F. Scott Fitzgerald idézet

oldal 11

„Szeretem a nagy partikat. Olyan meghittek. A kis partikon nincs magánélet.”

„... és egy pillanatra azt hittem, hogy szeretem. De lassan gondolkodó vagyok, és tele vagyok belső szabályokkal, amelyek fékként hatnak a vágyaimra.”

„Valahányszor kedved van kritizálni valakit ... ne feledd, hogy a világon nem minden embernek voltak olyan előnyei, mint neked.”

„Amit elveszítünk, az sokkal édesebbnek tűnik utólag. Tudom, hogy így van, mert egyszer nagyon akartam valamit, és meg is szereztem. Ez volt az egyetlen dolog, amit igazán akartam életemben... aztán, amikor az enyém lett, porrá omlott a kezeim között... és ebből megtanultam, hogy az ember nem szerezhet meg magának semmit, egyáltalán semmit. Mert a vágyaink becsapnak.”

„Néha kísérteties magányt éreztem, másokban is - fiatal hivatalnokokban alkonyatkor, az éjszaka és az élet legmegragadóbb pillanatait pazarolva.”

„Semmilyen tűz vagy frissesség nem támadhatja meg azt, amit az ember elraktároz a kísérteties szívében.”

„Az írók nem igazán emberek. Vagy, ha valamennyire is jók, akkor ők egy csomó ember, akik nagyon is próbálnak egy ember lenni.”

„Szeretem az embereket, és szeretem, ha kedvelnek, de a szívemet ott hordom, ahová Isten tette, legbelül.”

„Nagy előny, ha nem iszol keményen ivó emberek között.”

„Mindenki feltételezi magáról, hogy legalább egy sarkalatos erényt birtokol, és ez az enyém: Azon kevés őszinte emberek egyike vagyok, akiket valaha is ismertem.”

„Az ősszel együtt az élet is újra kezdődik.”

„Igyunk az alkoholra, az élet rózsaszín szemüvegére.”

„Egyszerre voltam belül és kívül, egyszerre bűvölt el és taszított el az élet kimeríthetetlen sokszínűsége.”

„És így, a napsütéssel és a fákon növekvő nagy levelekkel, az az ismerős meggyőződésem támadt, hogy a nyárral az élet újra kezdődik.”

„Mindenféle szeretet létezik ezen a világon, de soha nem létezhet ugyanaz a szerelem kétszer.”

„Az ítéletek fenntartása végtelen remény kérdése.”

„Az új barátok gyakran jobban elvannak, mint a régi barátok.”

„Mindig a válásról álmodott, soha nem a létezésről.”

„Valójában nem voltam szerelmes, de egyfajta gyengéd kíváncsiságot éreztem.”

„Tehát tovább verünk , csónakok az áramlat ellen, szüntelenül visszavisszük a múltba”

„Ez része az egész irodalom szépségének. Felfedezed, hogy vágyaid egyetemes vágyakozások, hogy nem vagy magányos és elszigetelt senkitől. Hozzátartozzol.”

„Van egy pillanat - közvetlenül az első csók előtt, egy suttogott szó -, ami miatt mindez megéri.”

„Nem akarok újra ártatlan lenni. De újra át szeretném élni az ártatlanságom elevesztése örömét.”

„Hagyjad ki ezeket a felkiáltójeleket. A felkiáltójel olyan, mintha a saját vicceden nevetnél.”

„Már vagy egy hete részeg vagyok, és gondoltam, talán kijózanít, ha beülök egy könyvtárba.”

„Nem lehet megismételni a múltat? Dehogynem lehet!”

„Csak üldözöttek, üldözők, elfoglaltak és fáradtak léteznek.”

„Cinikus idealista vagyok.”

„Egy nőnek képesnek kell lennie arra, hogy szépen és romantikusan megcsókoljon egy férfit anélkül, hogy a felesége vagy a szeretője akarna lenni.”

„Nincs olyan zűrzavar, mint az egyszerű elme zűrzavara...”

„Az érzelmeim rabja vagyok, a tetszéseimé, az unalom iránti gyűlöletemé, a legtöbb vágyamé.”

