Agatha Christie idézet

„Az anya szeretete gyermeke iránt a világon semmivel sem hasonlítható össze. Nem ismer törvényt, könyörületet, mindent merészel, és lelkiismeretfurdalás nélkül eltapossa azt, ami az útjába áll.”

„Furcsa gondolat, de csak ha nevetségesnek látjuk az embereket, jovünk rá, mennyire szeressük őket.”

„A jó tanácsokat biztos hogy mindig figyelmen kívül hagyják, de ez nem ok arra, hogy ne adjuk meg őket.”

„Nagyon kevesen vagyunk azok, akiknek látszunk.”

„A régész az ideális férj. Minél idősebb a felesége, annál jobban törődik vele.”

„Az embernek időnként zsebre kell tennie a büszkeségét, és újra kell igazítania az elképzeléseit.”

„Az ember addig nem ismeri fel élete igazán fontos pillanatait, amíg már túl késő nem lesz.”

„Tényleg nagyon veszélyes hinni az embereknek. Én évek óta nem hiszek.”

„Mindannyiunkban dolgozik az életösztön. Az ember nem azért él, mert tudatosan úgy dönt, hogy élni akar.”

„Mert ha az egyik dolgot megvilágítom, a másikat nem látom. És olyan gyakran előfordul, hogy az ember a rosszat helyezi megvilágításba, bár nehéz eldönteni, hogy ez véletlenül vagy szándékosan történik-e.”

„Néha áthidalhatatlan szakadék választja el a múltat a jövőtől. Ha valaki megjárta a halál árnyékának völgyét, s újra kilép a ragyogó napfényre… akkor, mon cher, annak számára új élet kezdődik. A múlttal nem tud már mit kezdeni.”

„Ha szenvedélyesen szeretünk valakit, mindig több fájdalomban lesz részünk, mint örömben. De az ember azért mégsem mondana le erről az élményről. Aki sose szeretett igazán, nem is tudja, mi az élet.”

„Engedményt kell tennünk a kornak, amelyben élünk.”

„Megvolt benne az örökké éhes, érdeklődő kíváncsiság az élet iránt, amely az elmélkedés embereinek sajátja, de nem jellemző a cselekvés embereire.”

„Az élet tragédiája éppen az, hogy az emberek nem változnak.”

„Arra tanítottak, hogy mindenki tudja a különbséget a jó és rossz között. Most azonban magam sem tudom, hogy van-e különbség.”

„Furcsa rugók mozgatják az emberi természetet.”

„Cseppet sem könnyű jól megítélni valakit pusztán abból, amit mások mondanak róla.”

„Ilyen a szerelem: mindenre, a végletekre is képes! Hőst csinálhat egy féregből… és aljasságba kergetheti a legtisztességesebb embert is.”

„A féltékenység és a bírásvágy a legmélyebb indulatok az emberi lélekben.”

„Egy asszony vagy félti a férjét - vagy fél tőle.”

„Meglehet, hogy az önérdek előtérbe helyezése vezetett oda, hogy az emberi faj fennmaradt.”

„Folyton mindenkit csak nevelnek vagy továbbképeznek. Így születnek az önálló ötletek és gondolatok az agyakban. Hazajönnek, s azt mondják, amit gondolnak. Csakhogy az a baj, hogy gondolkodni nem tanították meg őket. Legalábbis a legtöbbjét nem.”

„Mindig bizonyos megrázkódtatást jelent olyasvalakivel találkozni, akit rég nem láttunk, de szüntelenül foglalkoztatta gondolatainkat.”

„A helyhez kötöttség felszabadítja a fantáziát. Az ember szabadon csaponghat.”

„Ha a bűnözőink nem veszítenék el a fejüket, ha okosan viselkednének, hogy fognánk el őket?”

„Nagyon nehéz hosszan kedvelni egy olyan férfit, aki mindent egy kicsit jobban tud csinálni, mint magunk.”

