Idézetek szovjet-ről

„Azon vagyunk és azon leszünk, hogy az eljövendő lengyel kormányról szóló tárgyalásokon csak olyan emberek vegyenek részt, akik tettekkel bizonyították a Szovjetunióhoz való baráti viszonyukat, és akik becsülettel készek együttműködni a szovjet állammal.”

Joszif Visszarionovics Sztálin (1879–1953) a Szovjetunió diktátora

„Moszkvai életem utolsó éveiben…tudtam, hogy Sztálinnak külön archívuma van, amelyben dokumentumokat, bizonyítékokat, rágalmakat gyűjtött kivétel nélkül minden jelentős szovjet államférfi ellen.”

Joszif Visszarionovics Sztálin (1879–1953) a Szovjetunió diktátora

„Az állam, miután kimutatta, hogy képtelen a magzatelhajtásra szoruló asszonyokat a szükséges orvosi segítséggel és higiénikus berendezésekkel ellátni, hirtelen irányt változtat és a tilalmak útjára lép. Mint más esetekben, a bürokrácia ezúttal is erénynek próbálja feltüntetni az eszmei szegénységet. Solz, a szovjet Legfelsőbb Bíróság egyik tagja, a házassággal kapcsolatos kérdéseknek a szakértője, a magzatelhajtási tilalommal foglalkozó, közeljövőben meghozandó rendelet indoklását abban keresi, hogy - mint mondja - mivel a szocialista társadalomban nincs munkanélküliség, a nőnek nem áll jogában visszautasítani az „anyaság örömeit”. Mi ez, ha nem papi filozófia, amely ráadásul zsandárököllel rendelkezik? Az imént olvastuk a párt központi lapjában, hogy a gyerekszülés az asszony számára - és igazságosabb lenne azt mondani: a legtöbb asszony számára - „veszélyt jelent”. Az imént hallottuk egy magas állású szovjet személyiség megállapítását, hogy „a csavargó és felügyelet nélküli gyermekek helyzetének a rendezése gyengén folyik” ami minden bizonnyal a gyermekcsavargás növekedését jelenti; és íme, egyik magasrangú köztisztviselő kijelenti, hogy az „édes élet országában” a magzatelhajtást börtönnel büntetik, pontosan úgy, mint a kapitalista országokban, ahol szomorú az élet. Előrelátható, hogy a Szovjetunióban éppúgy, mint nyugaton, többnyire éppen a munkásnők és parasztasszonyok, a cselédek lesznek azok, akiknek nehéz lesz eltitkolni bűnüket, akik tehát a fegyőrök martalékává lesznek. Ami a „mi asszonyainkat” illeti, akiket a jó minőségű parfümök, és más hasonló cikkek érdekelnek, ők továbbra is csinálják, ami nekik tetszik a jó akaratú igazságszolgáltatás orra előtt. „Szükségünk van az emberekre”, teszi hozzá Solz, és behunyja szemét az elhagyott gyermekek láttán. A dolgozó nők milliói válaszolhatnának neki, ha a bürokrácia nem forrasztotta volna torkukra a szót: „Csináljatok magatok gyerekeket!””

Lev Davidovics Trockij (1879–1940) orosz marxista politikus

„A gigászi szovjet hadsereg, amely a háború alatt született, Sztálin elvtárs közvetlen vezetése és a sztálini haditudomány alapján jött létre.”

Joszif Visszarionovics Sztálin (1879–1953) a Szovjetunió diktátora

„A forradalom hősies kísérletet tett a posványos, ósdi „családi körnek”, e rutinos, fullasztó őskori intézménynek a megsemmisítésére, amelyben a dolgozó osztályok asszonyai gyermekkoruktól halálukig tartó kényszermunkára voltak ítélve. A forradalmárok elképzelése szerint a családot mint egy bezárt, kicsiny „vállalatot” a szociális közszolgátatások rendszere volt hivatva helyettesíteni: szülőotthonok, bölcsődék, óvodák, éttermek, tisztítóvállalatok, orvosi rendelők, kórházak, sportszervezetek, mozik, színházak stb. A család gazdasági funkcióinak a szocialista társadalom által vállalt teljes átvétele, amely egy egész nemzedéket fon össze a szolidaritás és a kölcsönös segítség révén, lehetővé kellett tegye az asszony, és így a házaspár igazi felszabadulását az évszázados járom alól. Mindaddig, amíg ez a mű nem nyer befejezést, a negyven millió szovjet család nagy többsége a középkori erkölcsöknek, az asszony szolgaságának és hisztériájának, a gyermek mindennapos megaláztatásának, mind az egyik, mind a másik babonáinak a zsákmánya marad.”

Lev Davidovics Trockij (1879–1940) orosz marxista politikus

„Embermilliók elképzelésében Sztálin mitikus félistenné nőtt; mindenki remegve ejtette ki a nevét, s hitte, csakis ő mentheti meg a szovjet államot a támadástól, a széthullástól.”

Joszif Visszarionovics Sztálin (1879–1953) a Szovjetunió diktátora

„A szovjet bürokrácia, szolgáltassunk neki igazságot, széles körü tapasztalatra tett szert az embertömegek kezelésében: még ha arról is van szó, hogyan kell őket elaltatni, megosztani, meggyengíteni vagy egyszerűen becsapni avégett, hogy abszolút hatalmat gyakoroljon felettük. De éppen emiatt elveszítette forradalmi nevelésük minden lehetőségét. A bürokrácia miután elfojtotta a néptömegek spontán kezdeményezéseit a saját országában, a világban másutt sem képes felkelteni a kritikai gondolatot és a forradalmi vakmerőséget.”

