Ajánlott idézetek

oldal 73

„A képet az ember nem gondolja el, és nem rögzíti előre, amíg készül, követi a gondolat mozgását. Készen is tovább változik; annak lelkiállapota szerint, aki nézi. A kép él, mint az élőlény, változik a mindennapi élet követelményei szerint. Ez természetes, mert hiszen a kép csak az által él, aki nézi.”

„A sikerült mű a véletlen szépségek visszautasításának eredménye. Máskülönben az ember saját utánzója lesz. Ami engem illet, nem adok el magamnak semmit!”

„A művészet lemossa a lélekről a mindennapok porát.”

„Tanulja meg a szabályokat, mint egy profi, így megszegheti őket, mint egy művész.”

„Ah, jó ízlés! Milyen rémes dolog! Az ízlés a kreativitás ellensége.”

„Mások látták, mi van, és megkérdezték, miért. Én pedig láttam, mi lehet, és megkérdeztem, miért ne.”

„Minden, amit csak el tudsz képzelni valódi.”

„Minden gyerek egy művész, a kérdés csak az, hogyan maradjon művész, ha már felnőtt.”

„Csak azt halaszd holnapra, amit hanem teszel meg, még akkor is elégedetten halsz meg.”

„Az erőszak pusztító mérgének egyetlen ellenmérge, ha békét találsz magadban. Nehéz hozzájutni, de megéri a fáradságot.”

„Harcolok, ha szükséges, örülök, ha lehet, gyászolok, mikor annak van az ideje, és meghalok, ha kell… de nem hagyom, hogy akaratom ellenére fölhasználjanak.”

„A nap egyre járja útját kelettől nyugatig, a hold követi, jön egyik nap a másik után, és cseppet sem törődnek az életekkel, amelyeket sorra elmorzsolnak.”

„A helyedben minden adandó alkalommal elmerülnék a leckében, amelyekre a történelem tanít, mert segíthetnek a jelen problémáinak megoldásában. Velem is gyakran megesett, hogy a múlt krónikáinak olvasása adott bátorságot és előrelátást a helyes ösvény kiválasztásához.”

„Ha valaki megtagad tőlem egy adatot, annál elszántabban igyekszem kideríteni az igazságot. Gyűlölök tudatlan lenni. Nekem egy megválaszolatlan kérdés olyan, mint a szálka a körmöm alatt. Fáj tőle minden mozdulat, amíg ki nem húzom.”

„Az igazi harcos nem azért harcol, mert akar, hanem mert harcolnia kell.”

„Azok, akiket szeretünk, gyakran a legidegenebbek számunkra.”

„Engedni kellene talán az ösztöneinknek, hogy bántsunk vagy öljünk meg mindenkit, akire megharagszunk, vegyünk el a gyengébbtől mindent, amire kedvünk támad, és általában gázoljunk át mások érzésein? Nem vagyunk tökéletesek, vigyáznunk kell a gyarlóságainkra, különben elpusztítanak. (…) Miért kell szükségtelen szenvedést okoznunk?”

„Ne felejtsd el, hogy egy bizonyos ponton az ellenségeid a szövetségeseiddé válhatnak. Az élet már csak ilyen.”

„Semmi sem veszedelmesebb, mint egy olyan ellenség, amelyiknek nincs vesztenivalója.”