Franz Kafka idézet

oldal 9

„A könyvek kàbulatbaejtenek.”

„Ne hajlítsd meg; ne öntözd túl; ne próbáld logikussá tenni; ne a divatnak megfelelően szerkeszd a saját lelked. Inkább kövesd irgalmatlanul a legintenzívebb rögeszméid.”

„Az élet értelme az, hogy megáll.”

„Sok könyv olyan, mint egy kulcs az ismeretlen kamrákhoz a saját énem kastélyában.”

„Azt hiszem, csak olyan könyveket szabad olvasnunk, amelyek mardosnak és furdalnak.”

„A hazug világban a hazugság még csak nem is az ellentétes világból, hanem a valós világból jön létre.”

„Az embernek két fő bűne van, amelyre az összes többi visszavezethető: a türelmetlenség és a tunyaság. Türelmetlenség miatt űzték ki a Paradicsomból, s a tunyaság miatt nem kerül vissza.”

„A szeretet éppoly problémátlan, mint egy jármű. Csak az a kérdés: ki vezeti, ki utazik, és merre visz az út.”

„Én intenzíven magamba szívtam annak a kornak minden negatív elemét, amelyben éltem.”

„… gyermeki álmokból gyorsan riadunk fel.”

„A szellem akkor lesz szabaddá, ha többé támaszt nem keres.”

„Itt vagyok, egyebet nem tudok, egyebet nem tehetek. Csónakomnak nincs kormánya, sodorja a szél, mely a halál legmélyebb régióiban fúj.”

„Ha jól meggondoljuk, semmi sem csábíthat arra, hogy elsők akarjunk lenni egy versenyfutamban.”

„Ha követitek a hasonlatokat, magatok is hasonlattá váltok, s azzal máris megszabadultok a mindennapi fáradtságtól.”

„Vannak olyan kérdések, amelyeken aligha juthatnánk túl, ha természetünktől fogva nem mentesülnénk tőlük.”

„Az igazi megismerés: bukások sorozata, amit mindannyiszor gyermetegen boldog talpraállás követ.”

„Az emberi fejlődés döntő pillanata folytonos. Ezért van igazuk a forradalmi szellemi mozgalmaknak, amikor minden eddigit semmisnek nyilvánítanak, hiszen még voltaképpen semmi sem történt.”

„… csak innen el, csak innen el. Örökké innen el, csak így érkezhetem célomhoz.”

„Az igazi ellenféltől határtalan bátorság költözik beléd.”

„Elméletileg létezik a tökéletes boldogság lehetősége: úgy, hogy hiszünk a bennünk lévő lerombolhatatlanban, ám nem törekszünk közelébe.”

„Boldogok a semmittevők, mert Isten fennségének szemlélői lehetnek; boldogok a tétlenség órái, mert akkor munkálkodik a mi lelkünk.”

„… éppen az óvatosság követeli meg, mint sajnos oly gyakran, az élet kockázatát.”

„A világgal való párbajodban a világ pártjára állj.”

„… a törvénynek mindig, mindenki számára elérhetőnek kell lennie.”

„A régi trükk: kapaszkodunk a világba, és panaszkodunk, hogy nem ereszt.”

„A monda a megmagyarázhatatlant próbálja megmagyarázni. Mivel a valóságra épül, újra megmagyarázhatatlanságban kell végződnie.”

„Az érzéki szerelem el akarja hitetni velünk az égi szerelmet; egymaga hiába próbálná, de mert öntudatlanul ott él benne az égi szerelem része, sikerül neki.”

„Minden nyelv csak egy gyenge fordítás.”

„Csak a butaságuk miatt képesek ennyire biztosnak lenni önmagukban.”

„Szabad vagyok, és ezért veszek el.”

„A könyvnek kell lennie annak a fejszének, amely a bennünk lévő befagyott tengerre veti a fejét.”

„Az ösvények gyaloglással jönnek létre.”

„Azzal, hogy szenvedélyesen hiszünk valamiben, ami még nem létezik, megteremtjük azt. A nem létező az, amit nem kívántunk meg eléggé.”

„Másképp írok, mint ahogyan beszélek, másképp beszélek, mint ahogyan gondolkodom, másképp gondolkodom, mint ahogyan gondolkodnom kellene, és így az egész a legmélyebb sötétség felé halad.”

„A megértés kezdetének első jele a halálvágy.”

„Nem tudom megértetni veled. Senkivel sem tudom megértetni, hogy mi történik bennem. Még magamnak sem tudom elmagyarázni.”

„Csak akkor érzem magam igazán, amikor elviselhetetlenül boldogtalan vagyok.”

„Én egy kalitka vagyok, és egy madarat keresek.”

„Meg vagyok láncolva. Ne nyúljatok a láncaimhoz.”

„Végtelen mennyiségű remény van az univerzumban... de nem számunkra.”

„Az írás a teljes magány, az alászállás önmagunk hideg mélységébe.”

„Kezdjük inkább azzal, ami helyes, és ne azzal, ami elfogadható.”