Lev Davidovics Trockij (1879–1940) orosz marxista politikus

„Amikor kevés az áru, a vevők sorbaállni kényszerülnek. Mihelyt a sor túl hosszú lesz, a rend fenntartása végett azonnyomban szükséges egy rendőr jelenléte. Ez a szovjet bürokrácia kiindulópontja. S ez a bürokrácia jól tudja, hogy kinek adjon, és kinek kell türelmesen várni.”

Lev Davidovics Trockij (1879–1940) orosz marxista politikus

„Hogyan lehet imperialistának minősíteni a Szovjetuniót? Hol vannak monopolista vállalatai? Hol van a multinacionális társaságokban való részvétele? Milyen üzemekkel, milyen bányákkal, milyen olajmezőkkel rendelkezik a fejlődő világban? Melyik munkást zsákmányolja ki a szovjet tőke Ázsia, Afrika vagy Latin-Amerika bármelyik országában?”

Fidel Castro (1926–2016) kubai kommunista politikus

„Tudjuk, hogy a győzelemig még rendkívül súlyos megpróbáltatásokat kell kiállanunk, a szovjet embertelensége és az angolszász légiterroristák gonoszsága nemzetünk új elhatározását, élni akarását és az élet mellett való állásfoglalását minden eszközzel igyekeznek megtörni.”

Szálasi Ferenc (1897–1946)

„Éljen a megbonthatatlan szovjet-magyar konzerv!”

Boncz Géza (1944–2000) magyar író, humorista

„Kádár maga sem táplált túl sok bizalmat a szovjet hadsereggel együtt harcoló és ezért most jussukat követelő egykori ávéhások iránt. Még nem felejtette el a velük folytatott vitáit, a Conti utcai börtönben töltött éveit. Megtanulta, hogy a karhatalmat a legszorosabb ellenőrzés alatt kell tartani, különben önállósul és áthágja a törvényeket.”

Kádár János (1912–1989) magyar kommunista politikus, kormányfő

„És kik csinálták a bársonyos forradalmat? Kisjézusok milliói, akik diákruhát, színész- és bohócjelmezt öltöttek, fiatalok bőrébe bújtak, akik a kemény kézzel szemben előnyben részesítik a szív útjait… Bár Šalgovič tábornok, aki biztosította a szovjet nehézbombázók leszállását a ruzynĕi repülőtéren, tegnap felakasztotta magát a mosókonyhájában… Hiába, bizonyos foltok nem távolíthatók el a ruhából anélkül, hogy az anyaga meg ne sérülne. (39. oldal)”

Bohumil Hrabal (1914–1997) cseh író

„Egészen rövid bejelentést szeretnék tenni. A Ház elnöke méltó szavakkal bélyegezte meg a Szovjet népjogellenes és minősíthetetlen magatartását. A magyar királyi kormány megállapítja, hogy a támadás következtében Magyarország és a Szovjetunió között a hadiállapot beállt.”

Bárdossy László (1890–1946) magyar diplomata, politikus, miniszterelnök

„Itt Nagy Imre beszél, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke. Ma hajnalban a szovjet csapatok támadást indítottak fõvárosunk ellen azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy megdöntsék a törvényes magyar demokratikus kormányt. Csapataink harcban állnak. A kormány a helyén van. Ezt közlöm az ország népével és a világ közvéleményével.”

Nagy Imre (1896–1958) magyar kommunista politikus, gazdaságpolitikus, egyetemi tanár, az MTA rendes tagja, 1896-1958

„Ahogyan Nagy újratemetése közeledett, a magyar és szovjet vezetés, amelyeket aggasztott, milyen hatást vált majd ez ki Kádárból, igyekezett őt megóvni az eseménytől. Április elején Gorbacsov, Jaruzelski és Honecker is felajánlotta vendégszeretetét. Május elején az orvosai a Krímet javasolták, Kádár azonban az összes ajánlatot visszautasította, mert attól félt, Rákosi sorsára jut és száműzetésben hal meg.”

Kádár János (1912–1989) magyar kommunista politikus, kormányfő

„Kádár végül addig manőverezett, míg felvetette Magyarországot a nemzetközi Valutaalapba és a Világbankba anélkül, hogy ezzel szovjet reakciót provokált volna ki. A politikai túlélés nagymestere, úgy tűnik további haladékot nyert.”

Kádár János (1912–1989) magyar kommunista politikus, kormányfő

„A baltikumi Stettintől az Adriánál levő Triesztig vasfüggöny ereszkedett le, a kontinens teljes szélességében. E vonal mögött van Közép- és Kelet-Európa ősi államainak összes fővárosa. Varsó, Berlin, Prága, Budapest, Belgrád, Bukarest és Szófia, mindezen híres városok, környező népességükkel abban fekszenek, amelyet szovjet szférának kell neveznem, és így vagy amúgy, de mind ki van téve nem csupán a szovjet befolyásnak, de egy igen erős és egyes esetekben fokozódó mértékű moszkvai ellenőrzésnek is.”

Sir Winston Churchill (1874–1965) Az Egyesült királyság miniszterelnöke a II. világháború alatt