George Gordon Byron idézet

oldal 5

„Mindig nevess, amikor csak tudsz . A nevetés olcsó gyógyszer.”

„Az élet nagy célja az érzés - érezni, hogy létezünk, még akkor is, ha fájdalomban szenvedünk.”

„A barátság szerelem, szárnyak nélkül.”

„A barátságból lehet, és gyakran lesz is, szerelem, de a szerelem soha nem válik barátsággá.”

„A bánat a tudás. Aki a legtöbbet tud, annak kell a legmélyebben gyászolnia, a tudás fája nem az élet fája.”

„Nem hiszek semelyik vallásban sem. Semmi közöm nem lesz az erkölcstelenségetekhez: elég nyomorultak vagyunk ebben az életben is, mindenféle más életen való abszurd spekuláció nélkül is.”

„Huszonöt évesen, az élet jobbik felén túl, az ember lehetne már valami - és mi vagyok én? Semmi több, mint huszonöt éves, és néhány hónapos.”

„A katolikus vallás messze a legelegánsabb imádat, kivéve talán a görög mitológiát. A tömjén, képek, szobrok, oltárok, szentélyek, ereklyék gyónás mellett van valami értelmes, ami megfogható. Egyébként is, nem hagy lehetőséget a kétségre, ugyanis azok, akik térdet hajtanak istenségük elõtt, valóban, és igazán, átéléssel, nehezen találnak mást, csak könnyen emészthetőt.”

„A vallásról nem tudok semmit - legalábbis olyat nem, ami mellette szól.”

„A boldogság emléke már nem boldogság, de a fájdalom emléke még fájdalom.”

„A férfi élete és szerelme kettő, a nőnek élni és szeretni egy.”

„Igazság szócikk”

„A nő számára nincsen más, csak egy: mindig szeret, és mindig tönkremegy.”

„Mi a hazugság, végre is? Igazság, mely álarcot hord.”

„Majd jött a sóhaj mély, heves foka,
Lopták mohón egymás tekintetét,
Kigyúlt az arc, bár semmi indoka.”

„Ha bolond is vagyok, legalább kételkedő; és senkitől sem irigylem a maga bizonyosságát.”

„Körül vagyok véve lelkészekkel és metodistákkal, de mint látni fogod nem fertőztek meg mániájukkal.”

„"Csókra" rímel az "élvezet", így lesz verssé az életed.”

„Senkit nem ismerek, akinek jót tett volna a házasság. Összes házas kortársaim kopaszok és elégedetlenek.”

„Legnagyobb keserűségemre napról napra bölcsebb vagyok.”

„Minden szektában vannak bolondok, és a legtöbben szélhámosok is; miért higyjek rejtélyekben, amit senki nem ért, csak azért, mert olyan emberek írták, akik az őrületet választották inspirációként, és Evangélistáknak mondták magukat?”

„A keresztények abban a meggyőződésben égették egymást, hogy az Apostolok is így tettek volna.”

„Mindenki hajlamos azt hinni, amit kíván, egy lottó sorsjegytől a paradicsomba való útlevélig.”

„Furcsa, hogy valahányszor valamit komolyan kívánok, mindig elnyerem - és meg is bánom.”

„Azt mondják, az erény önmaga jutalma - kétségkívül meg is érdemli a jutalmat fáradozásáért.”

„De bárhogy színlel, épp a bús homály
Árulja el, mint a fekete ég
A zivatart. Hangot sem ejt a száj.”

„Az anyagi feltámadás furcsa és abszurd, kivétel, ha büntetés a célja, és minden büntetés, amley inkább bosszú, mint korrekció erkölcsileg rossz, és ha a világvége van, milyen morális vagy figyelmeztető célja lehet egy tortúrának?”

„Az igazság egy nagy mélységben talált ékkő, míg e világ felszínén mindenek a szokások hamis mérlegén méretnek.”

„A mennyországot remélem úgy érem el, hogy a földet pokollá teszem.”

„Ateizmus szócikk”

“My mother Earth!
And thou fresh breaking Day, and you, ye Mountains,
Why are ye beautiful? I cannot love ye.
And thou, the bright eye of the universe,
That openest over all, and unto all
Art a delight—thou shin'st not on my heart.”

“Old man! ’tis not so difficult to die.”

“Twas thine own genius gave the final blow,
And help'd to plant the wound that laid thee low:
So the struck eagle, stretch'd upon the plain,
No more through rolling clouds to soar again,
View'd his own feather on the fatal dart,
And wing'd the shaft that quiver'd in his heart.”

“Perverts the Prophets and purloins the Psalms.”

“When all of genius which can perish dies.”

“The love where Death has set his seal,
Nor age can chill, nor rival steal,
Nor falsehood disavow.”

“A man must serve his time to every trade
Save censure — critics are ready-made.”

“He who hath bent him o'er the dead
Ere the first day of death is fled,—
The first dark day of nothingness,
The last of danger and distress,
Before decay's effacing fingers
Have swept the lines where beauty lingers.”

“She was his life,
The ocean to the river of his thoughts,
Which terminated all.”

“As soon
Seek roses in December, ice in June;
Hope constancy in wind, or corn in chaff;
Believe a woman or an epitaph,
Or any other thing that's false, before
You trust in critics, who themselves are sore.”

“Jack was embarrassed — never hero more,
And as he knew not what to say, he swore.”

“But we, who name ourselves its sovereigns, we,
Half dust, half deity, alike unfit
To sink or soar.”

“The cold in clime are cold in blood,
Their love can scarce deserve the name.”

“Divine in hookas, glorious in a pipe
When tipp'd with amber, mellow, rich, and ripe;
Like other charmers, wooing the caress
More dazzlingly when daring in full dress;
Yet thy true lovers more admire by far
Thy naked beauties—give me a cigar!”

“And lovelier things have mercy shown
To every failing but their own,
And every woe a tear can claim
Except an erring sister's shame.”

“I loved my country, and I hated him.”

“Sighing that Nature formed but one such man,
And broke the die, in molding Sheridan.”

“For most men (till by losing rendered sager)
Will back their own opinions by a wager.”

“Farewell!
For in that word, that fatal word,—howe'er
We promise, hope, believe,—there breathes despair.”

“His heart was one of those which most enamour us,
Wax to receive, and marble to retain:
He was a lover of the good old school,
Who still become more constant as they cool.”

“I only know we loved in vain;
I only feel — farewell! farewell!”

“The power of thought,—the magic of the mind!”

“Yet in my lineaments they trace
Some features of my father's face.”

“Born in the garret, in the kitchen bred.”

“When we two parted
In silence and tears,
Half brokenhearted,
To sever for years.”

“She walks the waters like a thing of life,
And seems to dare the elements to strife.”

“Maid of Athens, ere we part,
Give, oh give me back my heart!”

“Seek out — less often sought than found —
A Soldier's Grave, for thee the best;
Then look around and choose thy Ground,
And take thy Rest.”

“The keenest pangs the wretched find
Are rapture to the dreary void,
The leafless desert of the mind,
The waste of feelings unemployed.”