Idézetek a demokráciáról

„Azt hiszem, demokrácia akkor támad, ha a szegények kerekednek felül, és ellenlábasaikat részben megölik, részben száműzik, a maradéknak pedig egyenlő alapon osztanak részt az alkotmányos jogokból és vezető állásokból, és a vezetőket többnyire sorsolással választják.”

„A diktatúra és a demokrácia között az a különbség, hogy a diktatúrában az egyik ember legyőzi, megalázza és kizsákmányolja a másikat. A demokráciában a másik ember teszi ugyanezt az egyikkel.”

„A demokrácia szépsége, hogy a hatalom figyelembe veszi a többségi véleményt, de a demokrácia nyomora, fele plusz egy arányban engedelmeskedni a tömegnek. Mivelhogy az emberek többsége nem foglalkozik mások sorsával.”

„De mi a demokrácia? Kedvezés a durva többségnek. A többségnek kedvezni pedig azt jelenti, hogy a középszerhez igazodunk, egy alacsonyabb szinthez,, a magasba szökő törékeny szálakat pedig levágjuk. Száz vagy ezer tökfilkó jelöli ki az utat szavazatával a világos elméknek.”

„A négereknek igenis megvan az okuk arra, hogy bojkottálják a hadba vonulást. Miért menjünk el valahova, hogy meghaljunk egy olyan demokráciáért, amely egy, néhány órája partra szállt fehér bevándorlónak több jogot biztosít, mint a négyszáz éve véres verejtékkel szolgáló négernek?”

„A demokrácia a kormányzás legrosszabb formája, leszámítva azokat, amiket már próbáltunk.”

„Mindenki használja ma is azt a kifejezést, hogy rendszerváltás vagy rendszerváltozás. Erről is több helyen elmondtam már, hogy hungaricum. Miért volna az? Mert más nyelveken ezt a kifejezést nem szokták használni. Nem így beszélnek a diktatúra megszűnéséről, a demokrácia kezdetéről. Se lengyelül, se románul, se csehül, se szlovákul; még németül is inkább azt mondják, hogy die Wende, vagyis fordulat, lehet találkozni gyakran az átmenet szóval is. Tehát a rendszerváltás, rendszerváltozás kifejezés hungaricum. Mit takar el, mit tart homályban ez a kifejezés? Két alapvetően fontos dolgot. Az egyik az, hogy két rendszerről beszél, egyik rendszer, másik rendszer, mintha bármilyen szempontból közös nevezőre volnának hozhatók. Ám az egyik totalitárius diktatúra, legyen annak a puha formája vagy keményebb formája. A másik viszont demokrácia. Nem hozható közös nevezőre a kettő, mint ebben a kifejezésben, amely eltakarja az alapvető minőségi különbséget. És egy másik nagyon fontos tényt is eltakar ez a kifejezés, azt nevezetesen, hogy megszűnt Magyarország idegen megszállása, Magyarország visszanyerte a szuverenitását, ha ezt semmiféle alkotmányos vagy jogi forma nem mondta is ki.”

„A demokrácia a legrosszabb kormányzási forma - nem számítva az összes többit, amellyel az emberiség időről időre megpróbálkozik.”

„A diktatúra az, hogy "fogd be a pofád", a demokrácia pedig, hogy "mindig dumálj."”

„A halottnak, az árvának, a hajléktalannak mit számít, hogy az őrült pusztítást a totalitarianizmus, vagy a szabadság és demokrácia szent nevében követték-e el?”

„A demokrácia megakadályozza, hogy a politikus betöltse a nemzet felé való kötelességeit. A demokráciában még a legjobb szándékú politikus is támogatóinak rabszolgája lesz, mert vagy kielégíti politikai érdekeiket, vagy azok elpusztítják a szervezetét. A politikus a választók zsarnoksága ás állandó fenyegetése alatt él. Olyan helyzetben van, amelyben választania kell az élete munkájának megszűnése, és a párttagok követeléseinek kielégítése között. És a politikus, ha adott a választás, az utóbbit választja. És nem a saját zsebéből, hanem az ország zsebéből csinálja ezt. Állásokat hoz létre, feladatokat, megbízásokat, kényelmes és jól fizető hivatalokat állít fel, - mindezt az állami büdzséből – amelyek egyre nagyobb terheket raknak egy törődött nép hátára.”

