Mercèdes Rheinberger idézet

„Jól ismerte már ezt a mosolyt, olyan jól, hogy kéjesen beleborzongott.”

„Nem pusztán szép volt, volt a jelenlétében valami rendkívül igéző.”

„A kis dögnek a vérében van a csábítás.”

„Ez volt a legerotikusabb látvány, amit valaha látott.”

„Az előszobatükör előtt egymásba kapcsolta a harisnyatartót és a combfixet, majd végigmért magán. Dögös látványt nyújtott.”

„Cezary kezdettől fogva arra törekedett, hogy szervezetén belül az erőket megossza, és egyedül ő lássa át az egész pályát. Gondosan ügyelt rá, hogy még véletlenül se nőjön senki a fejére, senki se merje megkérdőjelezni a döntéseit, és még a legközelebbi emberei se érezzék megingathatatlannak a szervezeten belüli helyzetüket. Manipulációinak egyik eleme például az volt, hogy figyeltette egymással az embereit, soha senki sem érezhette azt, hogy hátradőlhet.”

„Megrészegítette a hatalom, és ha részeg az ember, sok őrültségre képes.”

„Olykor az ember megengedheti magának, hogy őrült legyen”

„Az emberek néha őrült dolgokat művelnek”

„Egy éve volt a pasas szeretője. A neve Kozłowska. Művész – morogta az orra alatt. – Sose tudni, épp milyen hangulatban találja az ember. A keze folyton remeg, bizonyára felváltva vándorol benne az ecset meg a piásüveg. Kokaint szív, meg még ki tudja mit, maffiózók ágyát melegíti, akiktől méregdrága bundát kap.”

„A világ egy hatalmas őrültekháza”

„Ebből a világból nem lehet csak úgy kiszállni. Aki kétes üzleteket köt, és mocskos titkok tudója, annak veszélyes az élete, azonkívül a siker, a hatalom, és az adrenalin is nagy úr.”

„A világ kemény hely”

„Úgy ült hatalmas íróasztala mögött, mintha ő irányítaná onnan egy személyben az egész
világot.”

„Egy művész képes az érzelmeivel megrengetni a világot!”

„Még egyszer végigpásztázta szemeivel a nőt, élvezettel figyelte, ahogy kéjesen tekergőzik a puha szőrmén. Lassan emelkedett fel a tekintélyes bőrfotelból, szemeit mindvégig szeretőjén tartva. Amikor Aleksandra meglátta, hogy a férfi közeledik feléje, elmosolyodott. Cinkos, pajzán mosoly ült az arcára, miközben a férfi nyers öntudatot árasztó tekintetét bámulta. Maksymilian a nő fölé állt. Lábaival közrefogta annak pucér
testét, aztán egy hirtelen mozdulattal felrántotta. Csókolni kezdte a nő nyakát, de csókja csakhamar vad harapásokká erősödött, amitől Aleksandra kéjesen felnyögött.”

„Aleksandra belebizsergett a férfi közelségébe, de igyekezett
mozdulatlan maradni. Nem akarta, hogy Dariusz lássa, milyen veszélyesen vonzónak találja őt még mindig. Ezúttal sem akart engedni az ostromának. Mindössze azt akarta megkapni, amiért jött.”

„Kapkodva húzta magára a magas nyakú kötött ruhát, majd összekuszálódott tincsei közé túrt. Elég volt néhány mozdulat, és vállig érő, természetes búzaszőke haja máris tökéletesen keretezte az arcát.”

„Imádta Maksymilian perverz fantáziáját.”

„Tökéletesen ismerte szeretője testének minden négyzetcentiméterét, és legmocskosabb vágyait is.”

„Aleksandra nem pusztán egy szexuálisan vonzó nő volt a számukra, hanem trófea, igazi csemege.”

„Testét mindössze egy fekete csipkekombiné fedte, amely éppen csak eltakarta csupasz szeméremdombját, hófehér keblei pedig valósággal világítottak az áttetsző anyag alatt.”

„Hűvös, visszafogott, már-már szürke jelenség volt, de felettébb magabiztos. Az a fajta, aki mindig eléri, amit akar, de nem lökdösődik előre a sorban, hanem ravasz módon megkerüli azt.”

