1. Idézetek
  2. Szerzők
  3. Kazinczy Ferenc

Kazinczy Ferenc idézet

Kazinci és alsóregmeci Kazinczy Ferenc , magyar író, költő, a nyelvújítás vezéralakja, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, Kazinczy László ezredes testvérbátyja. Nyelvújító és irodalomszervezői tevékenységével a reformkor előtti évtizedekben a nemzeti felemelkedés és önállósulás ügyét szolgálta. Wikipedia  

✵ 27. október 1759 – 23. augusztus 1831
Kazinczy Ferenc fénykép
Kazinczy Ferenc: 25   idézetek 3   Kedvelés

Kazinczy Ferenc híres idézetei

„A sánták szeretik nevetni a félszeműt.
(Első könyv, második szak 18. rész; 36. oldal.)”

Kazinczy Ferenc

Pályám emlékezete

„Most feltüne előttem Visegrád, szomorú romjaival. Királyok lakja egykor, most baglyoké!
(358. oldal.)”

Kazinczy Ferenc

Leveleiből

„Akkor, midőn én éltem, talán legokosabb volt fordítani jót s minél lehet jobban, hogy követésre méltó példát adjon mind a teremtésben, mind a szólásban, s a kettő által az ízlést nemesítse; de aki mindég fordít, és csak fordít, a szerint jár, mint aki mindég mankón jár; elveszti saját erejét.”

Kazinczy Ferenc

Pályám emlékezete

„…nem azt kívánja, hogy mások aszerint szóljanak, ahogy ő akarja, hanem hogy ő szólhasson nem aszerint, ahogy mások akarnák.
(822. oldal.)”

Kazinczy Ferenc

Ortológusok és neológusok nálunk és más nemzeteknél

„Szabad emberek közt zajosabbak a tanácskozások, mint ahol a rabcsoport felett pattog az ostor, mint ahol a lánc csörgése még a jókat is elnémítja.
(814. oldal.)”

Kazinczy Ferenc

Ortológusok és neológusok nálunk és más nemzeteknél

„Én honi palánt vagyok; elsorvadnék idegen ég alatt.
(368. oldal.)”

Kazinczy Ferenc

Leveleiből

Kazinczy Ferenc Idézetek a könyvekről

„Boldogságimat nevelék távoly lakó barátim levelei… Felejtve a világtól, s felejtve a világot, én ezek társaságában élék. Teljesedve látám, amit legkevélyebb reményeim óhajtottak, s midőn fejeink felett szikrázott és csattogott az ég, s Austerlitznél három nagy ország sorsa forgott kockán, én csendesen élék a szerelem s barátság védő szárnyai alatt, bár rettegtete hazám sorsa, melynek saját vesztemmel is, örök állást óhajtottam.
(Negyedik könyv, második szak 29. rész; 161. oldal. A könyv befejező sorai.)”

Kazinczy Ferenc

Pályám emlékezete

„…mert arra, hogy a könyvek lelkét megkapjuk, a természettől kell felavatva lennünk, különben minden dolgunk lélektelen majmozás és nevetséges bábjáték.
(110. oldal.)”

Kazinczy Ferenc

Leveleiből

„…a nyelvet nem a grammatikus, nem a lexikografus viszi előre, hanem az író; (…) Nincs filozófusabb nyelv, mint a miénk! – ezt kiáltozza [a grammatikus] kevélyen és örvendezve. E dicsőségen én legalább nem igen kapok. Azt óhajtom inkább, hogy az minél szebbé váljon s alkalmatosabbá a lélek gondolatait s érzéseit minden különbözéseikben festeni, s minél elébb.
(Harmadik könyv, első szak 2. rész; 115. oldal.)”

Kazinczy Ferenc

Pályám emlékezete

„A régiek és mostaniak közt azt a nevezetes különbséget leljük, hogy azok durvábbak voltak, mint símák. De a nagy símaság, úgy mondja Montesquieu, rab lelkek elsősége; a durvább kor jobb volt. Kor és kor hasonlítanak egymáshoz, s az emberi dolgok karikaként fordúlnak elő, bár jobb változásokkal, s nincs okunk elveszteni hitünket az emberiséghez.
(Második könyv, második szak, 74. oldal.)”

Kazinczy Ferenc

Pályám emlékezete

Kazinczy Ferenc idézetek

„A nyelv olyan, mint az ég íve a maga egymásbafutó színeinek gyönyörű játékával. Elbontja a szép játékot, aki a színeket a magok nemeire akarja osztani. Hadd játsszák játékokat itt is a törvény, szokás, analógia, eufónia, ízlés, régiség, újság, magyarság, idegenség, hideg józanság s poétai szállongás, s hagyjuk a cirkalmat és lineát máshová.”