„Bár ha belegondolok, jobban illene hozzád a Hókirálynő. Könyörtelen, eltökélten megy a saját feje után, nem ismer se irgalmat, se kedvességet, de még a szánalom csíráját sem.”

„A dühös nő (…) mindig többet szokott mondani a kelleténél, s ennélfogva néha hasznot húzhat belőle egy meggondolt férfiú, aki megőrzi a nyugalmát.”

„Minél többet beszélnek, annál jobb. Mert sok beszédnek sok az alja, de azért mindig van abban valamicske igazság, amit mondanak.”

„Nagyon nehéz hosszan kedvelni egy olyan férfit, aki mindent egy kicsit jobban tud csinálni, mint magunk.”

„Egyvalami teljes képtelenség: rávenni a nőket, hogy hallgassanak a józan észre! Mintha hiányozna egy kerekük! Beszélhetnek nekem a női ösztönről, ország-világ tudja, hogy könnyű prédái a szélhámos csirkefogóknak! Tíz között egy sincs, aki rájönne, hogy gazemberrel áll szemben; kihasználhatja őket bármelyik jóképű, sima modorú csibész!”

„Hiszen mindig is ilyen volt. Rossz. Rossz, a csontja velejéig, és… vonzó. Ragyogó esze van, és nem riad vissza a kockázattól. Mindig is vállalta a kockázatot, és mert annyira vonzó és rokonszenves, mindenki mindig a legjobbat tételezte fel róla, nem pedig a legrosszabbat.”

„Nem szeretem a fényképeket. Túlságosan is a múlthoz kötik az embert. Pedig meg kell tanulnunk felejteni. Le kell vágnunk az elszáradt ágakat.”

„Megvolt benne az örökké éhes, érdeklődő kíváncsiság az élet iránt, amely az elmélkedés embereinek sajátja, de nem jellemző a cselekvés embereire.”

„Nincs bennük semmi együttérzés az öregek, a csúnyák vagy csupán csak a mások iránt. Meg van, aki imponálni akar, és csak hülyét csinál magából.”

„Felejteni akar - mindent, mindent elfelejteni. Mintha minden, ami eddig történt, csak álom lett volna. Elmúlt, szétfoszlott, elég volt - elege van a régi életéből, a régi érzelmekből. Újnak, idegennek, védtelennek érzi magát, kiforratlannak, akinek mindent elölről kell kezdenie. Teljesen idegen ebben az új világban, telve félelemmel.”

„De hát esendők vagyunk, olykor akaratlanul is megszeretjük a bűnöst.”

„Sose mondjon el mindent az udvarlójának! Egy férfi sose legyen túlságosan biztos a dolgában!”

„Ebben az életben folyton az történik, amire nem számít az ember.”

„Sok férfi jobban járna, ha magát venné el feleségül, mint azokat a szeleburdi fruskákat, akik manapság szaladgálnak, és többet mutogatnak magukból, mint amennyit a Teremtő valaha is szándékolt.”

„Ha az ember csak az egyik oldalát nézi a dolgoknak, akkor csak az egyik oldalt látja. De minden tökéletesen a helyére kerül, ha a fejében el tudja dönteni, hogy mi a valóság, és mi az illúzió.”

„A növénynek gyökere is van, nemcsak virága (…). És ha a földben lévő gyökerek elpusztulnak, akkor vége a szép nagy virágoknak is.”

„A nők kilencvenkilenc módon tudnak bolondot csinálni magukból, de századszor annál agyafúrtabbak.”

„Az emberi jellem, mon cher, változik. Erősödhet és torzulhat. Hogy milyen is az ember, az csak akkor válik el, amikor próbára teszik… vagyis akkor, ha kiderül, hogy megáll-e az ember a maga lábán vagy sem.”