„Újra felnevetett, ezúttal még hosszabban, fejét hátraszegte, nyaka ívben megfeszült, a kombiné vékony pántja pedig lecsusszant jobb válláról. Észre sem vette, de a mellbimbója láthatóvá vált.”

„Ritka alkalmak egyike volt, de úgy festett, ezúttal együtt fog mulatozni a triumvirátus. Egyszerűen csak így hívták magukat. A triumvirátus.”

„Apró, halk, de felettébb izgató nyögést hallott. És ez az apró nyögés elegendő volt ahhoz, hogy a hang irányába forduljon, mert tudta, hogy Aleksandra a csábos hang forrása.
A nő az ágy szélén ült, és magát cirógatta, miközben félig leeresztett pillái mögül kacér pillantásokat küldött a férfinak.”

„A tudatalatti olykor veszélyes és bizarr terep”

„Egy brutálisan meggyilkolt maffiózó, meg az amnéziás szeretője, morogta magában cinikusan. Már előre látta, mekkora médiahisztéria kerekedik az ügyből. Az ösztönei azt súgták, hogy ez az ügy más lesz, mint a többi.”

„A szervezeten belül ő intézte a mocskos ügyeket.”

„Megannyi szörnyű és kiábrándító dolog után is, amit katonaként és rendőrként tapasztalt, rendületlenül hitt az igazságban, és a legkilátástalanabb helyzetekben sem volt hajlandó lemondani az érte való küzdelemről. Minden erejét, eszét, és képességét latba vetette az igazságért folytatott harcban, még akkor is, ha tisztában volt vele, hogy ezt olykor senki sem fogja megköszönni neki.”

„Az edzőterembe ment, ahová heti öt alkalommal járt. Akadtak kollégák, akik vodkával enyhítették az olykor elviselhetetlen stresszt, ő azonban soha. Nem ivott alkoholt, nem dohányzott, és a testét ugyanolyan keményen tartotta karban, ahogy annak idején, az Idegenlégióban megszokta. Mániákus volt. Akaraterő, vasfegyelem, és mérhetetlen munkabírás jellemezte.”

„Nem volt ínyére a várakozás”

„Wajda tekintete jéghideg volt.”

„Aleksandra arcán a mosoly még szélesebbre húzódott. Mosolya szája két szélére bájos gödröcskéket formázott. Olyan tökéletes gödröcskéket, amelyek bárkit képesek lettek volna levenni a lábukról. Morawski is elragadónak találta őket.”

„Morawski nem felelt. Keskeny, szigorú ajkait összeszorította, miközben bosszúsan végigmért a nőn. A düh azonban hamar elpárolgott benne, amikor Aleksandra a szeme láttára húzta le szoknyájának cipzárját, miközben ráadásul nem átallott kihívóan mosolyogni.
A nő egy kecses mozdulattal kibújt a szoknyából. Alsónemű nem volt rajta. Aztán levetette a szinte áttetsző kombinét is. Valamennyi ruhadarab a földön landolt. Aleksandra ott állt a főfelügyelő előtt pucéran.
Morawski érezte, hogy a halántékát elönti a forróság, az ágyéka pedig bizseregni kezd. Összeszorította a fogait. Uralkodnia kell magán, cikázott a fejében.”

„Ki akarták engedni a gőzt. Az izzasztó tárgyalások, a kezük között mozgó hatalmas összegek okozta roppant felelősség, és a nyomasztó tudat, hogy a törvény értelmében nem játszanak tiszta lapokkal, súlyos teherként nehezedett a vállukra. Így amikor szórakozásra került a sor, többszörösen akarták kompenzálni a munka okozta stresszt. Azonnal és visszautasíthatatlanul követelték maguknak az élvezetet, az élményeket, a felszabadulást hozó mámort.”

„Úgy markolta meg a lépcsőházajtó kilincsét, mint fuldokló a kinyújtott kezet.”

„Nem rangokat gyűjtök.”

„Sose szerettem csendéletet festeni. Mozdulatlan, halott dolgokat… De ezek az almák a te kertedből valók. Kötődöm hozzájuk. Meg akarom őket örökíteni. Felruházom őket ábránddal és
nyugalommal. Mert ha rájuk nézek, ezek az érzések kezdenek kavarogni bennem”

„Gyengéden cirógatta a karcsú combokat”

„Van még valami kérdése, főfelügyelő úr? – búgta Aleksandra provokatívan, miközben kihívóan a férfi szemébe mélyedt. Lábait egy kecses mozdulattal átvetette a karfán, amitől a szoknyája felcsúszott az ölére, kivillantva csupasz combjait.”