Kazinczy Ferenc

Ortológusok és neológusok nálunk és más nemzeteknél

Törvény , Akarat , játék

„Eszerint itt nem az lesz a kérdés, ha merni szabad-e, hanem hogy merni mit szabad; s ez annak meghatározását kívánja tőlünk, mégpedig minél lehet szorosb vonásokkal, hogy az ortológus és neológus közt a különbséget mi tészi.”

Kazinczy Ferenc

Ortológusok és neológusok nálunk és más nemzeteknél

Kérdés

„Körünkben fonák pártoskodások űzik dulongásaikat. (…) Nem hon és mesterség szeretete az, ami embereinket a dulásokra ragadozza, hanem szilaj tűz, neveletlenség, éretlen gőg. Ha a vázakat döntik, azzal nem gondolok; még örvendek neki; de azt tenni méltósággal illik, nem vadsággal. Hol a Kritikai Lapokban legkisebb nyoma a szív meleg érzéseinek? Pedig a kritika ki nem zárja a szívet…
(356. oldal.)”

Kazinczy Ferenc

Leveleiből

Érzés , Emberek , Szív

„…de intették a haladókat, hogy késve siessenek, mászva szaladjanak, félve merjenek – bölcsen talán, s talán nem is. A jó ügy akkor halad igazán, ha némelyek késve, más némelyek nem késve sietnek; s midőn a követő panaszra kél vezére ellen, hogy az sebesebben megyen, mint kellene, még kérdést szenved, nem ő megyen-e lomhábban, mint kellene. Olykor nemcsak sebesen futni, de szökni is szükség.
(819. oldal.)”

Kazinczy Ferenc

Ortológusok és neológusok nálunk és más nemzeteknél

Kérdés , Hal

„S mit akar viszont az ortológus? Neki az a jó, amit a szokás és a grammatika enged. (…) Neki nem kell új szó s új szólás, mert az író nem ura, hanem őrje, sőt szolgája a nyelvnek. Neki nem kell régi szó, mert felejtett szó; (…) Neki a környéki szó nem jó szó; mert magyar szó ugyan, de már most csak némely megyéinké, s azért is egyszersmind, mert Baróti fel nem jegyzé megbecsülhetetlen szótárjában, melyiket melyik megyéből vette. (…) Neki a merés tilalmas, mert aki törött úttól eltávozik, könnyen megtéved; a régi, a kijelölt a célhoz igazán is, hamar is elvezet, az új út csinálása sok munkába s költségbe kerül, s az a más birtokában nem is szabados.
(825-826. oldal.)”

Kazinczy Ferenc

Ortológusok és neológusok nálunk és más nemzeteknél

Akarat , Könny , Út

„A nyelv egyik legféltőbb kincse, egyik legfőbb dísze a nemzeteknek, s a nemzeti léleknek mind igen szép képe, mind hív fenntartója s ébresztője. Érzi ezt mind az egyik fél, mind a másik, s szereti a nyelvet szent hazafisággal; abban hasonlanak meg, hogy míg az egyik azt elváltozásától s elkorcsosodásától félti, a másik annak elváltozását, azaz haladását még óhajtja is; s ő is retteg ugyan elkorcsosodásától, de a mások szép és hasznot neki is igérő példájoknak követését, ha az nem egyéb, mint saját erejének kifejtése és gazdagítása, elkorcsosodásnak nem tekinti. Egyedül a pók az, ami mindent magából szed, fon és szőv: az embernek az az elsőség juta, hogy egy ponton veszteg ne álljon, hanem tehetségeit használván, s mások találmányaikat eszmélettel követvén, a tökéletesedés útján előbbre haladhasson. Valamivé ő lesz, e két szernek egyesítése által lesz.
(816. oldal.)”

Kazinczy Ferenc

Ortológusok és neológusok nálunk és más nemzeteknél

Emberek , Lélek , Szeretet , Út

„Szelíd bánás mindig javít, durva bánás mindig ront; s mi szükség ott keménységre, hol célhoz vezet a szelídség.
(363. oldal.)”

Kazinczy Ferenc

Leveleiből

„Őszülő fej érdemet senkinek nem ád, sőt világos jele a test gyengülésének, mely többére a lélekét is magával hozza. És mégis Rómában, úgy beszéli Juvenál, az ifjabb le nem mere ülni a négy esztendővel idősb előtt.
(355. oldal.)”

Kazinczy Ferenc

Leveleiből

Lélek

„Mindenki, aki magyarul ír, adós neki.”

