Stephen King: Idézetek a világról

„Az olyan világban, amelyikbe Michael Jackson belefér, bármi lehetséges.”

„Hiszem, hogy a világban létezik a jó, amelyet így vagy úgy áraszt magából a szerető Isten. De hiszek egy másik erőben is, amely éppen olyan valós, mint az Isten, akihez egész életemben imádkoztam, és tudatosan azon munkálkodik, hogy minden tisztességes elhatározást romba döntsön. Nem a Sátán, én nem hiszem, hogy a Sátán lenne (bár hiszem, hogy ő is valóságos), hanem a diszharmónia démona, valami vásott és ostoba dolog, amely vígan kuncog, ha egy öregember felgyújtja magát, pedig csak pipára akart gyújtani, vagy amikor az imádott kisbaba a szájába veszi az első karácsonyi ajándékát, és megfullad tőle.”

„Néha semmi sincs rendjén, úgy hiszem. Cudar világ. Néha egyszerűen csak azt teszi az ember, amit tehet, és igyekszik kibírni.”

„A világ néha egy siralmas osztályterem, hát nem?”

„Túl sok már a halál, halálból áll ki a fél világ.”

„A világnak fogai vannak, és beléd marhat, amikor csak akar.”

„A világ cudar hely. Nem törődik velünk. Nem gyűlöl téged meg engem, de nem is szeret minket. Rettenetes dolgok történnek a világban, olyan dolgok, amelyeket senki se tud megmagyarázni.”

„A gyilkosságot senki emberfia nem láthatja előre. Ha előre láthatnánk, nem is történnének gyilkosságok, s minden bizonnyal boldogabb hely lenne a világ.”

„Lehet, hogy az írók meghívják a szellemeket. A színészekkel és más művészekkel együtt ők azok a médiumok, akiket a társadalom elfogad. Olyan világokat teremtenek, amelyek sosem léteztek. Olyan emberekkel népesítik be a világokat, akik sosem születtek meg. Majd pedig meghívnak bennünket, hogy csatlakozzunk ehhez a kitalált világhoz. És mi csatlakozunk. Igen. Még fizetünk is érte.”

„A világban ritkán fejeződnek be a beszélgetések.”

„Nincs a világon, ami egy rendes éjszakai alváshoz lenne fogható.”

„Bizarr egy világ. Bizarr, bizarr világ.”

„Ki tudhat bármit is e világon?”

„Semmit sem tudok okokról, csak láncolatokról – hogyan alakítják ki magukat, láncszemről láncszemre, a semmiből; hogyan fonódnak össze a világgal. Néha az ember megragadhat egy láncszemet, és kihúzhatja magát vele valamilyen sötét helyről. Nagyobbrészt azonban azt hiszem, az emberre csavarodik. Ha szerencséd van, csak elkap. Ha nincs, meg is fojt.”

„(…) de az álmok világába sosem együtt mennek, és Lisey attól fél, hogy a halál is ilyen lesz, a halál, ahol álmok ugyan még vannak, viszont a szerelem - az otthon, a kéz, ami a kezedre kulcsolódik, mikor a nap végén madárrajok szelik át az égboltot a Nap égett-narancssárga korongja elött - hiányozni fog.”

„Az agy a világot megváltoztatni képes izom.”

„A világ komisz, haver.”

„Micsoda világban élünk, micsoda világban!”

„Ha az ember bocsánatot kér, elsimulnak a dolgok. Így működik a világ.”