Népszerű idézetek

oldal 41

„Az ember éppoly oktalan állat, mint a többi. Az egyetlen különbség abban áll, hogy a többiek egyszerű oktalan állatok, az ember pedig összetett oktalan állat.”

„Mindig bölcs dolog előre nézni; de nehéz messzebbre tekinteni, mint ameddig ellátunk.”

„Az írás olyan, mint a festés: ahogyan a festett alakok nem szólalnak meg, ha kérdezed őket, így az írott szavak is mindig csak egyféleképpen válaszolnak, úgy ahogyan a szerző kívánta, amikor megirta a könyvet.”

„Egyetlen dolog szünteti meg a másik hiányának fájdalmát: ha nem szeretjük tovább. Amikor azt mondjuk, hogy az idő gyógyít, erre gondolunk. A felejtésre. Ez azonban, ha valóban szeretünk, nem lehetséges. A szeretet hiányát csak egyetlen dolog gyógyítja: ha újra találkozunk azzal, akit szeretünk. Semmi más. Jövőre, húsz év múlva, egy másik életben. Mindegy. A hiány mindaddig él, amíg nem látjuk újra. Nem az emléke, a hiánya él bennünk!”

„A háború legalább akkora szenvedés a megtorlónak, mint a szenvedőnek.”

„Nem irigylem azokat az embereket, akiket a sors hozzám sodort.”

„Mindazon javak közül, amelyekben a bölcsesség részesít bennünket, a barátság a legértékesebb.”

„Az olyan világban, amelyikbe Michael Jackson belefér, bármi lehetséges.”

„Tizenhat éves koromban megfordult bennem egy gondolat…Ha egy fénysugáron utaznék…Ezt az utazást úgy észlelném, mint térben rezgő mágneses teret, amely valójában nem is mozog. Ez sem a tapasztalat, sem a Maxwell-egyenletek szerint nem lehetséges.”

„Az élet végső bölcsessége nem az összeegyeztethetetlenség eltörlését, hanem az azon belüli és feletti nyugalom elérését követeli meg.”

„A terv nélküli cél csak kívánság.”

„Vár rád a Természet. Mély csendje ünnepi,
lábadnál vadvirág, éjszínű fellege,
ha búcsut mond a nap, sőhaja lengeti,
mint füstölőket, a liliomkelyheket.
Órjás pilléreik az erdőt eltakarják,
elrejtőzik a rét, a fűz kinyujtja karját,
s tartja oltárait a szűz habok felett.
…
Ó, költészet, te kincs! Eszméink gyöngyszeme!.
A szív vad árja, mely mint tenger, égre csap,
hiába zúg: marad lényednek lényege:
a hét szín lepleden s a sok-sok árnyalat.
Ám retteg a profán, s átokra nyíl szája,
bántja szemét tüzed misztikus ragyogása,
egy férfi homlokán ha látja lángodat.
…
Zord Természet, csak élj! Újulj meg szűntelen,
alant és fent, ahogy törvényed hírdeti,
te istennő vagy, élj s dölyfösködj! Földeden
az ember csak utas, nem, mi megilleti,
királyod. Mit nekem pompád és birodalmad?
Én nem vagyok rabod, nem zengem hatalmad,
szívem a szenvedők fenségét szereti.”

„A szeretet ebből áll: két magányosság, amely találkozik, megvédi és üdvözli egymást.”

„Légy önmagad. Mindenki más már foglalt.”

„A természet semmit sem tesz hiába, s mindaz, ami sok ok révén történik, bár kevesebbel is megvalósítható lett volna, fölösleges. A természet ugyanis egyszerű, s nem használja a dolgok felesleges okait.”

„Ne is gondolj arra, hogy én is olyan istenverte radikális vagyok. Ne is gondolj arra, hogy lyukat ütök az amerikai rendszeren.”

„Megvan a magad módja. Nekem meg az enyém. Ami pedig a jó, helyes és egyedüli utat illeti - az nem létezik.”

„Ritka a boldog idő, mikor úgy érezhettük, hogy akarunk, és amit érzünk, el is mondhatjuk.”

„Nincs szükségem álmokra, amikor mellettem vagy.”