Bertrand Russell idézet
oldal 17

Bertrand Russell angol matematikus, logikatudós, filozófus és szociológus, Kingston III. grófja, Nobel-díjas közéleti személyiség. Wikipedia  

✵ 18. május 1872 – 2. február 1970   •   Más nevek Bertrand Arthur William Russell
Bertrand Russell fénykép
Bertrand Russell: 598   idézetek 38   Kedvelés

Bertrand Russell híres idézetei

Bertrand Russell Idézetek a világról

Bertrand Russell Idézetek Istenről

„A természeti törvények azonban pusztán leírásai annak, ahogyan a dolgok valójában viselkednek, s mivel pusztán a valóságos viselkedés leírásai, nem mondhatjuk azt, hogy kell lennie valakinek, aki erre a viselkedésre utasította õket. Ugyanis ha ezt feltételezzük, akkor azzal a kérdéssel kell szembenéznünk: "Miért éppen ezeket a természeti törvényeket alkotta Isten, miért nem másokat?"”

Ha erre azt feleljük, hogy egyszerûen a saját kedve szerint alkotta õket, minden különösebb ok nélkül, akkor azt találjuk, hogy van valami, ami nem engedelmeskedik törvényeknek, így a természeti törvények láncolata megszakad. Ha azt mondjuk, amit némely ortodoxabb teológus mond, hogy Istennek minden törvény esetében megvan az oka arra, hogy éppen azt a törvényt hozza, és nem mást -- az ok természetesen az, hogy a lehetõ legjobb világot teremtse (noha ezt a világ láttán nem gondolnánk) -- ha tehát volt ok az Isten által adott törvényekre, akkor Istennek magának is bizonyos törvényeknek kellett alávetnie magát, s ily módon nem jutottunk előbbre azzal, hogy bevezettük Istent, mint közvetítőt.
Miért nem vagyok keresztény? http://www.freeweb.hu/ateizmus/whynot.html

Bertrand Russell idézetek

„Úgy érzem, hogy senki sem hihet az örökké tartó bûnhõdésben, aki valóban mélyen humánus érzületû.”

Miért nem vagyok keresztény? http://www.freeweb.hu/ateizmus/whynot.html

„Saját lábunkra akarunk állni, és torzítatlanul szemlélni a világot -- a jó dolgokat, a rossz dolgokat, a világ szépségét és csúfságát; olyannak akarjuk látni a világot, amilyen, és nem akarunk félni tõle. Értelemmel meghódítani a világot, nem szolgamódra alávetve magunkat borzalmainak. Az egész istenfogalom az ókori keleti despotizmusokból származik. Olyan fogalom ez, amely nagyon méltatlan a szabad emberekhez. Amikor a templomban azt halljuk, hogy az emberek megalázkodnak és nyomorult bűnösöknek nevezik magukat, ez megvetésre méltó, hitvány dolognak tûnik, amely méltatlan önmagukra valamit is adó emberi lényekhez. Fel kell állnunk, és őszintén, nyíltan kell a világ arcába néznünk. A lehetõ legjobbá kell tennünk világunkat, és ha nem lesz olyan jó, mint szeretnénk, végsõ soron akkor is jobb lesz, mint amilyenné mások tették az elmúlt történelmi korszakokban. A jó világhoz tudásra, jóindulatra és bátorságra van szükség; nincs szükség arra, hogy bûnbánóan epekedjünk a múlt után, sem arra, hogy a szabad értelmet bilincsbe verjük tudatlan emberek réges-régen kiejtett szavaival. Félelem nélküli kiállásra és szabad értelemre van szükség. Reménykednünk kell a jövõben, nem pedig örökösen visszatekintgetnünk a múltba, amely már halott, és amelyet -- ebben bízunk -- messze túlhalad majd a jövő, melyet értelmünkkel teremtünk.”

Miért nem vagyok keresztény? http://www.freeweb.hu/ateizmus/whynot.html

Bertrand Russell: Idézetek angolul

“My abandonment of former beliefs was, however, never complete. Some things remained with me, and still remain: I still think that truth depends upon a relation to fact, and that facts in general are nonhuman; I still think that man is cosmically unimportant, and that a Being, if there were one, who could view the universe impartially, without the bias of here and now, would hardly mention man, except perhaps in a footnote near the end of the volume; but I no longer have the wish to thrust out human elements from regions where they belong; I have no longer the feeling that intellect is superior to sense, and that only Plato's world of ideas gives access to the 'real' world. I used to think of sense, and of thought which is built on sense, as a prison from which we can be freed by thought which is emancipated from sense. I now have no such feelings. I think of sense, and of thoughts built on sense, as windows, not as prison bars. I think that we can, however imperfectly, mirror the world, like Leibniz's monads; and I think it is the duty of the philosopher to make himself as undistorting a mirror as he can. But it is also his duty to recognize such distortions as are inevitable from our very nature. Of these, the most fundamental is that we view the world from the point of view of the here and now, not with that large impartiality which theists attribute to the Deity. To achieve such impartiality is impossible for us, but we can travel a certain distance towards it. To show the road to this end is the supreme duty of the philosopher.”

Forrás: 1950s, My Philosophical Development (1959), p. 213

“The state is primarily an organization for killing foreigners.”

Bertrand Russell Speaks His Mind (1960), p. 83
1960s

“The camera is as subjective as we are.”

An Outline of Philosophy Ch.15 The Nature of our Knowledge of Physics (1927)
1920s

“Too little liberty brings stagnation, and too much brings chaos.”

Authority and the Individual (1949), p. 37
1940s

“No rules, however wise, are a substitute for affection and tact.”

Forrás: 1930s, In Praise of Idleness and Other Essays (1935), Ch. 12: Education and Discipline

“The law of causality, I believe, like much that passes muster among philosophers, is a relic of a bygone age, surviving, like the monarchy, only because it is erroneously supposed to do no harm.”

Forrás: 1910s, Mysticism and Logic and Other Essays http://archive.org/stream/mysticism00russuoft/mysticism00russuoft_djvu.txt (1918), Ch. 9: On the Notion of Cause

“Whatever happens, I cannot be a silent witness to murder or torture. Anyone who is a partner in this is a despicable individual. I am sorry I cannot be moderate about it…”

Quoted in The New York Times Biographical Service, Vol. I (1970), p. 294 (said by Russell "in the spring of 1967")
1960s

“I cannot escape from the conclusion that the great ages of progress have depended upon a small number of individuals of transcendent ability.”

Forrás: 1930s, In Praise of Idleness and Other Essays (1935), Ch. 8: Western Civilisation

Hasonló szerzők

Gilbert Keith Chesterton fénykép
Gilbert Keith Chesterton 35
angol író, filozófus, teológus
Henri Bergson fénykép
Henri Bergson 2
Nobel-díjas francia filozófus
Ludwig Wittgenstein fénykép
Ludwig Wittgenstein 7
osztrák-brit filozófus
Simone Weil fénykép
Simone Weil 2
francia írónő, aktivista, filozófus és misztikus
Simone de Beauvoir fénykép
Simone de Beauvoir 15
francia írónő, filozófus
Rudolf Steiner fénykép
Rudolf Steiner 6
osztrák filozófus, író, az Antropozófia megalapítója
Albert Schweitzer fénykép
Albert Schweitzer 35
német teológus, lelkész, filozófus, orgonaművész, tanár, or…
Arthur C. Clarke fénykép
Arthur C. Clarke 2
angol író, mérnök
Virginia Woolf fénykép
Virginia Woolf 8
angol regényíró
George Orwell fénykép
George Orwell 47
angol író, kritikus, újságíró