„Nyina:)… mindegy, akár a színpadon játszunk, akár írunk - nem a hírnév, nem a ragyogás a fő… hanem az, hogy tudjunk tűrni.
(4. felvonás. 401. oldal”

— Anton Pavlovics Csehov, Sirály

Színpadi művek, Sirály

Forrás Wikiquote. Utolsó frissítés 2021. június 3.. Történelem

Témakörök

felvonás, fő, oldal, színpad

Anton Pavlovics Csehov21

orosz író, drámaíró, orvos 1860–1904

Hasonló idézetek

„Trigorin:) Mindenki úgy ír, ahogy akar, és ahogy tud.
(1. felvonás. 345. oldal”

Anton Pavlovics Csehov Sirály

Színpadi művek, Sirály

„Irina:) Jön majd idő, mikor mindnyájan megtudjuk, miért mindez, miért ez a sok szenvedés, és akkor nem lesz többé titok … Addig azonban élnünk kell és dolgoznunk. Mindig, mindig dolgoznunk!
(4. felvonás, befejező jelenet, 572-573. oldal”

Anton Pavlovics Csehov Három nővér

Színpadi művek, Három nővér

„Az egész világ egy színpad, és minden férfi és nő csak színész.Vannak ki- és bejárataik; minden ember a maga idejében sok szerepet játszik.”

William Shakespeare (1564–1616) angol drámaíró, költő, színész

„Trepljov:) A nők sohasem bocsátják meg a kudarcot.
(2. felvonás. 360. oldal”

Anton Pavlovics Csehov Sirály

Színpadi művek, Sirály

„Elegem volt a mások propagandájából. Én az igazság oldalán állok, akárki hirdeti is. Elsősorban ember vagyok, és mint ember mindent és mindenkit pártolok, ami és aki az emberiség egészét segíti.”

Malcolm X (1925–1965)

Eredeti: I've had enough of someone else's propaganda. I'm for truth, no matter who tells it. I'm for justice, no matter who it's for or against. I'm a human being first and foremost, and as such I am for whoever and whatever benefits humanity as a whole.
Forrás: Uo. 516. old.

„Trigorin:) Én nem láttam az olvasómat, de valahogy mindig barátságtalannak, bizalmatlannak képzeltem el..
(2. felvonás. 364. oldal”

Anton Pavlovics Csehov Sirály

Színpadi művek, Sirály

„Mása:) Ha nem tudnak mást mondani, akkor ezt hajtogatják: fiatalság, fiatalság…
(1. felvonás. 350. oldal”

Anton Pavlovics Csehov Sirály

Színpadi művek, Sirály

„Asztrov:) Azok, akik utánunk majd száz vagy kétszáz esztendő múlva élnek, és akik majd lenéznek bennünket azért, mert ilyen ostobán és ilyen ízléstelenül éltük le az életünket – azok talán megtalálják a módját, hogyan lehetnek boldogok, de mi… Nekünk már csak egy reményünk van. Az a remény, hogy ha majd a sírban nyugszunk, meglátogatnak a kísértetek, talán éppen kellemes kísértetek.
(4. felvonás, 466. oldal”

Anton Pavlovics Csehov (1860–1904) orosz író, drámaíró, orvos

Színpadi művek, Ványa bácsi (Jelenetek a falusi életből)