Franz Kafka idézet

oldal 8

„A könyvek kàbulatbaejtenek.”

„Ne hajlítsd meg; ne öntözd túl; ne próbáld logikussá tenni; ne a divatnak megfelelően szerkeszd a saját lelked. Inkább kövesd irgalmatlanul a legintenzívebb rögeszméid.”

„Az élet értelme az, hogy megáll.”

„Sok könyv olyan, mint egy kulcs az ismeretlen kamrákhoz a saját énem kastélyában.”

„Azt hiszem, csak olyan könyveket szabad olvasnunk, amelyek mardosnak és furdalnak.”

„A hazug világban a hazugság még csak nem is az ellentétes világból, hanem a valós világból jön létre.”

„Az embernek két fő bűne van, amelyre az összes többi visszavezethető: a türelmetlenség és a tunyaság. Türelmetlenség miatt űzték ki a Paradicsomból, s a tunyaság miatt nem kerül vissza.”

„A szeretet éppoly problémátlan, mint egy jármű. Csak az a kérdés: ki vezeti, ki utazik, és merre visz az út.”

„Én intenzíven magamba szívtam annak a kornak minden negatív elemét, amelyben éltem.”

„… gyermeki álmokból gyorsan riadunk fel.”

„A szellem akkor lesz szabaddá, ha többé támaszt nem keres.”

„Itt vagyok, egyebet nem tudok, egyebet nem tehetek. Csónakomnak nincs kormánya, sodorja a szél, mely a halál legmélyebb régióiban fúj.”

„Ha jól meggondoljuk, semmi sem csábíthat arra, hogy elsők akarjunk lenni egy versenyfutamban.”

„Ha követitek a hasonlatokat, magatok is hasonlattá váltok, s azzal máris megszabadultok a mindennapi fáradtságtól.”

„Vannak olyan kérdések, amelyeken aligha juthatnánk túl, ha természetünktől fogva nem mentesülnénk tőlük.”

„Az igazi megismerés: bukások sorozata, amit mindannyiszor gyermetegen boldog talpraállás követ.”

„Az emberi fejlődés döntő pillanata folytonos. Ezért van igazuk a forradalmi szellemi mozgalmaknak, amikor minden eddigit semmisnek nyilvánítanak, hiszen még voltaképpen semmi sem történt.”

„… csak innen el, csak innen el. Örökké innen el, csak így érkezhetem célomhoz.”

„Az igazi ellenféltől határtalan bátorság költözik beléd.”

„Elméletileg létezik a tökéletes boldogság lehetősége: úgy, hogy hiszünk a bennünk lévő lerombolhatatlanban, ám nem törekszünk közelébe.”

„Boldogok a semmittevők, mert Isten fennségének szemlélői lehetnek; boldogok a tétlenség órái, mert akkor munkálkodik a mi lelkünk.”

„… éppen az óvatosság követeli meg, mint sajnos oly gyakran, az élet kockázatát.”

„A világgal való párbajodban a világ pártjára állj.”

„… a törvénynek mindig, mindenki számára elérhetőnek kell lennie.”

„A régi trükk: kapaszkodunk a világba, és panaszkodunk, hogy nem ereszt.”

„A monda a megmagyarázhatatlant próbálja megmagyarázni. Mivel a valóságra épül, újra megmagyarázhatatlanságban kell végződnie.”

„Az érzéki szerelem el akarja hitetni velünk az égi szerelmet; egymaga hiába próbálná, de mert öntudatlanul ott él benne az égi szerelem része, sikerül neki.”

„Minden nyelv csak egy gyenge fordítás.”

„Csak a butaságuk miatt képesek ennyire biztosnak lenni önmagukban.”

„Szabad vagyok, és ezért veszek el.”

„A könyvnek kell lennie annak a fejszének, amely a bennünk lévő befagyott tengerre veti a fejét.”

„Az ösvények gyaloglással jönnek létre.”

„Azzal, hogy szenvedélyesen hiszünk valamiben, ami még nem létezik, megteremtjük azt. A nem létező az, amit nem kívántunk meg eléggé.”

„Másképp írok, mint ahogyan beszélek, másképp beszélek, mint ahogyan gondolkodom, másképp gondolkodom, mint ahogyan gondolkodnom kellene, és így az egész a legmélyebb sötétség felé halad.”

