F. Scott Fitzgerald idézet

oldal 14

„Szeretem a nagy partikat. Olyan meghittek. A kis partikon nincs magánélet.”

„... és egy pillanatra azt hittem, hogy szeretem. De lassan gondolkodó vagyok, és tele vagyok belső szabályokkal, amelyek fékként hatnak a vágyaimra.”

„Valahányszor kedved van kritizálni valakit ... ne feledd, hogy a világon nem minden embernek voltak olyan előnyei, mint neked.”

„Amit elveszítünk, az sokkal édesebbnek tűnik utólag. Tudom, hogy így van, mert egyszer nagyon akartam valamit, és meg is szereztem. Ez volt az egyetlen dolog, amit igazán akartam életemben... aztán, amikor az enyém lett, porrá omlott a kezeim között... és ebből megtanultam, hogy az ember nem szerezhet meg magának semmit, egyáltalán semmit. Mert a vágyaink becsapnak.”

„Néha kísérteties magányt éreztem, másokban is - fiatal hivatalnokokban alkonyatkor, az éjszaka és az élet legmegragadóbb pillanatait pazarolva.”

„Semmilyen tűz vagy frissesség nem támadhatja meg azt, amit az ember elraktároz a kísérteties szívében.”

„Az írók nem igazán emberek. Vagy, ha valamennyire is jók, akkor ők egy csomó ember, akik nagyon is próbálnak egy ember lenni.”

„Szeretem az embereket, és szeretem, ha kedvelnek, de a szívemet ott hordom, ahová Isten tette, legbelül.”

„Nagy előny, ha nem iszol keményen ivó emberek között.”

„Mindenki feltételezi magáról, hogy legalább egy sarkalatos erényt birtokol, és ez az enyém: Azon kevés őszinte emberek egyike vagyok, akiket valaha is ismertem.”

„Az ősszel együtt az élet is újra kezdődik.”

„Igyunk az alkoholra, az élet rózsaszín szemüvegére.”

„Egyszerre voltam belül és kívül, egyszerre bűvölt el és taszított el az élet kimeríthetetlen sokszínűsége.”

„És így, a napsütéssel és a fákon növekvő nagy levelekkel, az az ismerős meggyőződésem támadt, hogy a nyárral az élet újra kezdődik.”

„Mindenféle szeretet létezik ezen a világon, de soha nem létezhet ugyanaz a szerelem kétszer.”

„Az ítéletek fenntartása végtelen remény kérdése.”

„Az új barátok gyakran jobban elvannak, mint a régi barátok.”

„Mindig a válásról álmodott, soha nem a létezésről.”

„Valójában nem voltam szerelmes, de egyfajta gyengéd kíváncsiságot éreztem.”

„Tehát tovább verünk , csónakok az áramlat ellen, szüntelenül visszavisszük a múltba”

„Ez része az egész irodalom szépségének. Felfedezed, hogy vágyaid egyetemes vágyakozások, hogy nem vagy magányos és elszigetelt senkitől. Hozzátartozzol.”

„Van egy pillanat - közvetlenül az első csók előtt, egy suttogott szó -, ami miatt mindez megéri.”

„Nem akarok újra ártatlan lenni. De újra át szeretném élni az ártatlanságom elevesztése örömét.”

„Hagyjad ki ezeket a felkiáltójeleket. A felkiáltójel olyan, mintha a saját vicceden nevetnél.”

„Már vagy egy hete részeg vagyok, és gondoltam, talán kijózanít, ha beülök egy könyvtárba.”

„Nem lehet megismételni a múltat? Dehogynem lehet!”

„Csak üldözöttek, üldözők, elfoglaltak és fáradtak léteznek.”

„Cinikus idealista vagyok.”

„Egy nőnek képesnek kell lennie arra, hogy szépen és romantikusan megcsókoljon egy férfit anélkül, hogy a felesége vagy a szeretője akarna lenni.”

„Nincs olyan zűrzavar, mint az egyszerű elme zűrzavara...”

„Az érzelmeim rabja vagyok, a tetszéseimé, az unalom iránti gyűlöletemé, a legtöbb vágyamé.”

„Mutass nekem egy hőst, és én írok neked egy tragédiát.”

„Egy balesethez ketten kellenek.”

„Dühösen, félig szerelmes voltam belé, és rettenetesen sajnáltam, ezért elfordultam.”

„Rohadt egy társaság - kiabáltam a gyepen keresztül. "Te annyit érsz, mint az egész rohadt banda együttvéve."”

