Népszerű idézetek

oldal 35

„Soha ne mond el az igazat azoknak, akik azt nem érdemlik meg.”

„Az új nap új erővel és új gondolatokkal jár.”

„… De végülis, itt a természet, művészet és költészet, és ha ez nem elég, akkor mi?”

„Apukád partizán volt?”

„Mindannyiunknak van egy ismeretlen részünk, ami ha felszínre kerül, csodákra képes.”

„Úgy mentem el Moszkvába, mit egy szuverén állam külügyminisztere, és úgy jöttem vissza, mint Sztálin csatlósa.”

„…erkölcsi kötelmeinknek, barátainkhoz való hűségünknek, egy mű elvégzésének, egy életrend betartásának sokkal biztosabb alapot nyújtanak a mégolyan vak szokások, mint az érzések pillanatnyi, heves és meddő fellendülései.”

„Sok olyan ember van, aki nagyon kevéssel is képes gazdaggá tenni a saját és mások életét.”

„Ám legyen mélabús, aki akar, nékem elegem volt belőle. Már csak vidám óhajtok lenni, akár a pacsirta tavasszal! Nem is kívánok mást dalt énekelni, mint: szeretni még!”

„A duplagondol „azt a képességet jelenti, hogy valaki egyidejűleg két, egymásnak ellentmondó nézet birtokában van, s mindkettőt elfogadja. […] Megfontolt hazugságokat mondani s közben őszintén hinni bennük, elfelejteni bármilyen tényt, ha időszerűtlenné vált, s aztán, ha ismét szükség van rá, előkotorni a feledésből éppen csak a szükséges időre, tagadni az objektív valóság létezését, s ugyanakkor számításba venni a tagadott valóságot – mindez elengedhetetlenül szükséges. Még a duplagondol szó használatakor is szükség van a duplagondol alkalmazására. A szó használatával ugyanis elismeri az ember, hogy meghamisítja a valóságot; a duplagondol azonnali alkalmazásával kitörli ennek tudatát; s így tovább a végtelenségig: a hazugsággal mindig az igazság elé ugrik.””

„Nem a magas helyektől félek, hanem attól, hogy leesek.”

„Halál mind, amennyit ébren látunk, és mind, amennyit alva: álom.”

„Sokszor hallani elszomorító hangokat, azokét, akik bár buzgóságról tanúskodnak, de ugyanakkor nem túlzott bölcsességről s a helyes mérték iránti érzék teljes hiányáról. Akik a modern időkben csak hanyatlást látnak. Egyre csak azt ismétlik, hogy a mi korunk a múlttal öszevetve tartósan romlásba süllyedt. Ezt mondják, mintha semmit sem tanultak volna a történelemből, amely az élet tanítómestere. S mintha a régi zsinatok korában a keresztény tanítás, a keresztény élet s a hit szabadságának diadalával ment volna végbe minden. De nekünk más a véleményünk, mint a romlás ezen prófétáinak, akik mindig balsorsot látnak előre, mintha a világ pusztulása állana küszöbön.”

„A szerelem soha nem hal természetes halált. Azért hal meg, mert nem tudjuk, hogyan kell utánateölteni a forrását. Vakság, hibák és árulások miatt hal meg. Betegség és a sebek, kimerültség, elszáradás és szennyezés miatt múl ki.”

„Sokkal jobb időnként csendességbe visszavonulni, mint e világ zajától mentes élet után szentimentálisan sóvárogni.”

„A fenti idézeteket ezért kezeljük erős forráskritikával.”

„Aki jelentéktelen emberek ellen harcol, nem nyerhet semmit.”

„Nem ígérhetek mást, csak vért, erőfeszítést, könnyeket és verítéket. A legsúlyosabb megpróbáltatás előtt állunk. Több küzdelemmel és szenvedéssel teli hónap előtt állunk. Azt kérdik tőlem, mit fogunk tenni? Ezt válaszolom: háborút viselünk szárazföldön, tengeren és levegőben a legjobb képességeink szerint, és mindazzal az erővel, amit Isten adni tud nekünk. Háborút viselünk egy szörnyűséges zsarnok ellen, akinek a bűneinél nincsenek sötétebbek az emberi bűnök történetében. Ezt fogjuk tenni. Azt kérdik tőlem, mi a célunk? Egyetlen szóval válaszolok: a győzelem. Győzelem mindenáron, győzelem minden szörnyűség ellenére, győzelem, legyen a hozzá vezető út bármilyen hosszú és nehéz, mert győzelem nélkül nincs túlélés.”

„Nincs nagyobb dolog a világon a fájdalomnál.”