„Múlt éjjel rólad álmodtam. Hogy mi történt pontosan, arra alig emlékszem, csak annyit tudok, hogy folyton egymásba olvadtunk. Én voltam te, te voltál én. Végül valahogy lángra kaptál.”

“Plenty of hope — for God — no end of hope — only not for us.”

“Even that has its reason; it is often better to be in chains than to be free.”

“"Hey, there’s something falling down in there," said the chief clerk. Gregor tried to suppose to himself that what had happened to him might some day also happen to the chief clerk. There was no denying that anything was possible.”

“Leopards break into the temple and drink to the dregs what is in the sacrificial pitchers; this is repeated over and over again; finally it can be calculated in advance, and it becomes a part of the ceremony.”

“This question of yours, Sir, about my being a house painter — or rather, not a question, you simply made a statement — is typical of the whole character of this trial that is being foisted on me. You may object that it is not a trial at all; you are quite right, for it is only a trial if I recognize it as such. But for the moment I do recognize it, on grounds of compassion, as it were. One can't regard it except with compassion, if one is to regard it at all. I do not say that your procedure is contemptible, but I should like to present that epithet to you for your private consumption.”

“It is only our conception of time that makes us call the Last Judgment by this name. It is, in fact, a kind of martial law.”

“One tells as few lies as possible only by telling as few lies as possible, and not by having the least possible opportunity to do so.”

“Martyrs do not underrate the body, they allow it to be elevated on the cross. In this they are at one with their antagonists.”

“If it had been possible to build the Tower of Babel without climbing it, it would have been permitted.”

“When . . . some leisurely passer-by stopped . . . and spoke of cheating, that was in its way the stupidest lie ever invented by indifference and inborn malice, since it was not the hunger artist who was cheating, he was working honestly, but the world was cheating him of his reward.”

“Why do we complain about the Fall? It is not on its account that we were expelled from Paradise, but on account of the Tree of Life, lest we might eat of it.”

“He thought back on his family with deep emotion and love. His conviction that he would have to disappear was, if possible, even firmer than his sister's. He remained in this state of empty and peaceful reflection until the tower clock struck three in the morning. He still saw that outside the window everything was beginning to grow light. Then, without his consent, his head sank down to the floor, and from his nostrils streamed his last weak breath.”

“"It cannot be said that we are lacking in faith. Even the simple fact of our life is of a faith-value that can never be exhausted.” “You suggest there is some faith-value in this? One cannot not-live, after all.” “It is precisely in this ‘Cannot, after all’ that the mad strength of faith lies; it is in this negation that it takes on form.”
There is no need for you to leave the house. Stay at your table and listen. Don’t even listen, just wait. Don’t even wait, be completely quiet and alone. The world will offer itself to you to be unmasked; it can’t do otherwise; in raptures it will writhe before you.”

“Oh well, memories,” said I. “Yes, even remembering in itself is sad, yet how much more its object! Don’t let yourself in for things like that, it’s not for you and it’s not for me. It only weakens one’s present position without strengthening the former one — nothing is more obvious — quite apart from the fact that the former one doesn’t need strengthening.”

“His weariness is that of the gladiator after the combat; his work was the whitewashing of a corner in a state official's office.”

“"You asking me the way?" "Yes," I said, "since I can't find it myself." "Give it up! Give it up!" said he, and turned with a sudden jerk, like someone who wants to be alone with his laughter.”

“The fact that there is nothing but a spiritual world deprives us of hope and gives us certainty.”

“Towards the avoidance of a piece of verbal confusion: What is intended to be actively destroyed must first of all have been firmly grasped; what crumbles away crumbles away, but cannot be destroyed.”

“What is gayer than believing in a household god?”

“The bliss of murder! The relief, the soaring ecstasy from the shedding of another’s blood! Wese, old nightbird, friend, alehouse crony, you are oozing away into the dark earth below the street. Why aren’t you simply a bladder of blood so that I could stamp on you and make you vanish into nothingness? Not all we want comes true, not all the dreams that blossomed have borne fruit, your solid remains lie here, already indifferent to every kick. What’s the good of the dumb question you are asking?”

“How much my life has changed, and yet how unchanged it has remained at bottom! When I think back and recall the time when I was still a member of the canine community, sharing in all its preoccupations, a dog among dogs, I find on closer examination that from the very beginning I sensed some discrepancy, some little maladjustment, causing a slight feeling of discomfort which not even the most decorous public functions could eliminate; more, that sometimes, no, not sometimes, but very often, the mere look of some fellow dog of my own circle that I was fond of, the mere look of him, as if I had just caught it for the first time, would fill me with helpless embarrassment and fear, even with despair.”

“Eternal childhood. Life calls again.
It is entirely conceivable that life’s splendour forever lies in wait about each one of us in all its fullness, but veiled from view, deep down, invisible, far off. It is there, though, not hostile, not reluctant, not deaf. If you summon it by the right word, by its right name, it will come. This is the essence of magic, which does not create but summons.”

“A cage went in search of a bird.”

“How about if I sleep a little bit longer and forget all this nonsense.”

“One idiot is one idiot. Two idiots are two idiots. Ten thousand idiots are a political party.”