Idézetek felvonás-ről

„Asztrov:) … csupa-csupa csudabogár, ha két-három évet köztük él az ember, apránként, anélkül, hogy észrevenné, maga is csudabogárrá válik.
(1. felvonás, nyitó jelenet, 466. oldal”

„Mása:) Ha nem tudnak mást mondani, akkor ezt hajtogatják: fiatalság, fiatalság…
(1. felvonás. 350. oldal”

„Színház az egész világ. És színész benne minden férfi és nő: Fellép s lelép: s mindenkit sok szerep vár Életében… (Ahogy tetszik II. felvonás 7. szín; fordította Szabó Lőrinc)”

„Samrajev:) …de gustibus aut bene, aut nihil. (Az ízlésekről vagy jót, vagy semmit.)
(Két latin szólásmondás keveréke: Az ízlésekről nem lehet vitatkozni és A halottakról vagy jót vagy semmit.)
(1. felvonás. 340. oldal”

„Trigorin:) Mindenki úgy ír, ahogy akar, és ahogy tud.
(1. felvonás. 345. oldal”

„Trepljov:) A nők sohasem bocsátják meg a kudarcot.
(2. felvonás. 360. oldal”

„Asztrov:) Azok, akik utánunk majd száz vagy kétszáz esztendő múlva élnek, és akik majd lenéznek bennünket azért, mert ilyen ostobán és ilyen ízléstelenül éltük le az életünket – azok talán megtalálják a módját, hogyan lehetnek boldogok, de mi… Nekünk már csak egy reményünk van. Az a remény, hogy ha majd a sírban nyugszunk, meglátogatnak a kísértetek, talán éppen kellemes kísértetek.
(4. felvonás, 466. oldal”

„Trigorin:) Én nem láttam az olvasómat, de valahogy mindig barátságtalannak, bizalmatlannak képzeltem el..
(2. felvonás. 364. oldal”

„Nyina:)… mindegy, akár a színpadon játszunk, akár írunk - nem a hírnév, nem a ragyogás a fő… hanem az, hogy tudjunk tűrni.
(4. felvonás. 401. oldal”

„Irina:) Jön majd idő, mikor mindnyájan megtudjuk, miért mindez, miért ez a sok szenvedés, és akkor nem lesz többé titok … Addig azonban élnünk kell és dolgoznunk. Mindig, mindig dolgoznunk!
(4. felvonás, befejező jelenet, 572-573. oldal”

„Mi reánk magyarokra, s Attila dicsőségére büszke honfiakra, kimondhatatlan értékkel bír az a tudat, hogy ennél a kőnél volt a mi létünk történelmének első felvonása. Ennél a kőnél Attila megrendült bizalommal fordult az Isten segítségéhez, s a segítség jött földrengéssel, a római templomok összedőlésével, turul sas hozta pengével, s Attila a világ legnagyobb hadvezérekénti kinevezésével.”

„Nem lehet tervezni szerelmet vagy halált, vagy harcot, sem semmi mást. Az egyenlet így szól: Ember plusz Szándék egyenlő Véletlen. Ezt viszont nem lehet elhinni. Tervnek igenis kell lennie valahol, csak bölcsen álcázva, ahogy a jó drámaíró álcázza a cselekményt. A halál pillanatában az ember talán már átlát mindent, s azt mondja akkor: ó, most már értem, miért lépett be az a figura annak idején az első felvonásban.”