Örkény István idézet

„A gyávaság forrása, hogy az emberek nem tudják elképzelni a rossznál a még rosszabbat.”

„Az ember nem annyi, amennyi, hanem annyi, amennyi tőle kitelik.”

„Akit semmibe vesznek, semmivé válik.”

„… ami szenved, az nem lehet szép.”

„Hiába sikerül egy vitás kérdést tisztázni, máris ott a következő talány.”

„Ha egy kígyó (ami ritkaság) fölfalja önmagát, marad-e utána egy kígyónyi űr?”

„Egy kút csak felülről kap fényt. Az öregség, csak a múltból.”

„Aki valamit nem ért, olvassa el újra a kérdéses írást. Ha így sem érti, akkor a novellában a hiba.”

„Nekünk, emlősöknek nem mellékes kérdés, hogy mi daráljuk-e a húst, vagy bennünket darálnak-e meg.”

„Erkölcsi világkép, tömegsport. Mint a futballt, huszonketten játsszák. A nézők (néha tízezrek is), akikre a szabályok nem kötelezők, a játékosokat buzdítják.”

„Sokszor tűnődtem: vajon meddig remél az ember? Most már tudom: az utolsó pillanatig.”

„… a jó tanár hatása nem szakmai természetű, hanem az ifjúkori magatartás fejlődését befolyásolja. Másként kifejezve: egy jó angoltanár is nevelhet matematikai zseniket és viszont …”

„… aki javítani akar az emberiség sorsán, annak vállalnia kell némi kockázatot.”

„Az ember élősdi lény; szimbiózisban él a sült krumplival, a pirított borjúmájjal meg a hónapos retekkel. Az ember sajnos olyan, mint a fagyöngy: életének mindig egy idegen élet az ára…”

„A tekintély néha az erő jele, de lehet a csődé is, a semminek a takargatása.”

„Magyarország, rögeszme (orv.: „fixa idea”). Tízmillió lakosa van. Újabb hírek szerint gyógyítható, bár úgy sokat veszít a bájából.”

„A szegények egyetlen fényűzése a gőg.”