Georg Hegel (1770–1831) német filozófus, egyetemi tanár

„(Babits Mihály:) Az elvont gondolatnak ritmustestet faragott, a formát a műves nyugodt tudatosságával kezelte, őséül Arany Jánost választotta, és megvetett az őszinteség hazug attitűdjét… Az újítók minden balsorsa elérte, a kétfelől támadtatás keserűsége is: a régieknek nagyon új volt, és az újaknak nagyon régi és hideg tudatosságának művészet-etikai értékét, a szemérmességében tökéletes forma mögött rejlő igaz érzésvilágot kevesen értették meg.”

Szerb Antal (1901–1945) magyar író, irodalomtörténész

„Ady prózája csak a hírlapi vitában melegszik föl, különben csikorgó, kurta lélegzetű, emberei papirosfigurák. Petőfi tanult fő, literátus, a betű tisztelője, Shakespeare ihletes fordítója. Adynak a francia szellem a pórusáig se hat, műveltsége újságírós, értesültsége kávéházi. Petőfi, aki sohase látta a tengert, és Ausztrián kívül nem járt külföldön, világvárosi jelenség. Ady, minden Párizs-rajongása ellenére, nem az. Petőfi nyugat-európai formában fejezi ki, hogy magyar. Ady melldöngető, magyarkodó formában fejezi ki, hogy nyugat-európai. Politikai verseit többnyire megrendelésre írta a napilapok tárcarovatába, vagy a Galilei-kör március 15-i ünnepére, mintegy versenyezve Ábrányi Emillel, aki ezen a napon csengőbb rímekben és ötletesebb formában a másik, jobboldali tábort szolgálta ki…”

Ady Endre (1877–1919) magyar költő, újságíró

„Ha ránézel a világra, akkor szorongani fogsz. Ha magadba nézel, depressziós leszel. Ha Istenre nézel, nyugodt leszel.”

Corrie ten Boom (1892–1983)

„Utálom hallgatni, amikor minden nőről úgy beszélsz, mintha finom hölgyek lennének racionális lények helyett. Egyikünk sem akar egész életében nyugodt vizekben lenni.”

Jane Austen (1775–1817) angol regényírónő

„A felsőbbrendű ember elégedett és nyugodt; a középszerű ember mindig tele van szorongással.”

Konfuciusz (-551–-479 i.e.)

„Az égbolton nincs különbség kelet és nyugat között. Az emberek saját elméjükből alkotnak megkülönböztetéseket, és aztán elhiszik, hogy ezek igazak.”

Buddha (-563–-483 i.e.) ókori bölcs, a buddhizmus meghatározó alakja

„Sok nyugodt folyó indul viharos vízesésként, de egyik sem száguld és habzik egészen a tengerig.”

Mihail Jurjevics Lermontov (1814–1841) orosz író, költő, 1814-41

„Az elmúlt évtized legzavarbaejtőbb politikai fejleménye a nyugat-európai vezetők nyilvánvaló elszántsága arra, hogy Nyugat-Európában újra megteremtsék a Szovjetuniót.”

Mihail Szergejevics Gorbacsov (1931) szovjet politikus

„Eleget tűrtem, kemény kor, a láncod,
voltam fogantatásban gyáva bűn,
fényes sinen siklottunk át hazánkon.
Célpont voltunk. Céltáblán életünk.

S hogy lehelet kél dühtől dúlt kebelben,
s melegen száll hűvös hajnalba már,
dicsérném a nagy urat, ki sereggel
a vörös nappal nyugat fele jár.”

Johannes Robert Becher (1891–1958) német költő és politikus