Idézetek vereség-ről

„Milyen könnyű, ha vereséget szenvedett az ember. Nem is képzeltem, hogy ilyen könnyű dolog.”

Ernest Hemingway könyv Az öreg halász és a tenger

„Ahhoz hogy az ellenséggel való elkerülhetetlen összecsapáskor sohase szenvedjen vereséget a hadsereg, szükséges a cselvetés is, meg a közvetlen harc is. A hadsereg csapásának olyannak kell lennie, mint amikor malomkő zuhan egy tojásra: ez az üresség és teltség elve.”

Sun Zi (-543–-495 i.e.)

„Az a bátorság, amikor előre tudod, hogy vereség vár rád, és legyen, aminek lennie kell, mégis kitartasz.”

Harper Lee könyv Ne bántsátok a feketerigót!

„Ha ismerjük az ellenséget és ismerjük magunkat is, akkor száz csatában sem jutunk veszedelembe; ha azonban nem ismerjük az ellenséget, csak magunkat ismerjük, akkor egyszer győzünk, másszor vereséget szenvedünk; és ha sem az ellenséget, sem magunkat nem ismerjük, akkor minden egyes csatában feltétlenül végveszély fenyeget bennünket.”

Sun Zi (-543–-495 i.e.)

„A vallás véleményem szerint elsõsorban és fõképpen a félelmen alapul. Részben az ismeretlentõl való rettegésrõl van szó, részben pedig, mint mondtam, arról a vágyról, hogy valami "idõsebb testvér"-félét érezzünk magunk mellett, aki minden gondunkban, konfliktusunkban velünk van. Az egész dolog alapja a félelem: félelem a titokzatostól, félelem a vereségtõl, félelem a haláltól. A félelem kegyetlenséget szül, így nem csoda, ha a kegyetlenség és a vallás mindig kéz a kézben járt a történelem során.”

Bertrand Russell (1872–1970) angol matematikus, logikatudós, filozófus és szociológus, Kingston III. grófja

„Aki attól fél, hogy legyőzik, annak biztos a vereség.”

Bonaparte Napóleon (1769–1821) francia tábornok, hadvezér, politikus, császár

„Sok vereséggel szembesülhetünk, de nem szabad hagynunk, hogy legyőzenek minket.”

Maya Angelou (1928–2014) amerikai író és költő

„Aki totális győzelemre játszik, az rendszerint totális vereséggel végzi. Az igazán sikeres politika inkább neki kedvező új egyensúlyt törekszik teremteni.”

Tölgyessy Péter (1957)

„Amikor megjelenik a lehetőség, más formában kínálkozik fel és más irányból jön, mint ahonnan várjuk. Ez mindig így van a lehetőséggel: ez az ő furfangja. Megvan az a ravasz szokása, hogy a hátsó ajtón surranjon be, és gyakran szerencsétlenségnek, vagy vereségnek álcázza magát. Talán ez a magyarázata, hogy olyan sokan vannak, akik nem képesek felismerni, amikor megjelenik.”

Napoleon Hill (1883–1970)

„Orbán egyelőre nem tud magyarázatot adni a Fidesz-MDF választási vereségére, hiszen az előrejelzések jelentősen eltértek az első forduló eredményeitől. „Van valami összefüggés, egy tény, amit nem ismerek, nem értek” – fejtette ki Orbán, aki szerint a kérdésekre majd az idő választ ad. A választások tisztaságával szemben felmerült kifogásokat – még hivatalban lévő miniszterelnökként – Orbán nem kívánta minősíteni. (2002. május 1.)”

Orbán Viktor (1963) magyar politikus

„A történelem tréfás, de könyörtelen logikája ezúttal valószínűleg oda fog vezetni, hogyha az Egyesült Államok ígéretei szerint megadja az önrendelkezés jogát az iraki népnek, akkor annak többsége nem egy nyugatias, liberális rendszerre fog szavazni, hanem az inkább teokrata, mint demokrata Iránt választja majd mintaképül. A legszomorúbb az, hogy az amerikai kudarc ezúttal is a nyugati civilizáció vereségének fog számítani az iszlamistákkal szembeni harcban.
Van-e a történelemnek logikája?”

Fejtő Ferenc (1909–2008) francia-magyar történész, irodalomtörténész, kritikus, író, baloldali publicista, az MTA tagja

„Tudom, hogy lehetetlen mindig győzni. Én csak remélem, hogy a vereség nem jön el ezen a hétvégén.”

