Idézetek orosz-ről (12 idézet) | Híres emberek idézetei

„Hiba volt az is, hogy a vezető magyar politikusok legtöbbje csak felületesen vagy egyáltalán nem ismerte Lenin és Sztálin legfontosabb műveit és az orosz bolsevizmus arcát: tetteit, célkitűzéseit, gyakorlatát. E tekintetben mindig hiányoltam – a Horthy-korszakban is – a felvilágosító munkát. Ami volt, az hézagos és fogyatékos volt, s majdnem teljesen megszűnt, hivatalos vonalon, a Bethlen- kezdeményezte kereskedelmi kapcsolatok után. Engem első fogságom emléke állandóan hajtott a bolsevizmus könyörtelen módszereinek elemzésére, ideológiájának – amennyire lehetett – maradéktalan megismerésére. Nem szűntem meg tüzetesen tanulmányozni Róma eligazításait sem, ugyanakkor elmélyedtem a materializmus bölcseletében és tulajdonképpen már 1917 óta igyekeztem elolvasni azokat a kritikai-ismertető műveket, amelyeket itthon és külföldön az orosz forradalom kezdetéről s későbbi étapjairól, terjedéséről felhajtani tudtam. Tanulmányaim és megfigyeléseim alapján tudtam, hogy a marxizmus olyan világnézeti, ideológiai irányzat, mely eszmeileg céltudatosan is ateista, gyakorlati módszereiben vallás- és egyházromboló, uralmának a világra való kiterjesztését könyörtelenséggel hajtja végre s a szelíd képmutatástól kezdve a leggonoszabb terroreszközöket is hajlandó igénybe venni. Évtizedekkel ezelőtt írtam „Az édesanya” című könyvemben a bolsevizmusról az alábbi sorokat: »Lenin írja Gorkijhoz: Minden isteneszme kimondhatatlan aljasság, és tulajdonképpen legundorítóbb leköpése önmagunknak. – Lenin nyíltan bevallotta, hogy programjuk szükségszerűen magában foglalja az istentelenség terjesztését. Ahogy az egyén, a magántulajdon fogalmát kiirtották, átgyúrják a családot és a házasságot is… Oroszországban kiirtották az ellenzéket, de a kulákokat (földmíveseket) is; behozták a rabszolgaságot. Emberi vágóhidak, tömegmészárlások fölött, vér- és könnyfolyamok, rémület és átokóceán hömpölygő hullámain uralkodik egy fej: a diktátoré. Remeg ő, remegnek tőle és ő állandósítja a vérfolyamot a bűn és bűnhődés földjén. Egy nép hangtalan átka övezi…«”

Mindszenty József (1892–1975) Esztergom érseke, Magyarország utolsó hercegprímása, bíboros

Könyvek , Világ , Hiba , Család

„Na persze, központi bizottság, kollektív vezetés, mindez nagyon szép. hanem az orosz paraszt a cár híve: neki egyetlenegy vezérre van szüksége.”

Joszif Visszarionovics Sztálin (1879–1953) a Szovjetunió diktátora

„S mintha csak vérig akarnák sérteni az irodalmat, a stílus egyik klasszikusának nyilvánítják azt a Sztálint, aki képtelen leírni egy helyes orosz mondatot. Bohóc vonásai ellenére van valami mélységesen tragikus ebben a bizantinizmusban, ebben a rendőruralomban.”

Lev Davidovics Trockij (1879–1940) orosz marxista politikus

Műveiből, Az elárult forradalom (1936), A család, az ifjúság és a kultúra

Irodalom

„Brodszkij: Abban az időben [1965 előtt] én Cvetajevát természetesen nem könyvekben, hanem kizárólag szamizdatos gépelt lapokon olvashattam. Már nem emlékszem, ki adta a kezembe, de amikor először olvastam A hegy költeményé-t, minden a helyére került bennem. És semmi, amit azóta oroszul olvastam, nem hatott rám akkora erővel, mint amilyennel Marina.”

