Idézetek az oktatásról és az intelligenciáról

Kapcsolódó témák
Thich Nhat Hanh fénykép
Arisztotelész fénykép

„Általában annak, hogy tud-e valaki valamit vagy sem, a tanítani tudás a jele.”

Arisztotelész (-384–-321 i.e.) ókori görög filozófus és tudós

I. könyv 1. f.
Forrással ellátott, Metafizika

Immanuel Kant fénykép
Mikola István fénykép
Apáczai Csere János fénykép
Anatole France fénykép
John Fitzgerald Kennedy fénykép
Michel Eyquem de Montaigne fénykép
Galsai Pongrác fénykép

„Az intenzív osztály napirendje: »Tizennégy órától tizenöt óra harminc percig csöndes óra. Szendergés, olvasás, agonizálás.«”

Galsai Pongrác (1927–1988) magyar író, publicista, műkritikus, szerkesztő, tanár

Kinek mihez van kedve.

Ho Si Minh fénykép
Carl Gustav Jung fénykép

„A speciális tudás szörnyű hátrány. Olyan messzire viszi el az embert, hogy nem képes többé másokkal megosztani.”

Carl Gustav Jung (1875–1961) svájci pszichiáter, pszichológus

Analitikus pszichológia

William Somerset Maugham fénykép
Jürgen Habermas fénykép
Lénárd Sándor fénykép

„Az iskola elsősorban opportunistákat nevel és olyanokat, akik szüntelenül figyelik a körülöttük lévők rájuk vonatkozó gondolatait.”

Lénárd Sándor (1910–1972) magyar orvos, művelődéstörténész, költő, író, műfordító, klasszika-filológus

Egy nap a láthatatlan házban

Fidel Castro fénykép
Stephenie Meyer fénykép
Római Szent Kelemen fénykép

„Mindez már a korábbiakban is megmutatkozott számunkra; bepillanthattunk az isteni tudás mélységeibe is, ezért hát mindent a maga rendjének megfelelően kell végeznünk, amit csak uralkodónk meghatározott időnkre véghezvinnünk rendelt. Felajánlásaink, és a szent cselekményeinket gondosan végezzük, mert parancsaiban nem hanyag és rendetlen módon hagyta ránk, hanem meghatározott időre és órára. Meghatározott helyen, és meghatározott személyek által akarta ő ezeket végeztetni, legfelsőbb akaratával rendelte el, hogy mindent méltó módon, neki tetszően történjen, és szívesen fogadott legyen akaratának. Mindazok boldogok és tetszésére vannak, akik az uralkodó törvényeit követik, nem fognak eltévelyedni. Adottak voltak ugyanis a főpapnak a maga szent cselekményei, ugyanúgy a papoknak is megvannak a nekik rendelt feladataik, a leviták számára az előírt szolgálataik, és a néphez tartozó embert (laikosz) is kötik a nép számára előírt rendelkezések.
Közülünk mindenki a maga rendjében, jó lelkiismerettel adjon hálát az Istennek, megszentelődésében, senki se lépje át a szent cselekmények számára előírt szabályát. Mert nem mindenütt lehetett felajánlani, testvéreim, a fogadalmi áldozatot, a könyörgést, a bűnökért bemutatott, a tisztulás áldozatát, csupán csak Jeruzsálemben, és ott sem minden helyen lehetett felajánlani, hanem csak a templom előtti áldozati oltáron, azután hogy a főpap és a fentebb említett istentiszteleti szolgák előzőleg gondosan megvizsgálták a felajánlásra kerülő adományt. Akik pedig akaratával egybehangzó dolgokon kívül bármit is tettek, halállal bűnhődtek. Láthatjátok tehát, testvéreim, hogy a tudásban minél nagyobb megtiszteltetés jutott ki minekünk, annál nagyobb a ránk leselkedő veszély is.
Nem kis mértékben vétkeznénk, ha azokat, akik feddhetetlenül és illendő módon ajánlják fel adományainkat, kivetnénk a püspökségből. Boldogok az előttünk járt presbiterek, gyümölcsöző és tökéletes megnyugvásban lett részük.”

Római Szent Kelemen 1. századi püspök, ókeresztény író

40-41. 44,4-5.
Levél a korintusiakhoz (Kr. u. 88-96?)

Allen Ginsberg fénykép