Victor Hugo: Aktuális idézetek

„Alkonyra hajlik már az évszak,
nő a homály, fogy a derű,
a dombra hűvös-szárnyú szél csap,
fél a madár, fázik a fű.
…
Némán tapad a menyezetre
a légy, mint akit csapda zár,
s mint földre hullott hópehelyke,
apránként olvad szét a nyár.

(Nemes Nagy Ágnes)
.”

„Próbálj úgy élni, hogy ne vegyenek észre ott, ahol vagy, de nagyon hiányozzál onnan, ahonnan elmentél.”

„Még a legsötétebb éjszaka is véget ér és felkel majd a nap.”

„Soha nem ment ki könyv nélkül a hóna alatt, és gyakran kettővel tért vissza.”

„Ha szeretsz egy másik embert, meglátod az Isten arcát.”

„… a szerelem olyan, mint a fa: magától növekszik, mély gyökeret ereszt a valónkba, és gyakran tovább zöldül a szív romjain.”

„… az emberiségnek sohasem támadt olyan fontos gondolata, amelyet kőbe ne írt volna.”

„Nem létezik kis nemzet. Egy nép nagyságát nem a lélekszáma határozza meg, mint ahogy egy ember nagysága sem a testsúlyának függvénye.”

„Aki ivott, inni fog, aki álmodott, álmodik tovább. Nem mond le a csábító mélységről, a kifürkészhetetlen vonzásról, tiltott vidékre merészkedik, megkísérli megérteni a felfoghatatlant, látni a láthatatlant; újra meg újra visszatér hozzá, elszántan nekifeszül, lép egyet előre, aztán még egyet; így hatol be az ismeretlenbe, hogy ott a végtelen gondolatok elképesztő bőségére leljen.”

„A nagy emberek azok, akik sokat éreztek, sokat éltek; és néha, néhány év alatt az ember sok életet él.”

„Az optikai csalódások, a megmagyarázhatatlan délibábok, az éjjeli órák vagy a fenyegető árnyak okozta szorongó érzések az embert abba a különös, félig vallásos, félig állati riadalomba kergetik, mely közönséges időkben babonákat szűl, harcos korszakokban vadságot.”

„…a házasság olyan, mint az oltás: olykor sikerül, máskor nem…”

„Nem egyforma nevelést adnak a csúcsok és a mélységek.”

„Az embernek érzelmekre is szüksége van, mert gyengédség és szeretet nélkül az élet csupán afféle érzéketlen gépezet.”

„…a holnapban élek, sürgetve az órát, a jobb emberiséget.”

„Néhány szikla nem állítja meg a folyót. Az emberi ellenállások közt az események tovább folynak, és nem fordulnak vissza.”

„A katasztrófa és a boldogság úgy köszönt be hozzánk, majd tűnik el, mint a váratlan látogató.”

„Az ember ismeri a tényeket, mégis tudatlan.”

„Hagyjátok, hadd dolgozzék az idő. A gyermek az anyja nézeteit vallja, a férfi majd apja nézetén lesz.”