„A becsvágy, a siker hajszolása, a hatalomvágy okozzák a legtöbb bajt az emberi lélekben. Ha aztán ezek a vágyak kielégülnek, az erőszakhoz, hatalmaskodáshoz vezet. Ha meg nem elégülnek ki - nos, az az igazán rossz, hát erről sokat tudnának mondani a különböző ideggyógyintézetek orvosai! Ezek mind tele vannak olyan emberi lényekkel, akik nem tudták elviselni a középszerűséget, jelentéktelenséget s azt, hogy nem volt semmi befolyásuk a dolgok menetére. Ezért aztán elmenekültek a valóság elől, egyúttal örökre ki is zárva magukat a való életből.”

„De az ember nem tudja csak úgy kitörölni magából azt, ami egyszer megtörtént. Nem tud úgy tenni, mintha bizonyos dolgok nem történtek volna meg.”

„A pénz értéke mindig viszonylagos (…). Az számít, hogy kinek mennyire van szüksége.”

„Józan ésszel nem lehet felfogni, hogy egy-egy nő mit lát, mit érez egy bizonyos férfiban. Nem lehet mást tenni, mint tudomásul venni a tényt. Ugyanaz a nő, aki ragyogó értelemmel nyúl a világ minden kérdéséhez, egy bizonyos férfival kapcsolatban teljesen elveszti a fejét.”

„Amikor az ember egy rossz álom kellős közepén találja magát, csak mindennapi dolgokba kapaszkodhat.”

„Minden orvos, aki pontosan megjósolja, hogy betege mikor hal meg, vagy helyesebben: meddig él, feltétlenül nevetségessé teszi magát. Az emberi életben kiszámíthatatlan tényezők játszanak döntő szerepet. Gyakran a gyengék váratlan ellenálló képességekről tesznek tanúságot, s az erősek letörnek.”

„De hát esendők vagyunk, olykor akaratlanul is megszeretjük a bűnöst.”

„Két asszony összezárva egy kis házban, halálos unalom körös-körül, a fő események: nagymosás… eldugult a lefolyó… ki kell kergetni a macskát… és hasonlók. Persze hogy hallgatódzott, persze hogy felbontogatott leveleket… mindenki ezt tenné.”

„Ebben az életben folyton az történik, amire nem számít az ember.”

„A nőknek sokkal rosszabb soruk van a világban, mint a férfiaknak. Sebezhetőbbek. Gyerekeket szülnek, és aztán aggódhatnak egyfolytában a gyerekeik miatt. Amint elveszítik szépségüket, a férfiak, akiket szeretnek, többé már nem szeretik őket. Elárulják, elhagyják, félrelökik őket. Én nem hibáztatom a férfiakat. Magam is ezt tenném. Nem szeretem azokat az embereket, akik öregek, csúnyák vagy betegek, vagy akik nyavalyognak a bajaik miatt, vagy akik nevetségesek, és páváskodnak, megjátsszák, hogy milyen fontos meg értékes emberek. Azt mondod, kegyetlen vagyok? A világ kegyetlen! S előbb-utóbb velem is kegyetlen lesz!”

„Amit titkol az ember, arról nem beszél. De más dolgokról talán többet is mond a kelleténél.”

„Az ember sose tudhatja, mit vesznek a fejükbe a nők. (…) Hogy milyen bolondságokra képesek.”

„A lehetetlen nem történt meg, ezért a lehetetlennek a kinézet ellenére is lehetségesnek kell lennie.”

„Ha az oroszlán szájába helyezi a fejét, akkor egyik nap nem panaszkodhat, ha véletlenül majd leharpaja.”

„Csodálatos dolog az ösztön. Sem megmagyarázni, sem figyelmen kívül hagyni nem lehet.”

„A kis termetű, precíz férfiak szerencsétlensége, hogy mindig nagy és extravagáns nők után sóvárognak.”

„De bizonyára mindenért, amit szeretsz, meg kell fizetned valamilyen árat.”

„Az egyik legszerencsésebb dolog, ami az életben történhet veled, az a boldog gyermekkor.”

„Az előrejutás titka az elindulásban rejlik.”