Népszerű idézetek

oldal 4

„Morawski vett egy mély levegőt. Lassú léptekkel megindult a lány felé. Aleksandra még mindig idegesnek tűnt. Remegett a keze, ahogy a ceruzát fogta, mégis, a férfi legnagyobb megdöbbenésére, a vonalak, melyeket a papírra varázsolt, tökéletesek voltak. Mintha a fizika törvényei nem hatottak volna rá. Mintha a tehetség, ez a különös, megfoghatatlan dolog felülírt volna mindent, még a legelemibb szabályokat is.”

„Miłosz, a nárcisztikus szépfiú jogász volt, magas, szőke férfi. Az arca mindig tökéletesen simára borotvált, az öltözéke kifogástalan. Imádta az elegáns, drága holmikat, a karórákat szenvedélyesen gyűjtötte, akárcsak a luxus sportautókat. Tartásából, gesztusaiból, egész lényéből eleganciát és magabiztosságot árasztott, éles eszű, hideg fejű, és roppant ambíciózus férfi volt.”

„Barna zakót viselt, alatta fehér inget. Sosem öltözködött feltűnően, sosem igyekezett felhívni magára a figyelmet, a háttérből szerette irányítani a dolgokat.”

„Talán valaki valami mocskos tervet forgat a fejében?”

„Az emberek néha őrült dolgokat művelnek”

„Szeretném, ha az itt elhangzott információkat diszkréten kezelnék.”

„Egy festmény önmagában nem több egy darab, vakkeretre szögelt lenvászonnál, amelyen van egy adag festékréteg. Egy festmény az érzelmektől, a gondolatoktól, a vízióktól lesz több puszta tárgynál.”

„Magritte szerint a művészet idézi fel azt a misztériumot, amely nélkül nem létezne a világ!”

„Nem tudja kontrollálni az erejét.”

„A jeges félelem azonban, amely megindult a torkából a gyomrába, elsöpörte minden ellenállását.”

„Az Imperialban kizárólag azért volt készleten kamillatea, mert ez volt Aleksandra kedvenc teája.”

„Nemcsak művelt volt, hanem kimagaslóan intelligens is, amit előszeretettel fitogtatott, de nem harsogva, hanem amolyan csendes módon, a háttérből mozgatva a szálakat.”

„Az ügynök számára ez a nap is éppen olyan volt, mint a többi. Hajnali ötkor kelt, aztán rántottát reggelizett a lakásához közeli bisztróban, mellé feketekávét ivott, aztán azonnal az irodájába indult. Reggel hétkor már az íróasztala mögött ült, és fel sem kelt onnan egészen ebédidőig.”

„Minden szálat én mozgatok a háttérből, mindenről tudok, és mindent kézben tartok”

„Feltépte a lépcsőházajtót, és mélyet szívott a friss, koraesti levegőből. "Nem fogom hagyni, hogy ez a kis könnyűvérű szépség összezavarjon!" – mordult fel magában, és bevágódott jelzés nélküli
szolgálati autójába.”

„Tökéletesen tisztában voltak vele, hogy a kihallgatott épp most omlott össze, a szemük láttára.”

„Egy éve volt a pasas szeretője. A neve Kozłowska. Művész – morogta az orra alatt. – Sose tudni, épp milyen hangulatban találja az ember. A keze folyton remeg, bizonyára felváltva vándorol benne az ecset meg a piásüveg. Kokaint szív, meg még ki tudja mit, maffiózók ágyát melegíti, akiktől méregdrága bundát kap.”

„Tudod, szépségem, minden szálat én mozgatok a háttérből, mindenről tudok, és mindent kézben tartok, még akkor is, ha a világ másik pontján vagyok éppen.”

„Aki hajlandó körülnézni, mindenütt meglátja a virágokat”