Idézetek beszélgetés-ről

„A haragból vita alakul ki, a vitából beszélgetés, a beszélgetésből tettek.”

„Együtt nevettek, azután ismét közéjük telepedett beszélgetéseik gyakori vendége, a csönd, részben a fáradtság és a meghittség, részben épp a különbségek miatt, amelyeket a sors ékel azok közé, akiknek élete csak változat ugyanarra a dallamra.”

„Ha legközelebb bárkit is megpróbálsz elcsábítani, ne beszélgetéssel, se szavakkal tedd. A nők többet tudnak a szavakról, mint a férfiak valaha is fognak. És tudják, milyen keveset tudnak jelenteni.”

„Élvezem a veled való beszélgetést. Az elméd vonz engem. Hasonlít a saját elmémre, kivéve, hogy te éppenséggel őrült vagy.”

„A gondolkodás a lélek önmagával való beszélgetése.”

„Hogy mit csináljanak? Kössenek békét, barmok! Mi mást tehetnének?
Egy Wilhelm Keitel tábornaggyal, a német hadsereg főparancsnokságának főnökével folytatott ingerült telefonbeszélgetés 1944 júliusában, a nyugati szövetségesek normandiai partraszállása után. A beszélgetés után Rundstedtet leváltották a frontparancsnokság éléről.
Milton Shulman kanadai haditudósító beszélgetése Blumentritt tábornokkal, 1946 február”

„A világban ritkán fejeződnek be a beszélgetések.”

„Micsoda hatalmas gazdagság lehet egy kis válogatott könyvtárban, melyben azoknak a bölcs és érdemes szerzőknek a közössége található megfelelő sorrendben, akiket a világ civilizált országaiban évezredek alatt válogattak az ő egyéni tanulmányaiknak és bölcsességüknek köszönhetően! Zárkózottságuk és elérhetetlenségük miatt, lehet, hogy türelmetlenek lettek volna, hogyha mi megzavarjuk őket elmélyülésükben és a foglalatosságukban, vagy az általános körülményeik tették volna lehetetlenné a beszélgetést. De a gondolat, melyet nem tártak fel még a legjobb barátjuk előtt sem, érthető formában van itt lejegyezve számunkra, más századok idegen embereinek.”

„Egy nagy humbug.
Megjegyzése a náci propaganda által bevehetetlen erődrendszerként beállított Atlanti Fal nevű védvonalra. Beszélgetés Erwin Rommellel a nyugati német hadseregcsoport párizsi parancsnokságán, 1943 december;”

„A legjobb érv a demokrácia ellen egy ötperces beszélgetés egy átlagos szavazóval.”

„Nem tudjuk, mit hoz a jövő. Óvatosnak kell lennünk az 1998-as kormány összetételére vonatkozó bármilyen következtetés levonásában a mai erőviszonyok alapján. Ami a kisgazdákat illeti, nem az együttműködés kialakítása, hanem a békés egymás mellett élés megteremtése van napirenden. […] Idáig nem voltak (négyszemközti tárgyalások Torgyán Józseffel). Parlamenti folyosókon szokásos rövid beszélgetések előfordulnak.”

„A beszélgetés legfőbb célja mégis, hogy tudassunk vagy tudomást szerezzünk, továbbá hogy szórakoztassunk és meggyőzzünk. (…) Mert ha kioktatás volt is a cél, a kifejtés módjának feltétlensége viszályt szül, és gátlója a figyelmes meghallgattatásnak is. Ha pedig okulást kívánsz mások tudományán, mégis szilárd véleményedet hangoztatod, az olyan szerény és értelmes emberek, akik a vitáért nem lelkesülnek, meghagynak tévedésedben békével.”

„Német Királyi Gránátosok”
Megjegyzése a Csatorna-szigetekre küldött német gránátoshadosztályra, amelyek szárazföldre való visszahívását hiába próbálta meg elérni Adolf Hitlernél. (A hadosztály a normandiai partraszállás után a szigeteken rekedt, majd 1945 májusában egyetlen lövés nélkül megadta magát a briteknek.) 1944 április;
Milton Shulman kanadai haditudósító beszélgetése Blumentritt tábornokkal, 1946 február”

„Így van ez a lélekkel nem rendelkezõ dolgok esetén is: némelyik valóban ezüstbõl vagy aranyból készült, másokról csak az érzékeink sugallják ezt, például a bádogból készült dolgok ezüstnek tûnnek, vagy a sárga fémbõl készültek aranynak. Ugyanígy, néha valódi az érvelés és a cáfolat, néha pedig nem, és csak a tapasztalatlanságunk mutatatja õket valódinak, mivel a tapasztalatlanok csak távolabbról tudják szemlélni ezeket a dolgokat. […] Hiszen lehetetlen egy beszélgetésben a tárgyalt dolgokat szerepeltetni, hanem ehelyett a neveiket mint szimbólumokat kell használnunk, és feltételezzük, hogy ami a nevek között következik, az a dolgok között is következik; ugyanúgy, mint ahogy a számítások eredményeit is a számolótáblák alapján tételezzük fel. De a nevek és a dolgok esete nem azonos. Hiszen a nevek végesek, és így van ez a lehetséges kifejezések összességével is, míg a dolgok száma végtelen. Elkerülhetetlen ezért, hogy több jelentése legyen ugyanannak a névnek. […] A vitákban azok, akik nincsenek eléggé tisztában a nevek erejével, elvétik mind saját érveiket, mind másokét. Így aztán, és számos késõbb említendõ okból is, léteznek valódinak látszó, ám hamis érvek és cáfolatok. Márpedig néhány embernek jobban megéri, hogy bölcsnek tûnjék annak ellenére, hogy valójában nem az; mint hogy valójában bölcs legyen annak látszata nélkül. Hiszen a szofista tudománya abban áll, hogy bölcsességet színleljen valódi alap nélkül, és a szofista pénzt keres látszó és valótlan bölcsessége segítségével.”

„Semmi sem okozhat annyi gyönyörűséget lelkünknek, mint a hű és kellemes barátság. Mekkora szerencse, ha vannak olyan keblek, akiknek biztonságban kiöntheted minden titkodat, akiknek lelkiismeretétől jobban félsz, mint a magadétól, akikkel a beszélgetés lecsillapítja nyugtalanságodat, akiknek véleménye tanáccsal ér fel számodra, akiknek vidámsága eloszlatja szomorúságodat, sőt: akiknek már a puszta látása is gyönyörködtet.”

„Az ember sikere az életben általában a kényelmetlen beszélgetések számával mérhető, amelyet hajlandó folytatni.”

„A halál ott ül minden asztal mellett a kávéházakban, és beleszól minden beszélgetésbe.”

„Az érthető dolgokról szóló beszélgetések elnyomják az értelmet és meghamisítják az emlékezetet, az abszurd viszont fejleszti az értelmet és megdolgoztatja az emlékezetet.”