„Mutass nekem egy hőst, és én írok neked egy tragédiát.”

„Egy balesethez ketten kellenek.”

„Dühösen, félig szerelmes voltam belé, és rettenetesen sajnáltam, ezért elfordultam.”

„Rohadt egy társaság - kiabáltam a gyepen keresztül. "Te annyit érsz, mint az egész rohadt banda együttvéve."”

„Így hát tovább hajtottunk a halál felé a hűlő szürkületben.”

„Kék kertjeiben a férfiak és a lányok úgy jöttek és mentek, mint a lepkék a suttogások, a pezsgő és a csillagok között.”

„Csak arra tudtam gondolni, újra és újra, hogy "Nem élhetsz örökké, nem élhetsz örökké".”

„Ha a személyiség sikeres gesztusok töretlen sorozata, akkor viszont volt benne valami pompás.”

„Tudni akarom, hogy ugyanabban a világban mozogtál és lélegeztél mint én.”

„Igazából ez az én titkom - nem beszélhetek rólad senkinek, mert nem akarom, hogy még több ember megtudja, milyen csodálatos vagy.”

„Előfordult már, hogy várta az év leghosszabb napját, és aztán lemaradt róla? Mindig várom az év leghosszabb napját, és aztán lekésem!”

“Beautiful things grow to a certain height and then they fail and fade off, breathing out memories as they decay”

“Most affectations conceal something eventually, even though they don't in the beginning.”

“Go on, she urged. Lie to me by the moonlight. Do a fabulous story.”

“I'll drink your champagne. I'll drink every drop of it, I don't care if it kills me.”

“Don't say 'wife.' I'm your mistress. Wife's such an ugly word. Your 'permanent mistress' is so much more tangible and desirable….”

“Here was a new generation, shouting the old cries, learning the old creeds, through a revery of long days and nights; destined finally to go out into that dirty gray turmoil to follow love and pride; a new generation dedicated more than the last to the fear of poverty and the worship of success; grown up to find all Gods dead, all wars fought, all faiths in man shaken....”

“Who would not be pleased at carrying lamps helpfully through the darkness?”

“To create souls in men, to create fine happiness and fine despair she must remain deeply proud - proud to be inviolate, proud also to be melting, to be passionate and possessed.”

“It's all life is. Just going 'round kissing people.”

“I want you to lie to me just as sweetly as you know how for the rest of my life.”

“Her beauty climbed the rolling slope, it came into the room, rustling ghost-like through the curtains…”

“It happens that I want you, and so I just haven’t room for any other desires.”

“She wanted to crawl into his pocket and be safe forever.”

“These lights, this brightness, these clusters of human hope, of wild desire—I shall take these lights in my fingers. I shall make them bright, and whether they shine or not, it is in these fingers that they shall succeed or fail.”

“and will I like being called a jazz baby? --You will love it.”

“When I'm with you, I don't breathe quite right.”

“We all must try to be good.”

“People invariably chose inimitable people to imitate.”

“Wine gave a sort of gallantry to their own failure.”

“It was too late - everything was too late. For years now he had dreamed the world away, basing his decisions upon emotions unstable as water.”

“I was enjoying myself now. I had taken two finger bowls of champagne and the scene had changed before my eyes into something significant, elemental and profound.”

“It is sadder to find the past again and find it inadequate to the present than it is to have it elude you and remain forever a harmonious conception of memory.”

“She laughed with thrilling scorn. "Sophisticated-God, I'm sophisticated!”

“Your photograph is all I have: it is with me from the morning when I wake up with a frantic half dream about you to the last moment when I think of you and of death at night.”

“She admired him; she was used to clutching her hands together in his wake and heaving audible sighs.”

“You have a place in my heart no one else ever could have.”

“Have a drink Tom and then you won't feel so foolish to yourself.”

“If that was true he must have felt that he had lost the old warm world, paid a high price for living too long with a single dream.”

“She was a dark, unenduring little flower - yet he thought he detected in her some quality of spiritual reticence, of strength drawn from her passive acceptance of all things. In this he was mistaken.”