Idézetek angol-ről

„Egy kaliforniai képviselő beszámolt a Bagdadban tett útjáról. Azt mondta, szinte senki sem beszél angolul, a levegő tele van mérgező gázokkal és fegyveres embereket látott az utcákon. És ez még csak a Los Angelesi repülőtérre vezető úton történt.”

„Drága anyukám! Van egy örvendetes hírem. Most kaptam egy táviratot H. A. Lorentz-től, hogy az angol expedíciónak sikerült bizonyítani a fény elhajlását a nap közelében.”

„A legrémisztőbb „kilenc” szó az angol nyelvben a következő: "A kormány küldött, hogy segítsek önöknek."”

„Egy angol filozófus szerint egy kiváló elme soha nem túl érthető. Ez igaz a magas szintű érzelmekre is. Csak azt az érzést szeretjük, csak azt érezzük őszintének, ami kissé bizonytalan; s egy gondolat sem meggyőző, amelyben nincs egy kis ellentmondás.”

„Sokan, akik először találkoztak az Aziraphale-lal, három benyomást szereztek róla: hogy angol, hogy intelligens, és hogy melegebb, mint egy rakás majom nitrogén-oxidon.”

„(Gilbert Keith Chesterton) …tanulmányaiban félelmetes bőséggel ontja a paradoxonokat és velük annyira bebizonyítja az igazát, hogy az ember már nem is meri elhinni. (Az angol irodalom kis tükre 1929; 235. o.)”

„Az angol konyha egyszerű: ha hideg, sör, ha meleg, leves.”

„Javasolj egy angolnak bármiféle elvet, bármiféle eszközt, legyen akármilyen csodálatos, azt fogod látni, hogy az angol elme teljes erejével nehézséget, hibát, vagy lehetetlenséget fog benne keresni. Ha egy olyan gépről beszélsz neki, amely krumplit hámoz, azt fogja mondani, lehetetlen: ha a szeme előtt hámozod meg vele a krumplit, azt fogja mondani, használhatatlan, mert ananászt szeletelni nem lehet vele.”

„Ki tudja, hogy hol a vége? Annak, aki a válság kezeléséért felelős, legyen az vállalat vagy ország, nagyon gyorsan fel kell vennie az események ütemét, ritmusát, hogy megpróbáljon ehhez alkalmazkodni és elémenni. Ne a görbe mögött haladjon, ahogy az angolok mondják: „behind the curve”, hanem próbáljon elévágni.”

„A regény [angliai] nagy kultuszának az okát talán az angol természet mélységes komolytalanságában kell keresnünk. Az angol általában keveset dolgozik és sok szabadideje van. Ha nem sportol és nem bridzsezik akkor regényt olvas. … A magasabbrendű, gentlemanlike komolytalanságban az angolok előnyben vannak, sok évszázados gyakorlat folytán. Megszokták, hogy a munkát úgy kezeljék, mintha játék volna és a játékot úgy, mintha komoly dolog volna.”

„Melyik államot ítélték el ezek a határozatok Belgrádtól Lusakáig a Vietnám és az egész Indokína elleni agresszióért? Az imperialista Egyesült Államokat. Kit vádolunk azzal, hogy felfegyverzi, támogatja és fenntartja az agresszor Izrael Államot az arab országok elleni rablóháborújában, és azoknak a területeknek a kegyetlen megszállásában, ahol jog szerint a palesztinoknak kellene szabadon élniük? Az Egyesült Államok imperializmusát. Ki ellen tiltakoztak az el nem kötelezett országok a Kuba elleni invázió és blokád miatt, a Santo Domingo-i intervencióért, a guantánamói, a panamai vagy a Puerto Ricó-i támaszpontok fenntartásáért a népek akarata ellenére? Ki állt Lumumba meggyilkolása mögött? Ki támogatja Amílcar Cabral gyilkosait? Kik támogatják a fajüldöző fehér állam fenntartását Zimbabwéban és segítenek Dél-Afrika félrabszolgaságban élő fekete nők és férfiak rezervátumává változtatásában. Minden esetben ugyanaz a bűnös, a portugál gyarmatosítókat támogató észak-amerikai imperializmus, Guinea-Bissau, a Zöld-foki-szigetek, Angola és Mozambik népével szemben.”

„Fogadjunk el konkrét intézkedéseket és határozatokat az agresszorok elszigetelésére és megbuktatására. Határozottan és energikusan támogassuk a megtámadott arab népeket és Palesztina hősies népét, Guinea-Bissau, a Zöld-foki-szigetek, Angola és Mozambik függetlenségért harcolókat, Dél-Afrika, Zimbabwe, Namíbia elnyomott népeit! Harcoljunk következetesen az e bűnöket támogató és segítő imperialista országok ellen! Valamennyi el nem kötelezett ország ismerje el Dél-Vietnámot, annak Ideiglenes Forradalmi kormányát és nyújtsunk támogatást a párizsi egyezmények teljesítéséért vívott küzdelmében. Támogassuk Laosz és Kambodzsa hazafiait! És a világon semmilyen erő nem akadályozhatja meg a Közel-Keleten, Afrikában és Délkelet-Ázsiában élő népeket érintő problémák megoldását.”

