Ráth-Végh István idézet

„Az emberi butaság kultúrtörténete”

„Vége az emberi butaságnak”

„Valódi ínyenc számára egy tökéletes konyhaművészettel összeállított lakoma ugyanolyan élményt jelentett, mint zenekedvelőnek egy művészi tökéletességgel előadott zenedarab. S ahogyan a zenei élményt meg szokták újrázni, a római ínyenc is megújrázta az asztali élményt. Ujját a torkába dugta, s megszabadulván az immár tárgytalan tölteléktől, kezdte megint elölről.”

„A vagyonszerzés legegyszerűbb módja az öröklés. Az örökhagyó bevégzi földi pályafutását s a vagyonba beleül az örökös. Ám néha a pálya hosszúra nyúlhatik, és próbára teheti a reménybeli örökös türelmét. A francia arisztokrácia körében szaporodni kezdtek a pályarövidítési kísérletek. Olyannyira, hogy utóbb a szalonok nyegle nyelve külön névvel becézte a használatos eszközt. Úgy hívták:poudre de succesion.”

„Livius megemlékezik egy római bűnügyről. Az i. e. 328. évben történt, hogy két konzult megmérgeztek. kiderült, hogy előkelő római hölgyek úgyszólván mérgezési klubba álltak össze. Huszat tetten értek, amint a mérget kotyvasztották. Azzal védekeztek, hogy orvosságot főztek. "ha orvosság, igyátok meg" - mondták a hatósági emberek. Megitatták velük főztjüket és valamennyien elpusztultak. Még százötvenen kerültek hurokra és nyerték el büntetésüket.”

„A régi Rómában, ha az adós hivatalos felszólításra sem fizetett a preator maga elé idézte és átadta a hitelezőnek hatvan napi szolgaságra. Ez magával vihette, megbilincselhette, kemény házi munkára foghatta. Ha eltelt a hatvan nap és a hitelező nem kapta meg a pénzét, az adós polgárjoga megszűnt. Ez annyit jelentett, hogy a hitelező a boldogtalan embert eladhatta külföldre rabszolgának, vagy akár meg is ölhette, ha akarta.”

„Aki könyvet ír, annak tudós embernek kell lennie. Hosszú vita kerekedett Ádám tudományos képzettsége körül, míg végr kialakult a vélemény, hogy Ádám "mindent tudott". Vagyis ő volt az első polihisztor.”

„Ma már élét vesztette az a vita, hogy voltaképpen melyik vallásfelekezetet terheli a felelősség az esztelen boszorkányhajszáért. Egyforma buzgalommal égette őket katolikus, református és anglikán.”

„Legeza Ilona. Könyvismertető.”

„Új butaságok az emberiség kultúrtörténetéből”

„A megbecsült régi könyv kötése épp olyan fényűzéssel hivalkodott, mint a legpazarabb asszonyi köntös. A legdrágább anyagot választották hozzá, remekbe rajzolt díszekkel ékesítették, arannyal tették ragyogóvá, ékkövekkel csillogóvá.”

„Ámbár a szélhámos a felismerhetetlenségig elváltoztatta külsejét, felismerték és letartóztatták.”

„Ráth-Végh István művei.”

„A betyárvilágban is van ranglétra. Legalacsonyabb fokon áll a kapcabetyár, ez csak aprójószágot, baromfit lophat. Rangban felülmúlja a futóbetyár - ez már rabolt, esetleg gyilkolt is -, üldözték is mint a vadat, s ő menekült vármegyéről vármegyére. Legfelül magasodik a bandavezér, a betyárvirtus megtestesítője, a népdalok hőse, az akasztófa leendő virága.”

„Több csoport vív betűharcot a varázsvessző körüli irodalomban”

„A sajtóhibát lehetetlen elkerülni. Olyan mint a főnix madár: újraéled a saját hamvaiból. A korrektor hiába ragadja üstökön az arcátlan betolakodót: a szedő elvégzi a javítást, és csinál helyette egy újat, ha szándéktalanul is.”

„A dinnyén a természet intézkedése folytán azért vannak gerezdek, hogy a család asztalán felosztható legyen.”

„Mégis meg kell adni a véletlennek, hogy olykor pártolja az emberiség békés céljait is. sok hírünk van arról, hogy valamely fontos találmányt vagy felfedezést a véletlen ugrasztotta ki a tudós agyából.”

„Olyanformán kell elképzelni a boszorkányhitet és a boszorkányégetést, mint egy óriási szemétdombot, amelyet magát is el kell égetni, hogy ne fertőzze tovább az emberiséget. Századok munkája kellett az elhamvasztáshoz, s az elüszkösödött kupac még évtizedekig sem szünt meg füstölögni.”

„Galgóczi Tamás: Ajánlok.”

„Aki a könyvek birodalmán kívül él, össze szokta cserélni a három iudegen szót: bibliofil, bibliofag, biblioman.”

„Ha a nemes családok eredetét kutatjuk, vagy semmi nemeset nem találunk, vagy éppen ellenkezőleg azt kell látnunk, hogy kevés az olyan nemes család, amelyik eredetét nem valamely gyalázatnak köszönheti.”

„Ismerek egy breton népmesét Jeanról és a balga asszonyokról. Megy, mendegél Jean az országúton, hát egyszerre egy házból rettentő nagy sikoltozást hall, mintha kis gyereket gyilkolnának. Bemegy Jean a házba, hát egy véreskezű asszonyt lát ott, amint egy hatesztendős kisfiú ülőrészéről nagy szelet húsokat vagdos le: «Mit csinált te, pokolszülötte asszony?» «Ne avatkozz a dolgomba, ostoba legény. Nem látod, hogy a szabó szűkre szabta hátul a gyerek nadrágját? Muszáj lemetélnem a gyerekről a húst, hogy beleférjen.»”