„Nincs nagyobb veszély a parlamentáris demokrácia alapelveire és intézményeire ma Magyarországon, mint a médiahatalom kiteljesedése.”

„Aki ma életkörülményeink gyors javulását ígéri, hazudik. […] Ha szembefordulunk a többpárti parlamentáris demokrácia intézményeivel, akkor helyette valami más fog következni Magyarországon. […] A parlamentáris demokráciánál csak rosszabb megoldás létezik […] a parlamentáris demokrácián kívül minden más rendszer szükségszerűen vezet az egyén szabadságának elvesztéséhez.”

„A tradíciót úgy is meghatározhatjuk, hogy az nem egyéb, mint a választójog kiterjesztése. A tradíció annyit jelent, hogy megadjuk a választójogot a legmélyebbre szorult társadalmi osztálynak: őseinknek. Ez a halottak demokráciája. A tradíció nem hajlandó alávetni magát annak a csekélyszámú és pökhendi oligarchiának, mely azokból áll, akik a véletlen szerencse folytán még itt vannak közöttünk. Minden demokrata tiltakozik az ellen, hogy valakit megfosszanak jogaitól, csak azért, mert a sors úgy hozta, hogy megszületett; a tradíció viszont tiltakozik az ellen, hogy az embert megfosszák jogaitól, csak azért, mert a sors úgy hozta, hogy már meghalt. A demokrácia azt tanítja nekünk, hogy ne mellőzzük a jó ember véleményét, még akkor sem, ha az illető csak az inasunk; a tradíció azt kéri tőlünk, hogy ne mellőzzük a jó ember véleményét, még akkor sem, ha az illető csak az apánk. Én magam semmiképp se tudom elválasztani egymástól a demokrácia és a tradíció gondolatát; számomra nyilvánvaló, hogy a kettő egy és ugyanaz.”

„A demokrácia képtelen a kitartásra. Mivel politikai pártok között van megosztva, akik egy, kettő vagy három évig kormányoznak, képtelen elképzelni és kivitelezni hosszabb lejáratú terveket. Az egyik párt lenullázza a másik elérte eredményeket. Amit az egyik párt elgondol ma, egy másik párt lerombolja holnap. Egy olyan országban, ahol valóban sokat kell építeni, ahol az építés történelmi követelmény, a demokrácia e hátránya igazi veszélyt képez. E helyzet ahhoz hasonló, mint amikor egy intézményben a főnök minden évben cserélődik, minden új főnök behozza a saját terveit, romba dönt párat az előző elképzelésekből és újakat kezd, amelyek viszont a holnap urai által lesznek romba döntve.”

„Úgy vélem, hogy részesei vagyunk egy megállíthatatlan folyamatnak, mely több szabadsághoz és demokráciához vezet. De ez változhat.”

„Demokrata végül is az, aki elfogadja, hogy ellenfelének igaza lehet, következésképpen hagyja őt megnyilatkozni, és kész elgondolkodni érvein. Amikor pártok és emberek annyira meggyőzve érzik magukat a saját igazukról, hogy készek erőnek erejével befogni a nekik ellentmondók száját, nincs többé demokrácia.”

„A gyarmatosítástól való megszabadulás a legtöbb országban nem demokráciához, hanem az önkényuralom többé-kevésbé rafinált változatainak valamelyikéhez vezetett. Sokan visszasírják a „szabad” Algériában vagy Kongóban a régi gyarmatosítókat.
Interjú 2003. szeptemberében”

„A demokrácia nem tud hatalmat gyakorolni, nem tudja a döntéseit érvényesíteni. Egy párt nem tud saját maga ellen indulni, azon tagjai ellen akik botrányos törvénysértéseket követnek el, akik rabolnak és csalnak, mert fél, hogy elveszíti tagjait. Az ellenfeleivel sem tud mit kezdeni, mert akkor azok fölfednék emez hamisságait és sötét üzelmeit.”

