Népszerű idézetek

oldal 55

„Légy a végletekig kifinomult, egészen a formátlanságig!”

„Az elvtársak kedveskednek az egyháznak. …hátha odaadja a perselyt.”

„A szent tehenekből lesz a legjobb hamburger.”

„Csukott szemmel könnyű az élet”

„Soha nem szabad megbízni olyan nőben, aki elmondja az igazi életkorát. Egy nő, aki azt elárulja, az bármit elárul.”

„… most csókolj meg Százszorszépem”

„Sose halaszd holnapra, amit holnapután is megtehetsz.”

„Édes néném! Hálá légyen az Istennek, mi ideérkeztünk ma szerencsésen, Franciaországból pedig 15. septembris indultunk meg. A fejdelmünknek Istennek hálá jó egészsége volna, hogyha a köszvény búcsút akarna tőlle venni, de reméljük, hogy itt a török áer elűzi.
(1. levél, Gallipoli, 1717. 10. octobris.)”

„A művészet az a varázslatos tükör, amelyet láthatatlan álmaid látható képekkévaló megjelenítéséhez használod. Tükorben az arcodat látod: művészi alkotásokban a lelkedet.”

„Minden teremtmény az Isten asztaláról lehulló morzsa. Mint az asztal alatt morzsát szedegető kutya, örökké éhezik az ember, ha csak teremtményt szeret.”

„Az elme szörnyetegei sokkal rosszabbak azoknál, amelyek valóban léteznek. A félelem, kétség és gyűlölet több embert pusztít el, mint a fenevadak.”

„A sírás az egyszerű nőknek való. A csinos nők elmennek vásárolni.”

„Az ember: állat, aki látja magát élni.”

„Hogyan gondolhatok a holnapra, a doktori értekezésre, a doktorrá avatásra és minden más semmiségre, amikor az Úr még a mai napot sem ígérte meg számomra és még kevésbé a jövőt? Minden erőmmel azt kell tennem, amit a jó Isten vár tőlem minden pillanatban, a jövő gondját pedig rá kell hagynom.”

„Egy élő fát pontosan úgy kellene „szellemi szemmel” látnunk, ahogyan kivágott állapotban a „szív” köré nőtt évgyűrűi megmutatkoznak. Egy folytonos, koncentrikus körökben való áradást kellene megtapasztalni: az Idő benső természetéről „beszélne” a Fa annak, aki „meghallgatná”. Mint midőn egy becsapódó kő a nyugodt vízfelszínt mozgásba hozza, elbeszélné a „Bűnbeesést” és a szertegyűrűző Élet „láthatatlan történetét”. Sokat elmond a mai emberről az a mód, ahogyan a fákhoz viszonyul, s mint mindent – beleértve saját magát is –, naivan a „termelésbe” vonja.”

„Ha megremegsz a felháborodástól, valahányszor igazságtalanság történik a világban, az elvtársam vagy.”

„A testi szerelem, amelyet oly igazságtalanul ítélnek meg, annyira rábír minden lényt arra, hogy jósága vagy önzetlensége legkisebb porcikáját is kifejezze, hogy ezek a jó tulajdonok a közvetlen környezetben is felfénylenek.”

„Végül is minden csupán rögtönzés.”

„Lajos papó isten nyugasztalja nem hordott ilyeneket, vén cigány volt ő is.”