Népszerű idézetek

oldal 11

„Kápráztat új, vibráló képzeted.
Én tudom,
mi ez neked.
Az ismeretlen,
mégis kívánt, vágyott,
zabolátlan, lázas,
érintetlen, vad káprázat,
mit én hoztam el neked –
megfogta legbensőbb énedet”

„Köszönöm a tragédiát. Szükségem van rá a művészetemhez.”

„Nem mi írjuk életünk legfontosabb jeleneteit.”

„Az élet egyik legszebb kárpótlása az, hogy egyetlen ember sem tud őszintén segíteni egy másikon anélkül, hogy ne segítene ezzel saját magán is.”

„Ha most mélyen a tenyeredbe nézel, látni fogod a szüleidet és a felmenőid minden generációját. Mindannyian élnek ebben a pillanatban. Mindannyian jelen vannak a te testedben. Te vagy mindannyiuknak a folytatása.”

„A tőke olyan holt munka, amely vámpír módjára csakis az élő munka erejének kiszivásából él, és minél több munkát szív magába, annál jobban él!”

„Egy hajó sem járja az élet óceánját úgy, hogy ne találkozna viharral.”

„Az élet olyan leckék sorozata, amelyeket át kell élnünk, hogy megérthessük őket.”

„Az őszinteség a bölcsesség könyv első fejezete.”

„Ha arról a személyről álmodsz, aki lenni szeretnél, azzal elvesztegeted azt a személyt, aki már vagy.”

„A szeretet vagy a gyűlölet megváltoztatja az igazságot.”

„Ha átvészeled az éjszakát, egy fényesebb nap vár.”

„A jövő nem fogja jóvátenni, amit te a jelenben elmulasztasz.”

„A kávézó teraszára ülünk ki, a napra, és a Nap ragyogó fényt von köré, olyan ragyogó fényárban úsztatja szőke haját, mintha nem is volna igaz.

Vállát szabadon hagyó, fodros ujjú, könnyű kis ruhát visel, elragadó benne, akár egy földreszállt angyal!

Képtelen vagyok levenni róla a szemem.

Szeretem azt a szexin kiálló kulcscsontját, ami olyan törékennyé teszi, szeretem a barna pöttyeit a vállán, a karján, a mellkasán, szeretem a szőkeségét, csókra hívó száját…

Jegeskávét iszik, mert már egészen meleg van, igazi tavasz, ahogy mondani szokta, és a szívószállal babrál, és azt kívánom, bár ketten lennénk itt, bár ketten lennénk az egész világon.  

A tejszínhabos ajkát nézem. Ó, bárcsak megcsókolhatnám!

Kísértesz, porcelánbaba, a szőke hajaddal, és a szexi barna pöttyeiddel, és mindennel, ami vagy, voltál és leszel.

Kívánlak, és örülök, hogy létezel.”

„Akarnak téged. Legszívesebben üvegbura alá zárnának, hogy tanulmányozhassanak.

Neked nem kell produkálnod magad ahhoz, hogy figyeljenek rád. Mindenki téged bámul, mindenki akar belőled egy darabot. Te nem csak ott vagy valahol, te jelen vagy.

Én is ezt akarom. Csak bámulni téged, gyönyörködöm benned, és tanulmányozni.

A koktélruhád ugyan mélyen dekoltált és magasan felsliccelt, de még ez a feslett kis darab sem tudja megrontani a belőled áradó tisztaságot és fényt.

Ártatlan szemed megmentő után vágyakozik.
ÉN leszek a megmentőd.

Ez a világ túl veszélyes neked.”

„Általában az ember csakugyan szereti lesújtottnak látni a legjobb barátját. A barátság legnagyobbrészt ezen alapszik.”

„A világon kétféle ember létezik: akik tudni akarnak, és akik hinni akarnak.”

„Vihar van odakint, és félek idebent.

Bárcsak odakint lehetnék, a szabad ég alatt. Inkább érezném a bőrömön a vad esőcseppeket és a kemény szelet, minthogy idebent üljek bezárva. Összegörnyedve, rettegve, megsebezve.

Még akkor is itt van, amikor nincs itt.
Folyton érzem magamon figyelő szemét, érzem ujjainak égető bőrét.

És rajta kívül nincs semmim.

Csak mi vagyunk itt, ketten. Ő, a hosszúra nyúlt árnyék, és én, a sarokba szorított kisegér.

És ő a fülembe suttog: Mignon, Mignonette, édes kis Mignonette…”

„Amikor elszívod a gyógynövényt, az felfed téged önmagad előtt.”