„Mindig a próba. Mindig a bukás. Sebaj. Kezdd újra! Bukj újra! Bukj jobban!”
Változat: Megprobáltad. Nem sikerült. Nem számít. Próbáld meg újra. Bukj el újra. Bukj el jobban.
Samuel Barclay Beckett ír költő, próza- és drámaíró.
A nagyközönség által hosszú ideig alig olvasott, inkább csak az irodalmi elit által ismert és elismert szerző első jelentős színpadi műve, a Godot-ra várva az abszurd dráma alapműve . A játszma vége az író drámai művészetének másik vonalát emeli ki, a teljes semmibe hullás peremén játszódó darab a Lear király paródiájaként is értelmezhető. Rövid Proust tanulmánya a szakirodalomban máig kiemelkedőnek számító filozófiai értelmezés, és bár Proust műveiről alig beszél direkt módon, de már saját későbbi filozófiájának vázlatát adja. A visszhang csontjai című verseskötetét a szürrealista automatikus írás, T. S. Eliot-i költői példája ösztönözte. A szürrealisták által kedvelt fekete humor változata Murphy című regénye. Beckett hősei elidegenedett világban élnek, mégsem képesek lemondani a jelentésről, létezésük értelmét keresik és makacsul igyekeznek kitartani a legvégső időkig.
Wikipedia
„Mindig a próba. Mindig a bukás. Sebaj. Kezdd újra! Bukj újra! Bukj jobban!”
Változat: Megprobáltad. Nem sikerült. Nem számít. Próbáld meg újra. Bukj el újra. Bukj el jobban.
A dráma eleje Pinczés István fordításában.
Idézetek műveiből, Godot-ra várva (1952)
Semmi szövegek III.
Idézetek műveiből, Semmi-szövegek (1955)
Semmi szövegek IX.
Idézetek műveiből, Semmi-szövegek (1955)
Idézetek műveiből, Előre vaknyugatnak (1983)
„Ha tudnám, hogy ki, megmondtam volna a darabban.”
Beckett válasza arra a kérdésre, hogy kicsoda Godot.
Forrás: Honti Katalin: Godot-ra várva: Jegyzetek 2. In: Criticai Lapok, 1995. szept., 16-18. old.
„Ez az a bőrönd, amelybe vad gondolataimat zsúfoltam valaha.”
Beckett a Meglehetősen jó nőkről álmodom című regényéről.
Három párbeszéd három festőről Georges Duthuit-val (1949)
Idézetek műveiből, Meglehetősen jó nőkről álmodom (1932)
„Estragon: Semmi sem történik, senki sem jön, senki sem megy el - borzalmas.”
Ford. Kolozsvári Grandpierre Emil
Idézetek műveiből, Godot-ra várva (1952)
Idézetek műveiből, Meglehetősen jó nőkről álmodom (1932)
Ford. Kolozsvári Grandpierre Emil
Idézetek műveiből, Godot-ra várva (1952)
„Mindig ez. Soha más. Mindig a próba. Mindig a bukás. Sebaj. Kezdd újra. Bukj újra. Bukj jobban.”
Idézetek műveiből, Előre vaknyugatnak (1983)
Beckett egy interjúban.
Forrás: Utószó. In: Előre vaknyugatnak. Bp.: Európa Könyvkiadó, 1989. 388. old.
Idézetek műveiből, Az utolsó tekercs (1958)
Nyolc átírat Chamford modorában (1976)
Idézetek műveiből, További idézetek
„A színpad a legteljesebb verbális jelenlét színtere és a legteljesebb testi jelenlété.”
Beckett egy levélben, melyet egy kezdő drámaírónak írt.
Forrás: Honti Katalin: Beckett és egyebek: Jegyzetek 1. In: Criticai Lapok, 1995. júl-aug., 14-19. old.
„Estragon: Őrültnek születünk mindannyian. Néhányan végig őrültek maradnak.”
Ford. Kolozsvári Grandpierre Emil
Idézetek műveiből, Godot-ra várva (1952)
Semmi szövegek I.
Idézetek műveiből, Semmi-szövegek (1955)
„Ön angol, Beckett úr?- Éppen ellenkezőleg.”
Beckett egy interjúban
Forrás: Utószó. In: Előre vaknyugatnak. Bp.: Európa Könyvkiadó, 1989. 379. old.
Semmi szövegek IV.
Idézetek műveiből, Semmi-szövegek (1955)
„Vladimir: A világ iszonyatos zűrzavarában egyetlen tény világos: várjuk, hogy megérkezzék Godot.”
Ford. Kolozsvári Grandpierre Emil
Idézetek műveiből, Godot-ra várva (1952)
A dráma eleje Kolozsvári Grandpierre Emil fordításában.
Idézetek műveiből, Godot-ra várva (1952)
Idézetek műveiből, A kitaszított (1946)
Ford. Kolozsvári Grandpierre Emil
Idézetek műveiből, Godot-ra várva (1952)
Semmi szövegek I.
Idézetek műveiből, Semmi-szövegek (1955)
Idézetek műveiből, A játszma vége (1957)