Népszerű idézetek

oldal 34

„A túlzás útja a bölcsesség palotájába vezet.”

„Az embert azért szeretik, mert szeretik. Nincs szükség okra a szeretethez.”

„Jaj! De magasan vagyok! Csak nem ez az életszínvonal?!”

„Néhány ember sosem őrül meg. Milyen szörnyű életük lehet.”

„Sokszor elmondták már, hogy nem könnyű látni annak az értékét, ami állandóan a szemünk előtt van. A távolság és a vágy kellenek hozzá.”

„Sam-sem, sam-sem, nincs egy vasam sem!”

„Lenni vagy nem lenni: az itt a kérdés.
Akkor nemesb-e a lélek, ha tűri
Balsorsa minden nyűgét s nyilait;
Vagy ha kiszáll tenger fájdalma ellen,
S fegyvert ragadva véget vet neki?
Meghalni – elszunnyadni – semmi több;
S egy álom által elvégezni mind
A szív keservét, a test eredendő,
Természetes rázkódtatásait:
Oly cél, minőt óhajthat a kegyes.
Meghalni – elszunnyadni – és alunni!
Talán álmodni: ez a bökkenő;
Mert hogy mi álmok jőnek a halálban,
Ha majd leráztuk mind e földi bajt,
Ez visszadöbbent. E meggondolás az,
Mi a nyomort oly hosszan élteti:
Mert ki viselné a kor gúny-csapásait,
Zsarnok bosszúját, gőgös ember dölyfét,
Utált szerelme kínját, pör-halasztást,
A hivatalnak packázásait,
S mind a rugást, mellyel méltatlanok
Bántalmazzák a tűrő érdemet:
Ha nyúgalomba küldhetné magát
Egy puszta tőrrel?”

„Semmi sem a sajátod azon a néhány köbcentin kívül, ami a koponyádban van.”

„Nem ritka az olyan ember, aki egész életét arra várva tölti, hogy elkezdjen élni.”

„Ahol egy kormány népszerűségi szavazás által jutott hatalomra, tisztességesen vagy nem, és az alkotmányos legalitásnak legalább a látszatát fenn tudják tartani, egy gerillalázadást nem lehet elősegíteni, mivel a békés küzdelem lehetőségeit még nem merítették ki.”

„Nehéz nem írni szatírát.”

„Ha láthatnád a földet megvilágítva egy olyan helyen, ahol sötétség van, sokkal pompásabban nézne ki, mint a Hold.”

„Az ember hajlamos arra, hogy tagadja azt, amit nem tud állítani”

„Ez a mi hazánk, ez a mi életünk, nincs nekünk másik, ezért küzdeni fogunk érte a végsőkig és nem adjuk fel soha! (2018-as március 15-ei beszéde)”

„Nem vagyok köteles győzni, de köteles vagyok igaznak lenni. Nem vagyok köteles sikert elérni, de köteles vagyok a bennem lévő fényhez méltón élni.”

„Az értelmet át kell verni, meg kell vakítani, és el kell pusztítani. A hitnek lábbal kell taposnia minden értelmet, érzéket, és megértést, és bármit is lát figyelmen kívül kell hagyni és… semmit sem ismerni, csak az Úr szavát.”

„Jó, jobb, legjobb. Ne pihenj, míg a jó jobbá nem válik, és a jobb a legjobbá.”

„Mások személyiségeinek darabkáit használom fel a sajátom kialakításához.”

„Bolyongunk a világban, múló emlékek vagyunk. Megyünk, általunk fontosnak hitt dolgok után. Megszületünk, tipegő lábacskákkal elindulunk, és végül reszkető térdekkel elmegyünk. Utazásunk a fényben tévelygés csupán. Sodródunk a világban, mint ablakon beszűrődő nyári napsugarakban a milliónyi porszem. Ideje emlékezni. Emlékezni, még egyszer végigsimogatni életünk naptárlapjait, mielőtt elindulnánk örök utunkra, bele a ködös hajnalba – az Idő véget nem érő, hatalmas kalendáriumába…”