Idézetek egység-ről (21 idézet) | Híres emberek idézetei

„A proletariátus diktatúrájának kivívása és megtartása lehetetlen a párt nélkül, mely éppen szilárdsága és vasfegyelme folytán erős. Vasfegyelme azonban elképzelhetetlen a pártban az akarat egysége nélkül, a párt összes tagjainak teljes és feltétlen cselekvésbeli egysége nélkül.”

Joszif Visszarionovics Sztálin (1879–1953) a Szovjetunió diktátora

Erős , Akarat

„Ha felbomlik a nézetek egysége – felbomlik a párt is. A párt nem fecsegő egyének halmaza, hanem a vezetők szervezete, olyan erőd, amelynek kapui csak az arra méltók, a kipróbált harcosok előtt nyílnak meg.”

Joszif Visszarionovics Sztálin (1879–1953) a Szovjetunió diktátora

„Érzem, hogy a spirituális gyakorlat lényege a kapcsolatod másokkal. Ha a motivációd tiszta, és őszinte, akkor a másokhoz való jó hozzáállásod alapja a kedvesség, a részvét, szeretet és tisztelet. Ez a gyakorlat megismerteti veled minden emberi élet egységét és annak a fontosságát, hogy cselekedeteid mások javára váljanak.”

Tendzin Gyaco (1935)

Eredeti: I feel that the essence of spiritual practice is your attitude toward others. When you have a pure, sincere motivation, then you have right attitude toward others based on kindness, compassion, love and respect. Practice brings the clear realisation of the oneness of all human beings and the importance of others benefiting by your actions.

Motiváció , Szeretet , Élet , Emberek

„A tudat úgynevezett egysége illúzió, valójában vágyálom. Szeretjük azt hinni, hogy egységesek vagyunk, de nem vagyunk azok, a leghatározottabban nem. Nem igazán vagyunk urak a saját házunkban. Szeretünk hinni akaraterőnkben, energiánkban, és abban, amire képesek vagyunk, de ha eljön a valódi próba ideje, azt tapasztaljuk, hogy csak bizonyos mértékig sikerül, mert megzavanak ezek a kis ördögök, a komplexusok.”

Carl Gustav Jung (1875–1961) svájci pszichiáter, pszichológus

Analitikus pszichológia

Ház , Szeretet , Siker

„Minden ország annyit ér, amennyi erőt és egységet jelent. Ehhez képest használják fel eszközként vagy várnak tőle aktív támogatást a maguk politikai céljainak érdekében. A gyengék és elesettek nem számítanak. Javaikat elveszik vagy megosztoznak rajta. Más eshetõség nincs. A világ nem szamaritánus intézmény.”

Bárdossy László (1890–1946) magyar diplomata, politikus, miniszterelnök

Neki tulajdonított idézetek

Támogatás , Világ

„Törekedj szíveddel és lelkeddel arra, hogy a fehérek és feketék között megértést és harmóniát teremthess, és hogy ezáltal a baháʹí világ egységét bizonyíthasd, ahol bőrszín szerinti megkülönböztetésnek nincs helye, és ahol csak a szív számít.”

Abdolbahá (1844–1921)

Forrás: Szemelvények ‘Abdu’l-Bahá írásaiból http://www.bahai.hu/mediatar/bahai-irasok-szent-konyvek-szovegek/szemelvenyek-abdul-baha-irasaibol/, 13. szemelvény

Megértés , Világ , Szív

„Csak a szeretet egyesítheti úgy az érző lényeket, hogy teljesebbé teszi őket, mert egyedül a szeretet ragadja meg és ötvözi egységgé legmélyebb érzelmeinket.”

Teilhard de Chardin (1881–1955) francia filozófus és jezsuita szerzetes

Szeretet

„A békét helyreállító genfi megállapodások elismerték Vietnám függetlenségét, szuverenitását, egységét és területi integritását, s kikötötték, hogy az ország egyesítése érdekében 1956 júniusában általános, szabad választásokat kell tartani. De mivel örökössé akarják tenni országunk kettéosztottságát, az amerikaiak és a déli országrész amerikabarát államapparátusa mindent megtettek az általános választások megtartásának akadályozására.”