„…inkább egy műveletlen őstehetséget, mint egy tudós csizmadiát. (Az angol irodalom kis tükre 1929; 244. o.)”

„Véleményem szerint az Anglia és Németország közötti háború testvérek közötti háború volt. Legbelül tiszteltem az angol kormányt és politikai rendszert.”

„A kifosztás, kirablás, mészárlás és rombolás ugyanilyen rendszere dühöng az afrikai, olasz, spanyol, angol és portugál birtokokon. Belga-Kongó 1891-es 25 milliós lakossága 1911-re 8,5 millióra zuhant. Az afrikai német gyarmatokon teljesen eltűntek a hererok és kamardok, 80000-et a német uralom idején pusztítottak el, 15000-et pedig az 1914-es „pacifikáció” alatt. Francia Kongó 1894-ben még 20000 bennszülöttjéből 1911-re csak 9700 maradt. Az egyik tartománynak 1910-ben 10000 lakosa volt, 8 évvel később mindössze 1080. Egy másik tartományban 40000 feketéből 2 év leforgása alatt 20000-et mészároltak le, és a következő hónapban 6000-et öltek vagy sebesítettek meg.”

„Ha az angolokat azokkal az eszközökkel űznénk ki, amivel rabszolgasorba hajtottak minket, távozásuk után sem lehetnénk igazán szabadok.”

„(Aldous Huxley) …iróniája a mindent megértés és semmit meg nem bocsátás pokoli műszere. (Az angol irodalom kis tükre 1929; 244. o.)”

„…nem ismerek olyan természeti törvényt, amely szerint egy angol miniszterelnöknek egy diktátorral folytatott tárgyaláson kötelezően el kell fogadnia minden tébolyodott diktátumot, hogy aztán egy másik angol miniszterelnöknek a hadászati győzelem érdekében fel kelljen áldoznia Coventry vagy Drezda lakóit. Inkább fordítva áll. A fasiszta diktátumot elfogadó angol miniszterelnök adott esetben egy jóhiszemű kretén volt. Akit a jóhiszemű angol választópolgárok kétségtelenül megválasztottak. S ezért egy másik választott angol miniszterelnöknek, aki adott esetben elég zseniális ember volt, már kényszerhelyzetben, drámai körülmények között, „vért, fáradozást, könnyeket és verítéket” nem kímélve kellett cselekednie. Így azonban a világháborús történetet mégsem számolhatjuk el az angol demokrácia dicsőségeként, hiszen a történet éppen a demokrácia sérülékenységét és a törékenységét mutatja be.”

„Ön angol, Beckett úr?- Éppen ellenkezőleg.”

„Nem beszéltem angolul, amíg a Pittsburgh-höz kerültem.”

„D. B. nem olyan rémes, mint a többiek, de ő is rengeteget kérdez. Múlt szombaton átjött autón, azzal az angol pipivel, aki az új filmjében játszik, amit most ír. Eléggé megjátszotta magát a pipi, de azzal együtt nagyon jó bőr. Egyébként mikor elment megkeresni a női vécét, valahova a fenébe, a túlsó szárnyra, D. B. megkérdezte, mit gondolok erről az egészről, amit most neked is elmondtam. Nem tudtam, mi a frászt feleljek. Ha tudni akarod az igazat, nem tudom, mit gondolok róla. Sajnálom, hogy annyi embernek elmeséltem. Csak azt tudom, hogy mindenki hiányzik nekem, akiről meséltem. Még például Stradlater és Ackley is. Azt hiszem, még az az átkozott Maurice is. Röhejes. Soha senkinek ne mesélj el semmit. Ha elmeséled, mindenki hiányozni kezd.”

„Négy különböző nemzetiség képviselője volt az asztalnál:
egy amerikai gyalogos, egy francia őrvezető, egy angol géppuskás és egy orosz hússaláta. A gyalogos, az őrvezető és a géppuskás a padon foglaltak helyet, a hússaláta az asztalon, egy tálban.
Idő: délután hét óra.
Színhely: Afrika, Rakhmár, egy távoli, eldugott garnizon a Szahara valamelyik oázisában, ahol néhány ottfelejtett légionista és egypár nyomorult arab tengődik.
Személyek: személytelenek.
Történik: semmi.”

„Egyedül. Igen, ez a kulcsszó, a legszörnyűbb szó az angol nyelvben. A gyilkosság hozzá sem hasonlítható és a pokol csak rossz szinonima.”