„Semmilyen tűz vagy frissesség nem támadhatja meg azt, amit az ember elraktároz a kísérteties szívében.”

„A ruha teszi az embert. A meztelen emberek kevés, vagy semmilyen befolyással nem rendelkeznek a társadalomban.”

Mark Twain (1835–1910) amerikai író, újságíró, humorista

„Ahogyan a gyertya sem éghet tűz nélkül, úgy az ember sem élhet lelki élet nélkül.”

Buddha (-563–-483 i.e.) ókori bölcs, a buddhizmus meghatározó alakja

„Ha az ember nem tudja, hogy melyik kikötőbe hajózik, semmilyen szél sem kedvező.”

Lucius Annaeus Seneca (-4–65 i.e.) római sztoikus filozófus

„Ezt a világrendet nem az istenek vagy az emberek valamelyike alkotta, hanem mindig volt, van és lesz: örökké élő tűz, föllobban mértékre és kialszik mértékre.”

Hérakleitosz (-535)

„A bor elaltatja a férfiak lelkében a fájdalmat, mint a mandragóra az embereket, és lángra gyújtja a vidámságot, mit a tűz az olajat.”

Szókratész (-470–-399 i.e.) ókori görög filozófus

„Körünkben fonák pártoskodások űzik dulongásaikat. (…) Nem hon és mesterség szeretete az, ami embereinket a dulásokra ragadozza, hanem szilaj tűz, neveletlenség, éretlen gőg. Ha a vázakat döntik, azzal nem gondolok; még örvendek neki; de azt tenni méltósággal illik, nem vadsággal. Hol a Kritikai Lapokban legkisebb nyoma a szív meleg érzéseinek? Pedig a kritika ki nem zárja a szívet…
(356. oldal.)”

Kazinczy Ferenc (1759–1831) magyar író, költő, nyelvész, politikus, az MTA tagja

„Ezek a mi indulataink, tűz és víz formájában; ők jó szolgák, de rossz mesterek.”

Roger L'Estrange (1616–1704)

„Az ember azt látja a világból, amit a szívében hordoz.”

Johann Wolfgang Goethe (1749–1832)

„Egyes kifejezéseink - tűzről pattant menyecske, hamvába holt öregember - és egyes szavaink jelentésköre is elárulják a tűz-szimbólum ősiségét és eredeti jelentését. […] A tűz nagyon szemléletes, nagyon reális képe a léleknek.”

Lükő Gábor (1909–2001) magyar néprajzkutató, szociálpszichológus