„Az írás a teljes magány, az alászállás önmagunk hideg mélységébe.”

„Az öröm: a mélységnek magassággá változása.
De nem a mélység, sem pedig a magasság.”

Halíl Dzsibrán (1883–1931)

„Az ember csak addig lehet önmaga, amíg egyedül van; és ha nem szereti a magányt, akkor nem szeretheti a szabadságot sem; mert csak akkor lehet valaki igazán szabad, amikor egyedül van.”

Arthur Schopenhauer (1788–1860)

„Nem az élet hossza számít, hanem a mélysége.”

Ralph Waldo Emerson (1803–1882)

„A magány jó, de viszont szükséged van valakire, aki elmondja neked, hogy a magány jó.”

Honoré de Balzac (1799–1850) francia regényíró

„A barátságnak nincs szüksége szavakra - ez egy olyan magány, amely megszabadult a magány gyötrelmeitől.”

Dag Hammarskjöld (1905–1961) svéd diplomata, az Egyesült Nemzetek Szervezetének 2. főtitkára

„Nem egyforma nevelést adnak a csúcsok és a mélységek.”

Victor Hugo (1802–1885) francia romantikus költő, regény- és drámaíró

„Nincsenek gyönyörű felületek kegyetlen mélység nélkül.”

Friedrich Nietzsche (1844–1900) német filozófus

„Olyan ember voltam, aki a magányban virágzott; nélküle olyan voltam, mint egy másik ember élelem és víz nélkül. Minden egyes nap a magány nélkül meggyengített. Nem voltam büszke a magányomra; de függő voltam tőle.”

Charles Bukowski (1920–1994)

„A szerelem nem ismeri saját mélységét, amíg az elválás órája nem ütött.”

Halíl Dzsibrán (1883–1931)