Marina Ivanovna Cvetajeva (1892–1941) orosz költő és író

Róla, Joszif Brodszkij
Forrás: http://lib.web-malina.com/getbook.php?bid=1277&page=1

Könyvek , Idő , hegy

„Kormányunk nem kevés hibát követett el, voltak kétségbeesett pillanatok 1941 - 1942-ben…Más nép azt mondta volna kormányának: nem váltottátok be a hozzátok fűzött reményeket, menjetek el, más kormányt állítunk fel…De az orosz nép nem tette ezt, mert hitt kormánya politikájának helyességében, és vállalta az áldozatokat, hogy biztosítsa Németország szétzúzúsát…”

Joszif Visszarionovics Sztálin (1879–1953) a Szovjetunió diktátora

Remény

„Az osztjákok vér-színnek nevezik a pirost és fű-színnek a zöldessárgát. A kék festéket mostanában az oroszoktól vették, így azt orosz névvel nevezik. A sötétpirosat mi is veresnek nevezzük, a vérhez hasonlítjuk.”

Lükő Gábor (1909–2001) magyar néprajzkutató, szociálpszichológus

A magyar lélek formái, Néprajzi tárgyú idézetek

Fű

„Európában minden orosz gyanús, ha nem herceg.”

Rejtő Jenő (1905–1943) magyar író

Idézetek műveiből, A tizennégy karátos autó

„Törekvéseink arra irányulnak, hogy egy sajátos kelet-közép-európai új művészetet kialakítsunk a két nagy európai kultúrcentrum (francia és orosz) behatásain keresztül…össze akarjuk forrasztani azt, ami e két póluson kulturálisan a kétfajta európai ember-típus kifejeződését jelenti, hídépítők akarunk lenni”

Vajda Lajos (1908–1941) magyar festő és grafikus

1936

Emberek , Akarat

„Meg akartuk őrizni a hitet, hogy volt értelme küzdeni az orosz csapatok kivonásáért. Volt értelme küzdeni a szabad választásokért, volt értelme küzdeni a határon túl élő magyarokért, hogy volt értelme megőrizni az ’56-os forradalom emlékét. Meg akartuk őrizni a hitet, hogy kell lennie a világban egy erkölcsi rendnek, amely végül mindent és mindenkit odahelyez, ahová való.”

Orbán Viktor (1963) magyar politikus

Magyar Szolidaritás Napja, 2006. április 2.
Idézetek, 2006

Világ , Nap

„Ha nem tévesztjük szem elől '56 eszméit, olyan kormányt választhatunk magunknak, amely azonnali tárgyalásokat kezd az orosz csapatok kivonásának haladéktalan megkezdéséről. (1989. június 16-án a Hősök terén, Nagy Imre temetésén elmondott beszédéből)”

Orbán Viktor (1963) magyar politikus

Idézetek, 1989–1993

„A szervezett államgépezet nyomása eltörpül a mindent elsöprő érveléshez képest. Magam is részt vettem Lengyelországban a különféle művészeti ágak képviselői számára rendezett konferenciákon, melyeken első ízben vitatták meg a szocialista realizmus elméletét. A terem hallgatósága határozottan ellenségesen fogadta a hivatalos referátumokat tartó szónokokat. Mindenki hivatalból rákényszerített elméletnek tartotta a szocialista realizmust, mely siralmas eredményekkel jár, amint az orosz művészet példáján is látható. Hiába próbáltak vitát provokálni. A terem néma maradt. Rendszerint akadt egy bátor ember, aki maró gúnnyal támadásba lendült az egész hallgatóság néma, de szemmel látható helyeslése közepette. Az előadók remekül alátámasztott érveléssel hallgattatták el a támadót, és hogy a dolog még hatásosabb legyen, konkrét fenyegetéseket is megeresztettek az engedetlen egyén karrierjére és jövőjére nézve. A séma: érvelni, és kényszerrel megteremteni a szükséges körülményeket. Tűzszerszám és tapló. Üllő és kalapács. A várt szikra kipattan. Ez matematikai bizonyosság.”

Czesław Miłosz könyv A rabul ejtett értelem

A rabul ejtett értelem (1953)

Hiba , Hit , Jövő , Emberek

„Négy különböző nemzetiség képviselője volt az asztalnál:
egy amerikai gyalogos, egy francia őrvezető, egy angol géppuskás és egy orosz hússaláta. A gyalogos, az őrvezető és a géppuskás a padon foglaltak helyet, a hússaláta az asztalon, egy tálban.
Idő: délután hét óra.
Színhely: Afrika, Rakhmár, egy távoli, eldugott garnizon a Szahara valamelyik oázisában, ahol néhány ottfelejtett légionista és egypár nyomorult arab tengődik.
Személyek: személytelenek.
Történik: semmi.”

Rejtő Jenő könyv A három testőr Afrikában

Idézetek műveiből, A három testőr Afrikában

Idő , Távoli