„A megértés kezdetének első jele a halálvágy.”

„Nem tudom megértetni veled. Senkivel sem tudom megértetni, hogy mi történik bennem. Még magamnak sem tudom elmagyarázni.”

„Csak akkor érzem magam igazán, amikor elviselhetetlenül boldogtalan vagyok.”

„Én egy kalitka vagyok, és egy madarat keresek.”

„Meg vagyok láncolva. Ne nyúljatok a láncaimhoz.”

„Végtelen mennyiségű remény van az univerzumban... de nem számunkra.”

„Az írás a teljes magány, az alászállás önmagunk hideg mélységébe.”

„Kezdjük inkább azzal, ami helyes, és ne azzal, ami elfogadható.”

„Múlt éjjel rólad álmodtam. Hogy mi történt pontosan, arra alig emlékszem, csak annyit tudok, hogy folyton egymásba olvadtunk. Én voltam te, te voltál én. Végül valahogy lángra kaptál.”

“In a way, I was safe writing”

“Illusions are more common than changes in fortune”

“Don Quixote's misfortune is not his imagination, but Sancho Panza.”

“Writer speaks a stench.”

“The fact that no one knows where I am is my only happiness. If only I could prolong this forever! It would be far more just than death. I am empty and futile in every corner of my being, even in my unhappiness.”

“I am a retiring, silent, unsociable, and discontent person.”

“Sensual love deceives one as to the nature of heavenly love; it could not do so alone, but since it unconsciously has the element of heavenly love within it, it can do so.”

“The indestructible is one: it is each individual human being and, at the same time, it is common to all, hence the incomparably indivisible union that exists between human beings.”

“The thornbush is old obstacle in the road. It must catch fire if you want to go further.”

“Idleness is the beginning of all vice, the crown of all virtues.”

“Previously I did not understand why I got no answer to my question; today I do not understand how I could believe I was capable of asking. But I didn’t really believe, I only asked.”

“What is meant by its nature for the highest and the best, spreads among the lowly people.”

“Ours is a lost generation, it may be, but it is more blameless than those earlier generations.”

“From the true antagonist illimitable courage is transmitted to you.”

“There's no quiet place here on earth for our love, not in the village and not anywhere else, so I picture a grave, deep and narrow, in which we embrace as if clamped together, I bury my face against you, you yours against me, and no one will ever see us.”

“Religions get lost as people do.”

“The whole visible world is perhaps nothing more than than the rationalization of a man who wants to find peace for a moment. An attempt to falsify the actuality of knowledge, to regard knowledge as a goal still to be reached.”

“The history of mankind is the instant between two strides taken by a traveler.”

“There can be knowledge of the diabolical, but no belief in it, for more of the diabolical than there is does not exist.”

“One must not cheat anyone, not even the world of its victory.”

“So long as you have food in your mouth, you have solved all questions for the time being.”

“There was once a community of scoundrels, that is to say, they were not scoundrels, but ordinary people.”

“Anyone who cannot come to terms with his life while he is alive needs one hand to ward off a little his despair over his fate — he has little success in this — but with his other hand he can note down what he sees among the ruins, for he sees different (and more) things than do the others; after all, dead as he is in his own lifetime, he is the real survivor. This assumes that he does not need both hands, or more hands than he has, in his struggle against despair.”

“To fight against this lack of understanding, against a whole world of non-understanding, was impossible.”

“If what was supposed to have been destroyed in Paradise was destructible, then it was not decisive; but if it was indestructible, then we are living in a false belief.”

“"Like a dog!" he said, it was as if the shame of it should outlive him.”

“Expulsion from Paradise is in its main aspect eternal: that is to say, although expulsion from Paradise is final, and life in the world unavoidable, the eternity of the process (or, expressed in temporal terms, the eternal repetition of the process) nevertheless makes it possible not only that we might remain in Paradise permanently, but that we may in fact be there permanently, no matter whether we know it here or not.”

“Two possibilities: making oneself infinitely small or being so. The second is perfection, that is to say, inactivity, the first is beginning, that is to say, action.”

“Anyone who believes cannot experience miracles. By day one does not see any stars. Anyone who does miracles says: I cannot let go of the earth.”