Kazinczy Ferenc

Kazinczy halálának centenáriumán, 1931-ben írta
Kazinczyról írták, Petőfi Sándor: Széphalom, Kosztolányi Dezső:
Forrás: Idézi Szilágyi Ferenc bevezető tanulmányában, 28. oldal. In: Kazinczy Ferenc: Sophie (Szerk. Szilágyi Ferenc) Szépirodalmi Könyvkiadó Budapest, 1984 ISBN 9631526666

„A neológus a nyelvet szűknek s céljaira el nem készültnek találván, nem elégszik meg a szokottal, hanem mindazt, ami a beszédnek erőt s szépséget adhat, keresi s elfogadja. (…) Szokásban nem forgó szókkal s szólásokkal él; szókat csinál, a készeket, de rútakat szebbekké teszi, a kiholtakat sírjaikból előhozza, a nemtelen s nem kedvetlen hangzású környékieket a nemzetnek visszaadja;…”

Kazinczy Ferenc

823. oldal.
Ortológusok és neológusok nálunk és más nemzeteknél

Szépség , Élet

„… mit tett ő a hazáért?
Miatta hét esztendeig szívá csak
A börtönök dögvészes levegőjét,
És csak fél századig
Tartá vállán, mint Atlas az eget,
A nemzetiségnek ügyét.”

Kazinczy Ferenc

Kazinczyról írták, Petőfi Sándor: Széphalom

Szín , Hazáról

„A nyelv olyan, mint az ég íve a maga egymásbafutó színeinek gyönyörű játékával. Elbontja a szép játékot, aki a színeket a magok nemeire akarja osztani. Hadd játsszák játékokat itt is a törvény, szokás, analógia, eufónia, ízlés, régiség, újság, magyarság, idegenség, hideg józanság s poétai szállongás, s hagyjuk a cirkalmat és lineát máshová.
(…)
Jól és szépen az ír, aki tüzes ortológus és tüzes neológus egyszersmind, s egyességben és ellenkezésben van önmagával. Hamisan lépni a táncban csak annak szabad, aki táncolni igen jól tud, és akit a grácia látatlanul lebeg körül. S mi szabad az írónak ezen iskola értelme szerint? A fentebb nemben mindaz, amit a minden nyelvek ideálja megkíván, a magyar nyelv természete (örök szokása s törvénye) világosan nem tilt, a régi és újabb klasszikusok által nevelt ízlés még javasol is, s a szükség múlhatatlanul parancsol.”

Kazinczy Ferenc

832. oldal.
Ortológusok és neológusok nálunk és más nemzeteknél

Akarat , Iskola , Törvény , játék

„…a nyelvet nem a grammatikus, nem a lexikografus viszi előre, hanem az író; (…) Nincs filozófusabb nyelv, mint a miénk!”

Kazinczy Ferenc

ezt kiáltozza [a grammatikus] kevélyen és örvendezve. E dicsőségen én legalább nem igen kapok. Azt óhajtom inkább, hogy az minél szebbé váljon s alkalmatosabbá a lélek gondolatait s érzéseit minden különbözéseikben festeni, s minél elébb.
(Harmadik könyv, első szak 2. rész; 115. oldal.)
Pályám emlékezete

„Akkor, midőn én éltem, talán legokosabb volt fordítani jót s minél lehet jobban, hogy követésre méltó példát adjon mind a teremtésben, mind a szólásban, s a kettő által az ízlést nemesítse; de aki mindég fordít, és csak fordít, a szerint jár, mint aki mindég mankón jár; elveszti saját erejét.
(…)
A sokszínűségre kell tehát törekedni, nem amit mások óhajtának, az egyszínűségre, s a fordítás erre a legszerencsésebb szer. De nem a mi nyelvünket kell idegenné tenni igyekeznünk, hanem az idegent tenni mienkké;…”

Kazinczy Ferenc

Második könyv, hatodik szak, 105. oldal. Az 1791. évről írta.
Pályám emlékezete

„Midőn a hajnal elveri álmomat,
S a fény csak lopva csúsz még rejtekembe,
Imádott kedves kép! te tűnsz szemembe,
S ah, gyúladni érzem régi lángomat.”

Kazinczy Ferenc

1811
Verseiből, Az Ő képe

álmok , Fény , Tea

Hasonló szerzők

Hans Christian Andersen fénykép
Hans Christian Andersen 12
dán író, meseíró, költő
Oscar Wilde fénykép
Oscar Wilde 170
ír költő, író, drámaíró
Lewis Carroll fénykép
Lewis Carroll 10
angol író, költő, matematikus, anglikán pap és fényképész
Charles Baudelaire fénykép
Charles Baudelaire 48
francia költő, esszéíró, kritikus
Id. Alexandre Dumas fénykép
Id. Alexandre Dumas 16
francia író, költő, drámaíró (1802–1870)
Victor Hugo fénykép
Victor Hugo 58
francia romantikus költő, regény- és drámaíró
William Blake fénykép
William Blake 33
angol költő, festő, grafikus és nyomdász
Jules Renard fénykép
Gustave Flaubert fénykép
Gustave Flaubert 33
francia író
Stendhal fénykép
Stendhal 18
francia realista író