„…demokrácia és plutokrácia egyjelentésűek. Úgy viszonyulnak egymáshoz, mint szándék a valósághoz, elmélet a gyakorlathoz, ismeret az eredményhez. A kétségbeesett harcban, amelyet a világmegváltók és a szabadság megszállottjai a pénz hatalma ellen is folytatnak, az a tragikomikus, hogy ezzel éppen a pénz hatalmát erősítik … a közvélemény szabadságához valójában hozzátartozik e vélemény kidolgozása is, ami pénzt igényel, a sajtószabadsághoz a sajtó tulajdona, ami szintén pénzkérdés, és a választójoghoz a választási harc, amely mindig is a pénzt biztosítók igényeihez fog alkalmazkodni …”

„Nem a szabadságpártiak a demokrácia kártevői. Mi a kártevők elleni permetezőszer vagyunk.”

„Azt várják el a magyar polgárok a magyar vezetőktől, hogy találják meg, dolgozzák ki, kovácsolják ki azt az új magyar államszerveződést, amely a liberális állam és a liberális demokrácia korszaka után – persze a kereszténység, a szabadság, az emberi jogok értékeit tiszteletben tartva – ismét versenyképessé teszi a magyar közösséget.”

„…nem ismerek olyan természeti törvényt, amely szerint egy angol miniszterelnöknek egy diktátorral folytatott tárgyaláson kötelezően el kell fogadnia minden tébolyodott diktátumot, hogy aztán egy másik angol miniszterelnöknek a hadászati győzelem érdekében fel kelljen áldoznia Coventry vagy Drezda lakóit. Inkább fordítva áll. A fasiszta diktátumot elfogadó angol miniszterelnök adott esetben egy jóhiszemű kretén volt. Akit a jóhiszemű angol választópolgárok kétségtelenül megválasztottak. S ezért egy másik választott angol miniszterelnöknek, aki adott esetben elég zseniális ember volt, már kényszerhelyzetben, drámai körülmények között, „vért, fáradozást, könnyeket és verítéket” nem kímélve kellett cselekednie. Így azonban a világháborús történetet mégsem számolhatjuk el az angol demokrácia dicsőségeként, hiszen a történet éppen a demokrácia sérülékenységét és a törékenységét mutatja be.”

„Mi nem kiválasztottak, hanem megválasztottak vagyunk. Ezért párbeszédre törekszünk mindenkivel, aki a demokráciáért fáradozik.”

„Magyarországon az elmúlt 7-8 év politikatörténete a demokratikus párbeszéd és a demokratikus versengés mibenlétének végzetes félreértését hozta. Úgy tűnik, hogy a közéleti szereplők jelentős része nem tekinti politikai teljesítménynek a konszenzust és a kompromisszumot, azaz az egyetértést, viszont úgy gondolja, hogy a vitatkozós demokráciát fel lehet cserélni a veszekedős, acsarkodó demokráciával. Ennek az a következménye, hogy a politikai és közéleti tényezők jelentős része egymást, és végső soron az országot tartja csapdában. Szükséges változások és alkalmazkodás helyett változatlanság, sok esetben egyhelyben-járás, és legfeljebb a népszerűnek tűnő, csak a felszínt érintő változások jellemezték az elmúlt éveket. Nagyon sajátos csapdaszituáció ez, mert rövidtávon természetesen a változatlanság biztonsága kényelmet okoz, de már középtávon is nagyon jelentős ennek a társadalmi, gazdasági és politikai ára. Már olyan magas a mozdulatlanságnak az ára, hogy az Magyarország pozícióját veszélyezteti Európában és a világban.”

„A nacionalizmus […] és a politikai demagógia újjáéledését, az autoriter nosztalgia és a politikai szélsőségek fölerősödését tapasztaljuk az egész térségben. Ez az új, a szélsőjobb elvakult, demokráciaellenes erői által szított és a megnövekedett szociális feszültségeket kihasználó radikalizmus rendkívül veszélyes. A radikalizmus ma egészen mást jelent, mint tegnap. A tegnap radikalizmusa a demokrácia kiépítéséért és az emberi szabadságjogokért küzdött, a mai radikálisok pedig megpróbálják lerombolni a demokratikus rendszert.”

„A legjobb érv a demokrácia ellen egy ötperces beszélgetés egy átlagos szavazóval.”

„Szeretném leszögezni, hogy […] a szocialista politikai gondolkodás és gyakorlati politika számunkra nem az ördögtől való. […] A kommunisták utódpártja, az MSZP esetében […] az eltelt másfél év alatt […] odáig fejlődtek a dolgok, hogy talán már a következő választási ciklusban hiteles szociáldemokrata párttá válnak. […] A magyar demokrácia stabilitása érdekében úrrá kell lennünk rossz emlékeinken.”