Ayrton Senna (1960–1994) brazil autóversenyző (1960–1994)

„Vereséget szenvedtünk, de nem győztek le! Nem eszméik, hanem a pénzük vert meg minket. Bár a pénznek nincs szaga és színe, gazdájának azonban van. A sok pénz legyőzte az igazságot.”

Orbán Viktor (1963) magyar politikus

„Mondhatnám, csodával határos, hogy a szociáldemokrácia az első világháború megpróbáltatásai és csalódásai után újra életre tudott kelni, s legalábbis a nyugati országokban érvényt tudott szerezni annak a meggyőződésének, hogy pacifizmusát ugyan legyőzte a háborús szellem, de ez a vereség nem végleges. Hisz a fejlett és művelt országokban nem tévedés az emberiség többségének békeszeretetére támaszkodni, és lehetséges újrakezdeni az egyenlőség és igazságosság uralomra jutásáért folytatott küzdelmet. […] Az a tény, hogy az első világháború után kötött békeszerződések (Versailles, Trianon) inkább fegyverszünetet, mint valódi békét teremtettek Európában és a világban, és az hogy az újabb háború eljövetele egyre valószínűbbnek látszott, nem kedvezett a szociáldemokrácia evolúcionista, reformista elveinek, sokkal inkább a radikalizmus malmára hajtotta a vizet.
A szociáldemokráciáról”

Fejtő Ferenc (1909–2008) francia-magyar történész, irodalomtörténész, kritikus, író, baloldali publicista, az MTA tagja

„A legelőrelátóbb, a legpontosabban kalkuláló ember is csak játékszer a sors kezében. Semmi sem biztos, csak a jelen, minden más az ismeretlen fennhatósága alá tartozik, amit nevezhetünk szerencsének, balszerencsének, végzetnek, vagy Isten kifürkészhetetlen akaratának. Csak egy a fontos: hogy soha ne törődjünk bele a vereségbe, és minden kudarc után képesek legyünk újrakezdeni.”

Henri Charrière (1906–1973)

„Fura dolognak látszik talán, vereséget megünnepelni, de hát aki a győzelmet ünnepelhette volna itt most, a hatalmas ottomán világbirodalom, már nem volt meg. A tatároknak is nyomuk veszett, sőt időközben, szinte a szemünk láttára, a szívós Habsburg-császárságnak is. Megszoktuk hát, hogy egyedül ünnepelgessük vesztett nagy csatáinkat, melyeket túléltünk. Talán azt is megszoktuk, hogy a vereséget izgalmasabb, sűrűbb anyagból való és fontosabb dolognak tartsuk a győzelemnél - mindenesetre igazibb tulajdonunknak.”

Ottlik Géza (1912–1990) magyar író, műfordító

„Száz és ezer olyan momentuma volt a választási kampánynak, amelyből egy is elegendő lett volna ahhoz, hogy azt a kis különbségű vereséget elszenvedjük.”

Kövér László (1959) magyar jogász, politikus

„Ha vereség ér, nem maga a vereség kínoz, hanem a lelki beállítottságod.”

Napoleon Hill (1883–1970)

„Amikor a vereség eljön, fogadd el jelként, hogy a terveid nem helytállóak, építsd újra ezeket a terveket, és indulj újra vágyott céljaid felé.”

Napoleon Hill (1883–1970)

„Nem ismerem a kort, sem a fáradtságot, sem a vereséget.”

Rose Fitzgerald Kennedy (1890–1995)

„A lehetőség gyakran szerencsétlenség vagy átmeneti vereség formájában jelenik meg.”

Napoleon Hill (1883–1970)

„De a vereség nem a vég, csak egy kapu vagy egy kezdet.”

Sri Aurobindo (1872–1950) indiai hazafi, szabadságharcos, filozófus, jógi, guru, és költő

„Németország! Mivé tettétek, szóljatok!
Erős, szabad haza lett? Becsület hazája,
hol népé a vagyon s minden szaporasága?
A közjóról vajon van még fogalmatok?!

"Ébred német hazánk!" - e jelszót még tudod?
Mintha dús kincseket adnának nemsokára,
úgy szálltak meg, akik most magasztalnak áldva.
Csatán íly vereség neked még nem jutott.

Szived összeasszott, a fejed elcsavarták.
Ármány volt a szavad. Marad-e még való?!
Mit hazugság takart, a tettek már kivallják:
kerge hóhérlegény ostort ráz, s a bakó

pallost fen, éliről a száraz vért törölve -
ó, hány új kín szakad a régi kín-özönre!”

Johannes Robert Becher (1891–1958) német költő és politikus

„Könnyű hinni valamiben, ha állandóan nyersz... A vereségek határozzák meg az ember hitét.”

Brandon Sanderson (1975) Író