Gustave Flaubert idézet

oldal 2

„Ne úgy olvass, mint a gyermekek, szórakozásként, vagy mint az ambiciózus emberek, az oktatás celjából. Nem, olvass, hogy élj.”

„Legyen állandó és rendezett az életében, hogy heves és eredeti lehessen munkájában.”

„Az emberi beszéd olyan, mint egy megrepedt kancsó, amelyen durva ritmusokat kopogtatunk, hogy a medvék táncolhassanak rá, miközben mi arra vágyunk, hogy olyan zenét csináljunk, amely elolvasztja a csillagokat.”

„Nincs az életnek olyan részecskéje, amely ne hordozná magában a költészetet.”

„A valóság nem felel meg az ideálnak, hanem megerősíti azt.”

„A túlzott beszéd közepes érzelmeket takargat, mintha a lélek teljessége olykor nem a legüresebb metafórákban áradna széjjel, mert hisz soha senki se képes pontos mértéket adni vágyainak, éppúgy nem, mint eszméinek vagy mint fájdalmainak, mivel az emberi beszéd csak afféle repedt üst, amelyből jó, ha medvetáncoltató melódiákat tudunk kicsalni, amikor a csillagokat szeretnénk velük megríkatni.”

„Óvakodjál a szomorúságtól. A szomorúság bűn. Az ember örömét leli a bánatában, aztán mikor a bánat elmúlt, ott áll elbutultan, mert minden értékes erejét rápazarolta a búbánatára. Akkor aztán szánja-bánja, csakhogy már későn.”

„A szerelemnek hirtelen kell érkeznie, villám és mennydörgés között - mint egy égiháborúnak, amely úgy szakad az életre, felforgatja, elragadja az ember akaratát, mint a falevelet, és örvénybe sodorja mindenestül.”

„A siker csupán kísérőjelenség. Sosem szabad céllá válnia.”

„Franciának lenni, fiatalnak, gazdagnak, művésznek és szerelmesnek: ez a boldogság öt kelléke.”

„Nem a szenvedély írja a verseket. Minél személyesebbek, annál gyengébbek. Minél kevésbé érzünk valamit, annál erősebb a képességünk, hogy úgy fejezzük ki azt, ahogyan valójában van, de rendelkeznünk kell az érzékeltetés adottságával.”

„Legyünk elkészülve új képmutatásokra, az erényrõl való szavalásra, a romlottság ellen való szónoklásra, szigorúan egyszerű öltözködésre stb. Teljes vaskalaposságra.”

„Végül minden álom megtalálja a maga formáját: minden szomjúság számára van hullám, minden szív számára szerelem.”

„Semmi sem oly megalázó, mint amikor azt kell látnunk, hogy a butáknak sikerül, amiben mi kudarcot vallunk.”

„Vizsgáld csak meg magadat: éreztél valaha érzelmet, mely eltűnt volna? Nem, minden megmarad… Minden.”

„A lehető legkevesebbet dobni a tengerbe a rakományból, hogy a hajó könnyedén haladjon: ez a bölcsesség.”

„Ábránd: Nevezzünk egyszerűen ábrándnak minden olyan magasztos eszmét, amit nem értünk.”

„A szerelmet érhető váratlan szélrohamok közül egy sem olyan fagyos és pusztító, mint a pénzkérés.”

„A legmeghittebb vallomásokban is mindig valami, amit nem mondunk meg.”

„Nem, nem hiszem, hogy a boldogság lehetséges, a nyugalom azonban igen. Ezért távol tartom magamat mindentől, ami idegesít.”

„Szenvedélyeink olyanok, mint a vulkánok: állandóan morajlanak, de csak időközönként törnek ki.”

„Gordiusz csomó: Az ókori görögök ezzel kötötték meg a nyakkendőjüket.”

„A lehető legkevesebbet dobni a tengerbe a rakományból, hogy a hajó könnyedén haladjon: ez a bölcsesség.”

„A jövő nyugtalanít, a múlt fogva tart, ezért a jelent elmulasztjuk.”

„Az unalomnak nincs oka. Aki eszmélkedik felőle, és észokokkal akarja legyőzni, annak fogalma sincs róla.”

„Ha látjuk, hogy a szép álmok csalfák, be kell érnünk a középszerűséggel.”

„Nem azok a legszomorúbb gyászok, amelyeknek a szalagját a kalapunkon hordjuk.”

„Bika: A borjú apja. Az ökör csak a nagybátyja.”

„Vízkúra: Mindenféle betegséget gyógyít, illetve előidéz.”

„Arra vagyunk teremtve, hogy mondjuk, és nem arra, hogy birtokoljuk.”

“One's duty is to feel what is great, cherish the beautiful, and to not accept the conventions of society with the ignominy that it imposes upon us.”

“There is no truth. There is only perception.”

“There are two infinities that confuse me: the one in my soul devours me; the one around me will crush me”

“Everything, even herself, was now unbearable to her. She wished that, taking wing like a bird, she could fly somewhere, far away to regions of purity, and there grow young again.”

“I don't believe that happiness is possible, but I think tranquility is.”

“You must write for yourself, above all. That is your only hope of creating something beautiful.”

“I tried to discover, in the rumor of forests and waves, words that other men could not hear, and I pricked up my ears to listen to the revelation of their harmony.”

“The public wants work which flatters its illusions.”

“He had the vanity to believe men did not like him – while men simply did not know him.”

“But, in her life, nothing was going to happen. Such was the will of God! The future was a dark corridor, and at the far end the door was bolted.”

“Writing is a dog’s life, but the only one worth living.”

“She would have liked not to be alive, or to be always asleep.”

“We must laugh and cry, enjoy and suffer, in a word, vibrate to our full capacity … I think that’s what being really human means.”

“The denigration of those we love always detaches us from them in some degree. Never touch your idols: the gilding will stick to your fingers.”

“Sadness is a vice.”

“He had carefully avoided her out of the natural cowardice that characterizes the stronger sex.”

“Haven't you ever happened to come across in a book some vague notion that you've had, some obscure idea that returns from afar and that seems to express completely your most subtle feelings?”

“The more you approach infinity, the deeper you penetrate terror”

“You need a high degree of corruption or a very big heart to love absolutely everything”

“An author in his book must be like God in the universe, present everywhere and visible nowhere.”

“What wretched poverty of language! To compare stars to diamonds!”

“The idea of bringing someone into the world fills me with horror. I would curse myself if I were a father. A son of mine! Oh no, no, no! May my entire flesh perish and may I transmit to no one the aggravations and the disgrace of existence.”

“Talent is a long patience, and originality an effort of will and intense observation.”

“By trying to understand everything, everything makes me dream”

“After the pain of this disappointment her heart once more stood empty, and the succession of identical days began again.”

“Doesn't it seem to you," asked Madame Bovary, "that the mind moves more freely in the presence of that boundless expanse, that the sight of it elevates the soul and gives rise to thoughts of the infinite and the ideal?”

“What baffled him was that there should be all this fuss about something so simple as love.”

“The most glorious moments in your life are not the so-called days of success, but rather those days when out of dejection and despair you feel rise in you a challenge to life, and the promise of future accomplishments.”

“And he beholds the moon; like a rounded fragment of ice filled with motionless light.”