„Így hát tovább hajtottunk a halál felé a hűlő szürkületben.”

„Kék kertjeiben a férfiak és a lányok úgy jöttek és mentek, mint a lepkék a suttogások, a pezsgő és a csillagok között.”

„Csak arra tudtam gondolni, újra és újra, hogy "Nem élhetsz örökké, nem élhetsz örökké".”

„Ha a személyiség sikeres gesztusok töretlen sorozata, akkor viszont volt benne valami pompás.”

„Tudni akarom, hogy ugyanabban a világban mozogtál és lélegeztél mint én.”

„Igazából ez az én titkom - nem beszélhetek rólad senkinek, mert nem akarom, hogy még több ember megtudja, milyen csodálatos vagy.”

„Előfordult már, hogy várta az év leghosszabb napját, és aztán lemaradt róla? Mindig várom az év leghosszabb napját, és aztán lekésem!”

“Curiously enough he found in senior year that he had acquired a position in his class. He learned that he was looked upon as a rather romantic figure, a scholar, a recluse, a tower of erudition. This amused him but secretly pleased him — he began going out, at first a little and then a great deal.”

“One well-known critic has been pleased to like this extravaganza better than anything I have written. Personally I prefer "The Offshore Pirate." But, to tamper slightly with Lincoln: If you like this sort of thing, this, possibly, is the sort of thing you'll like.”

“They're all deserting me. I've been too kind. Spare the rod and spoil the fun. Oh, for the glands of a Bismarck.”

“Those were the days of "Florodora" and of sextets, of pinched-in waists and blown-out sleeves, of almost bustles and absolute ballet skirts, but here, without doubt, disguised as she might be by the unaccustomed stiffness and old fashion of her costume, was a butterfly of butterflies. Here was the gayety of the period — the soft wine of eyes, the songs that flurried hearts, the toasts and tie bouquets, the dances and the dinners. Here was a Venus of the hansom, cab, the Gibson girl in her glorious prime. Here was…”

“There are no second acts in American lives.”

“I fell in love with her courage, her sincerity and her flaming self-respect. And it's these things I’d believe in, even if the whole world indulged in wild suspicions that she wasn’t all she should be. But of course the real reason, Isabelle, is that I love her and that’s the beginning and end of everything. You’re still a Catholic, but Zelda’s the only God I have left now.”

“John T. Unger came from a family that had been well known in Hades — a small town on the Mississippi River — for several generations.”

“It takes a genius to whine appealingly.”

“He doesn't believe that public swimming-pools and a kind word in time will right the wrongs of the world; moreover, he takes a drink whenever he feels like it.”

“Faint winds, and far away a fading laughter…
And the rain and over the fields a voice calling…”

“You've got to sell your heart, your strongest reactions, not the little minor things that only touch you lightly, the little experiences that you might tell at dinner. This is especially true when you begin to write, when you have not yet developed the tricks of interesting people on paper, when you have none of the technique which it takes time to learn. When, in short, you have only your emotions to sell.”

“Summer was gone and now Indian summer. The grass was cold and there was no mist and no dew. After he left she would go in and light the gas and close the shatters, and he would go down the path and on to the village. To these two life had come quickly and gone, leaving not bitterness, but pity; not disillusion, but only pain.”

“Of this story I can say that it came to me in an irresistible form, crying to be written. It will be accused perhaps of being a mere piece of sentimentality, but, as I saw it, it was a great deal more. If, therefore, it lacks the ring of sincerity, or even, of tragedy, the fault rests not with the theme but with my handling of it.”

“"Jelly-bean" is the name throughout the undissolved Confederacy for one who spends his life conjugating the verb to idle in the first person singular — I am idling, I have idled, I will idle.”

“I care not who hoes the lettuce of my country if I can eat the salad!”

“In 1913, when Anthony Patch was twenty-five, two years were already gone since irony, the Holy Ghost of this later day, had, theoretically at least, descended upon him.”

“But the book lived always, so beautifully had it been written, and so astounding the quality of imagination with which these men of mind and genius had endowed it. They had neglected to give it a name, but after they were dead it became known as the Bible.”

“Finally, let us take care that the book possesses all the virtues of style, so that it may last forever as a witness to our profound scepticism and our universal irony.”

“So the men did, and they died.”

“Often people display a curious respect for a man drunk, rather like the respect of simple races for the insane... There is something awe-inspiring in one who has lost all inhibitions.”