Ho Si Minh (1890–1969)

:Üzenet a nemzethez, 1956. július 6.

Béke

„A korbácsnak tömör, sűrű struktúrája volt, a fájdalom már az első ütés után otthonosan érezte magát az emberben; voltaképp ez az első ütés elég volt egy egész napra, sőt még tovább, voltaképp az első „első ütés” elég lett volna egész életemre, de ezt nem tudtam elmagyarázni az idősebb K.-nak. Csak kiabálni tudtam, „Apu, ne bánts”, mindig ugyanazt, úgyhogy az idősebb K. rám se hederített; nem tudtam elmagyarázni neki, nem tudhatta, hogy egyetlen ütés a korbáccsal elég volt ahhoz, hogy egész nap ne tudjak leülni, hogy egész éjszaka ne tudjak elaludni, hogy másnap egész nap kerüljem az emberek tekintetét. Nem tudhatta mindezt, hiszen sosem verték meg a korbáccsal, noha volt már hagyománya a korbácsnak, noha már nem egy nagyobb állat megismerte a keménységét, a hatékonyságát, sőt alighanem a szagát is; hiába, én voltam az első embergyerek, aki megízlelte a korbács hagyományát, aki nem felejtette el a fájdalmat, amit okoztak neki, amit az idősebb K. okozott neki; mert senki más nem merte volna a kezébe venni azt, senki másnak nem jutott volna eszébe, hogy a kezébe vegye, hogy ilyen célra használja. Ilyen, mondjuk ki, pedagógiai célra.

A korbácshoz hasonlóan a fájdalomnak is megvolt a maga sűrűsége. Már az első ütés után mázsás teherként ömlött szét a testemen; az első ütést a hirtelensége különböztette meg a többitől, ezt volt a legnehezebb kapni, mert erre vártam a legtovább, ez volt a legeredményesebb, minthogy a felkészületlen testbe tört be. Voltaképp az első ütés elég lett volna az úgynevezett pedagógiai hatás eléréséhez, vagyis jelen esetben az abszolút és feltétel nélküli engedelmesség kikényszerítéséhez, mert ezt az elvet oltotta bele az idősebb K. a kutyáiba és az embergyerekébe; az első ütés után azonban, amely csupán beinjekciózás volt, jöttek az újabb, egyre erősebb, az átható fájdalmat kiterjesztő, mindent átható fájdalommá fokozó ütések is. S ahogy az injekció utáni fájdalom is folyékony, akár az ólom – és az ülepen, az epicentrumon keresztül szétfolyik mindenfelé, elhatol egész a velőig, a gerincen végigfutó libabőrökig, és csak amikor ezek elmúlnak, adja át óvatosan a helyét a megkönnyebbülésnek, a nővérke kiveszi a tűt, és megtörli a szúrás helyét –, hasonlóképpen folyt szét a fájdalom is, csak ez makacs volt, a megkönnyebbülés nem győzte cérnával, és rosszkedvűen, dolgavégezetlenül távozott; kegyetlen fájdalmat okozott a korbács, minthogy önző fájdalom volt ez, pöffeszkedett a bőségben és a hely-idő egységében. Az idősebb K. gondoskodott róla, hogy mindig egy ütéssel többet adjon a kelleténél, hogy adjon egyet tartalékba, hogy jobban belém vésődjön (nem tudhatta, hogy az már nem vésődhet belém jobban), hogy el ne felejtsem – nem tudtam elmagyarázni neki, hogy azt nem lehet elfelejteni. Ha képes lettem volna beszélni erről az egészről, akkor sem hitte volna el, hiszen soha senki nem ütötte meg a korbáccsal; – ha képes lettem volna, akkor sem… De nem voltam képes semmire, csak kiabáltam, hogy „Apu, ne bánts!”; bár később, a második vagy harmadik alkalommal, a második vagy harmadik pedagógiai szeánszon túl már csak azt, hogy „Ne bánts!”; később, a huszadik vagy harmincadik alkalommal meg csak azt, hogy „Nem!”. A „Nem” volt a talán legtágabb válasz minden felmerülő tisztázatlanságra, minden feltételezhető kérdésre, nem különben arra, amit az idősebb K. kérdezgetett, miközben vert a korbáccsal. Amit az idősebb K. egymás után kérdezgetett, amikor egymás után mérte rám az ütéseket is a korbáccsal. Azt kérdezte:

– Fogsz még? – (ütés) – Fogsz még? – (ütés) – Fogsz? – (ütés) – Fogsz? – (ütés) – Fogsz még?”

Wojciech Kuczok (1972)

(ütés)

És bár nem voltam egészen biztos benne, hogy mire gondol, arra-e, hogy fogok-e még, ahogy a szülők mondani szokták a gyerekeiknek, „rosszalkodni” (ami az ő esetében a nem teljesen abszolút és nem igazán feltétel nélküli engedelmességet jelentette), vagy esetleg arra gondol, hogy fogok-e egyáltalán létezni – márpedig amikor belém fészkelte magát az a fájdalom, amikor megsokszorozódott és kezdte otthonosan érezni magát, mindig szilárdan hittem, hogy nem fogok; hogy soha többé nem fogok enni, inni, lélegezni, létezni, csak hagyja abba a verést. Úgyhogy kiabáltam, hogy „Nem!”, vagy néha, ha még volt bennem annyi erő, hogy kimondjak két szót egymás után: „Nem fook!”, így, minden eshetőségre készen, mert nem akartam megsérteni a szép kiejtéssel.
61–64.
Bűz (2003)

életkor , Éjszaka , Hiba , Idő

„A zene hatására kiemelkedhetünk egyéni világunk kereteiből, minden érzést átélhetünk, az érzések teljességét, az érzésvilágokat önmagukért és önmagukban, mint a világ elemi egységeit, s a korlátlan számú érzésvilág összhangját átélve társakat találunk legszemélyesebb érzéseinkhez, felismerjük, hogy felfedezetlen sorsközösségben élünk egymással.”

Grandpierre Attila (1951)

Forrás: Grandpierre Attila: A punk-zene, mint a sámánisztikus népzene újraéledése (Jó Világ, bölcsész-antológia, 1983)

Érzés , Világ , Zene , Élet

„A gyűlölet olyan, mint a lappangó rákos megbetegedés, szétmarja a személyiséget, és eleszi az élethez szükséges egységet. A gyűlölet elpusztítja az ember érzékét az értékek iránt, és az ítélőképességét. Arra készteti, hogy a gyönyörűt visszataszítónak lássa, a visszataszítót pedig gyönyörűnek, arra készteti, hogy összetévessze az igazat a hamissal, és a hamisat az igazzal.”

Martin Luther King könyv Strength to Love

Strength to Love (1963)
Eredeti: Like an unchecked cancer, hate corrodes the personality and eats away its vital unity. Hate destroys a man's sense of values and his objectivity. It causes him to describe the beautiful as ugly and the ugly as beautiful, and to confuse the true with the false and the false with the true.

Érzék , életkor , Személyiség , Gyűlölet

„Néztél már gyerekszembe? Pár éves gyerek szemébe. De nem úgy felszínesen, ahogy mi egymásra nézünk - hanem komolyan. Kíváncsian. Mélyen. (…) Édenkerti tekintet ez. Zavartalan békés. Tiszta. És… boldog? Igen, boldog. De nem úgy, hogy örömteli, hanem úgy, hogy egységben él önmagával: egy olyan világból néz, ahol nincs még hasadtság, dráma, - ahol a lélek még nem koszos.”

Müller Péter (1936) magyar író, drámaíró, színházi dramaturg, forgatókönyvíró, előadó

Híresebb idézetei

Világ , Lélek , Élet