„Okos volt, nagyon okos. Precízen, hatékonyan, és feltűnés nélkül intézte a gondjaira bízott ügyeket, nem akadt olyan könyvelési probléma, vagy pénzügyi tranzakció, amivel ne tudott volna sikeresen megbirkózni. Szerette a pénzt, de nem bolondult meg tőle, józan maradt és hidegfejű. Merész volt, de nem vakmerő. Ravasz, de lojális.”

„Az alkotásra nincs recept”

„Mindig egyszerű rutinkérdésekkel próbáljuk helyreállítani a sérült memóriát”

„Mestere volt a manipulációnak, mások kijátszásának és megvezetésének, és annak, hogyan hozzon függőségbe magától másokat.”

„Aleksandra imádta a szivar illatát.”

„Az alkotás az önkifejezésről szól. Érzelmekről. Őszinteségről”

„Egy zsoldos mindig arra az oldalra áll, ahol jobban megfizetik”

„Néha felül kell emelkedni a közhelyeken, merésznek kell lenni, éleslátónak. Át kell látni a pályát, olyan szemmel kell nézni, mint senki más. Az egész olyan, mint a sakk.”

„Véletlenek nem léteznek”

„Ha én meg akarok szerezni valamit, akkor meg is szerzem.”

„Mint tudják, egy igen kényes üggyel van dolgunk – folytatta Kamiński, miközben egy precíz mozdulattal végigsimított őszbe hajló halántékán. Ő volt a legmagasabb férfi a teremben, és ez igen ínyére való volt. – Nem szeretném, ha a nyomozás a testületek közötti rivalizálásba csapna át.”

„Az alkotáshoz csend kell. El kell csendesedned legbelül”

„A főfelügyelő feszülten szelte a métereket a kapitányság robosztus épületében. Még mindig Wajda szavai kalapáltak a fülében. Végigmért a kihűlt kávék felett görnyedő kollégákon, és rögtön tudta, mi a helyzet. Még mindig ugyanott tartanak, mint amikor elkezdték.”

„Tíz fok alatti levegőhőmérsékleten már felléphet hipotermia.”

„A kényes szótól kellemetlen érzés futott végig a gerincén”

„A ház puritán egyszerűsége a kezdetekre emlékeztette.”

„Világéletében nehezére esett bocsánatot kérni.”

„Sose másolok”

„Morawski vett egy mély levegőt. Lassú léptekkel megindult a lány felé. Aleksandra még mindig idegesnek tűnt. Remegett a keze, ahogy a ceruzát fogta, mégis, a férfi legnagyobb megdöbbenésére, a vonalak, melyeket a papírra varázsolt, tökéletesek voltak. Mintha a fizika törvényei nem hatottak volna rá. Mintha a tehetség, ez a különös, megfoghatatlan dolog felülírt volna mindent, még a legelemibb szabályokat is.”

„Aleksandra bundájának oltalmába bújt a március derekát uraló hidegtől.”

„Egy festmény önmagában nem több egy darab, vakkeretre szögelt lenvászonnál, amelyen van egy adag festékréteg. Egy festmény az érzelmektől, a gondolatoktól, a vízióktól lesz több puszta tárgynál.”

„Magritte szerint a művészet idézi fel azt a misztériumot, amely nélkül nem létezne a világ!”

„Szeretném, ha az itt elhangzott információkat diszkréten kezelnék.”

„Barna zakót viselt, alatta fehér inget. Sosem öltözködött feltűnően, sosem igyekezett felhívni magára a figyelmet, a háttérből szerette irányítani a dolgokat.”

„Miłosz, a nárcisztikus szépfiú jogász volt, magas, szőke férfi. Az arca mindig tökéletesen simára borotvált, az öltözéke kifogástalan. Imádta az elegáns, drága holmikat, a karórákat szenvedélyesen gyűjtötte, akárcsak a luxus sportautókat. Tartásából, gesztusaiból, egész lényéből eleganciát és magabiztosságot árasztott, éles eszű, hideg fejű, és roppant ambíciózus férfi volt.”