Idézetek az oktatásról és az intelligenciáról

„Minden embernek természete, hogy törekszik a tudásra.”

„Az én iskoláztatásomért fizettek: tisztára üzlet volt. S mikor kiléptem az iskolából, az üzlet lebonyolódott.”

„(Gilbert Keith Chesterton) …tanulmányaiban félelmetes bőséggel ontja a paradoxonokat és velük annyira bebizonyítja az igazát, hogy az ember már nem is meri elhinni. (Az angol irodalom kis tükre 1929; 235. o.)”

„Magam nem találnám elképzelhetetlennek, hogy az állam (önkormányzat) által fenntartott iskola is nyugodtan vallhasson valamilyen világnézetet, keresztény elkötelezettséget, ha a nevelői közösség hívő emberekből verbuválódott. (Hiszen Magyarország lakosságának több mint 60%-a kereszténynek, vagy keresztyénnek vallja magát). Ehhez ma már természetszerűleg hozzá kellene tenni a gyermekeknek és a szülőknek azt a jogát, hogy ha egy nem hívő gyerek kerül ebbe az iskolába, őt semmiféle bántódás, kirekesztés nem érheti. Ez a fajta türelem nem új dolog. Szerzetesrendek pedagógiájában (így például a bencés pedagógiában) régtől fogva bölcs alapelv, hogy a gyereket nem lehet semmire sem kényszeríteni, és olyanért büntetni, amiben nem hisz. Jól működhetnének így az önkormányzati iskolák is.”

„Az élet valóban sötétség, ha nincsen akarat, és minden akarat vak, ha nincsen tudás, és minden tudás hiábavaló, ha nincsen munka, és minden munka üres, ha nincsen szeretet.”

„Elhagyni egy nőt, akit még és még és még szeretünk és kívánunk! Elhagyni kielégítetlenül, mikor tudjuk, hogy hűtlen és rögtön másnak adja magát, mihelyt nem tudjuk tovább megfizetni! Elhagyni egy gyönyörű lakosztályt, egy kis panziót vagy ötödik emeleti padlásszobát, amelynek ablakaiból az öröm, vigasz és feledés vidékeire láttunk ki, s ahonnan csak a féltékeny vágyat visszük magunkkal, az újra-birtokbavevés reménye nélkül! Olyasmi az ilyen búcsú, mint egy kisebbfajta halál, de százszoros erővel él tovább benne az érzéki kívánság. Mint tetszhalottak vágyunk föl és vissza az elhagyottba.”

„Ó, ti, kik azt gondoljátok vagy mondjátok, hogy rosszindulatú vagyok, makacs és embergyűlölő, mennyire félreértetek engem. Nem ismeritek a titkos okot, amely ily színben tüntet fel előttetek… Jaj, hogyan ismerhetném el annak az egy érzéknek a fogyatékosságát, amelynek másokénál tökéletesebbnek kellene lennie bennem; az érzékét, amelyet egykor tökéletesen élvezhettem, azzal a tökéllyel, amely kevés élő pályatársamnak adatott meg…”

„A Wikipédián nem élhetsz meg az iskolai okirataidból… be kell lépned az eszmék piacára és vitába kell állnod a többi emberrel.”

„Az önkormányzati iskolákban is bevezetendő kötelező hitoktatás nincs napirenden, ugyanakkor az új oktatási jogszabályok megalkotása során fontos szempont, hogy a hittanórákra a tanítási időkeretben kerüljön sor”

„Egy olyan iskolában, amelyet puszta kegyetlenkedéssel és erőszakkal igazgatnak, nem sokat lehet tanulni…”

„Imádok lejárni az iskolába és figyelni, ahogy a kisgyerekek ugrálnak fel és le, szaladgálnak ide-oda miközben kiabálnak és sikítoznak. Nem tudják, hogy vaktöltényt használok.”

„A csekély tudás tetterővel párosulva sokkal többet ér, mint a nagy tudás, amely parlagon hever.”

„Az evolúció a tervezés és tesztelés egy olyan szélsőséges esete, amelyben az intelligencia nulla.”

„A világ egy könyv. Aki nem utazik, csak egy lapját olvasta.”

„[Idézi Szent-Györgyi Albert professzort:] „Nem az a lényeg, hogy a magunk nemzetségét, faját vagy pártját helyezzük mindenki más fölé, hanem az, hogy a tudást helyezzük a tudatlanság fölé, a képességet, a szaktudást, a tehetséget a protekció és a pártérdek fölé, a szeretetet a gyűlölet, a megértést a marakodás, az építést a rombolás fölé.” (184. o.)”

„Mint gongütésre a díszletek, a láthatár egyszeriben megvilágosodott körülöttünk, kinyílt. A négy égtáj felé kanyargó utak hirtelen értelmet és jelentőséget kaptak: valamelyiket végre mi is használni fogjuk? De melyiket? Apám egyelőre nem akart pusztára menni, csábította a szabadság. Valami kis tájékozódási és tanulási időt szánt magának, szeretett volna újra körülnézni a világban. Úgy határozott, fölmegy Pestre, letesz még egy-két vizsgát, a malomgépek és Diesel-motorok kezelését, s közben megpróbál valami gyárba bejutni, illetve megkóstolja, milyen is az a gyári élet. (18. fejezet, 360. oldal)”

„Mit tanultam a jezsuitáknál? A jó és a rossz lelkiismeretet, amely azóta is velem van. Kontrollt, szervezést, fegyelmet tanultam ott, és hogy nem szeretek elnadrágolásban részesülni, amihez nem kellett iskola, hogy tudjam.”

„Minden ismeretünk érzékeink útján jut elménkbe.”

„Az biztos, hogy nekem el kellett azon gondolkodni, hogy melyik a fontosabb dolog életemben. Olyan tanulmányokat írni, aminek a megértéséhez az Idegen szavak szótárát kell használni vagy úgy írni, mint akit mindent megért. És én az utóbbit választottam.”