„A demokrácia arról biztosít, hogy ne kormányozzanak minket jobban, mint ahogy megérdemeljük.”

„A demokrácia a nagytőkét szolgálja. A többpártrendszer drága, versengő természete miatt a demokráciának bőséges források kellenek. Ezért természetes módon a nagy nemzetközi zsidó finánctőkések szolgája lesz, akik leigázzák azáltal, hogy pénzelik. Ilymódon a nemzet sorsa egy szűk bankárcsoport, klikk kezébe helyeződik.”

„Mert ha igaz, hogy a demokrácia vagy keresztény lesz, vagy nem lesz, úgy igaz az is, hogy a köztársaság, amit építünk vagy magyar lesz, vagy nem lesz. Mert ha magyarellenes lesz, vagy zsarnokságba, vagy anarchiába süllyed.”

„Csak egy Magyarország van: a mi Magyarországunk. Tehetséges, jóravaló emberek, sok-sok millió jól, jobban, boldogságban élni akaró ember országa. Csak rajtunk múlik, hogy milyenné tesszük. Tehetjük az indulat országává. Tehetjük a harcos füttyök országává. És tehetjük a béke, a nyugalom szigetévé egy olyan világban, amely világ rólunk szól, és amelyet azért építünk, hogy gyermekeinknek itt hagyva egyszer majd azt mondjuk: nézzétek, fiúk, nézzétek, lányaink! Mi csináltuk a két kezünkkel. Apátok és anyátok csinálta. Azért tettük, hogy jobb legyen nekünk, és jobb legyen gyermekeinknek.
Magyarország szabad és demokratikus. A szabadságért és függetlenségért megküzdöttünk ’48−49-ben. Majd, amikor elbuktunk, hát kiegyeztünk. A demokráciáért megküzdöttünk ’56-ban. Forradalom volt, a vér, a tett, a cselekvés forradalma. Elbukott, de kiegyeztünk. Kiegyeztünk ’89-ben. A szabadság és demokrácia eszménye mára kissé megkopott, új programra van szükség. A szabadság és demokrácia eszménye mára kissé megkopott, új programra van szükség. De nincsen szükség sem forradalomra, sem kiegyezésre, viszont szükség van megegyezésre egy felemelkedő Magyarországért! Egyezzünk meg egy felemelkedő Magyarországért! Ne késlekedjetek, csináljátok meg!”

„Demokrata végül is az, aki elfogadja, hogy ellenfelének igaza lehet, következésképpen hagyja őt megnyilatkozni, és kész elgondolkodni érvein. Amikor pártok és emberek annyira meggyőzve érzik magukat a saját igazukról, hogy készek erőnek erejével befogni a nekik ellentmondók száját, nincs többé demokrácia.”

„Azért gyűltűnik össze ezen a megszentelt helyen, hogy emlékeztessük Amerikát a jelen sürgető feladatára. Most nem engedhetjük meg magunknak a nyugalom fényűzését, és nem vehetjük be a fokozatosság nyugtatószerét. Most jött el a pillanat, hogy valóra váltsuk a demokrácia ígéreteit. Most jött el a pillanat, hogy a faji megkülönböztetés sötét és sivár völgyéből végre a faji igazságosság napsütötte ösvényére lépjünk. Most jött el a pillanat, hogy kihúzzuk nemzetünket a faji igazságtalanság futóhomokjából, és a testvériség szilárd sziklájára helyezzük. Most jött el a pillanat hogy az igazságot valósággá tegyük Isten minden gyermeke számára.”

„A különbség a demokrácia és a diktatúra között az, hogy a demokráciában előbb szavaznak, aztán parancsolnak; a diktatúrában pedig nem vesztegetik az idejüket szavazással.”

„A kétféle kormánytípusnak tetszőleges nevet választhatsz. Én személy szerint azt a kormánytípust, amely erőszak nélkül eltávolítható, "demokráciának", a másikat pedig " türannisznak" nevezem.”

„Az, hogy más nemzetekre rá lehet erőltetni a demokráciát, már önmagában is antidemokratikus megközelítés.”

„Ha rájöttök, hogy a mennyben nincs demokrácia, akkor a végén azt tanácsoljátok majd az embereknek, hogy még az igazságtalan törvénynek is engedelmeskedjenek. Béke a szabadság felett.”