Plutarkhosz idézet oldal 7

„Az embernek nem áll hatalmában nem hibázni; de a bölcsek és a jók hibáikból és tévedéseikből tanulnak.”

„Tanulj meg hallgatni és még azokból is profitálni fogsz, akik butaságot beszélnek.”

„A hallgatás a megfelelő időben bölcsesség, és jobb, mint bármilyen beszéd.”

„Amit belsőleg elérünk, az megváltoztatja a külső valóságot.”

„Némelly görög és római nagy emberek élete, 1-2.; ford. Tanárki János; Wéber, Pozsony, 1807”

Plutarkhosz Idézetek az emberekről

„A rómaiak tehát két oldalról támadtak, a szürakuszaiakat pedig rémület fogta el, s félelmükben elnémultak, mert azt gondolták, hogy ilyen hatalmas erővel semmit nem állíthatnak szembe. Ekkor azonban Arkhimédész megindította gépezeteit, amelyek mindenféle lövedéket, óriási köveket szórtak a szárazföldi csapatokra nagy robajjal és hihetetlen gyorsasággal, úgyhogy senki nem volt képes ellenállni nekik, földre sújtottak mindenkit, akit értek, és összezavarták a hadsorokat. Ami pedig a hajókat illeti, a bástyafalakról hirtelen gerendák nyúltak ki föléjük, teljes súlyukkal rájuk zuhantak és elsüllyesztették őket. Más hajók orrára darucsőrszerű vaskapcsok csappantak, függőlegesen a magasba emelték, majd a tatjuknál visszaejtették őket a vízbe. Voltak hajók, amelyeket körbeforgatott egy távolról irányított gépezet, majd úgy hozzácsapott a falak tövében emelkedő szirtekhez és sziklákhoz, hogy a legénység is mind egy szálig odaveszett. Másfajta gépezetek kiemelték a hajókat a vízből. Szörnyű látvány volt, amint a magasban himbálózott a hajó, az emberek szanaszét repültek a fedélzetről, majd a vaskarmok elengedték az üres hajót és alázuhant a mélybe vagy a falakhoz csapódott. Marcellus gályákra szereltetett gépezete, amelyet sambucá-nak, lantnak neveztek, mert hasonlított ehhez a zeneszerszámhoz, még közel sem ért a várfalakhoz, amikor rázuhant egy tíz talentum súlyú kődarab, majd egy második és harmadik is. A kövek nagy robajjal és recsegéssel összezúzták a gépezet talapzatát, széttörték a gályákat, úgyhogy Marcellus zavarodottságában gyorsan visszafelé irányította a hajókat, és parancsot adott a gyalogságnak a visszavonulásra.”

Művei magyarul

„Arkhimédész, Hierónnak, Szürakusza királyának rokona és barátja, közölte a királlyal, hogy bármilyen adott erővel bármilyen súlyt lehet mozgatni. Mint mondják, bizonyításának ereje által annyira felbátorodott, hogy kijelentette, ha van egy másik világ, és ő el tud menni oda, akkor azt el is tudja mozdítani. Hierón igen meglepődött, és kérte Arkhimédészt, valósítsa meg állítását, mutasson meg neki egy csekély erővel elmozdított nagy súlyt. Arhimédész kiválasztott magának a királyi flottából egy háromárbócos szállítóhajót, amelyet sok ember nagy fáradsággal vonszolt a partra, és miután sok utast és a szokásos rakományt elhelyezték a fedélzeten, a hajótól egy kissé távolabb leült a partra, és minden nagyobb erőfeszítés nélkül, kezével bonyolult csigarendszert mozgatva a hajót simán és egyenletesen húzta magához, mintha az a vízen siklott volna tova”

Arkhimédészről

„Arkhimédész, bár fölényes és nemes szellemű férfiú volt, s az elméleti tudományok olyan káprázatos gazdagságával rendelkezett, hogy tudásával nem is az emberi, hanem szinte az isteni értelem és bölcsesség hírnevét szerezte meg magának, semmit nem volt hajlandó írásban megörökíteni, mert a mechanikára alapozott mesterséget, amely az élet szükségleteinek szolgálatában állt, nemtelennek és közönségesnek minősítette. Becsvágyát csak azok a tudományok elégítették ki, amelyekben a szép és tökéletes nem vegyül a szükségessel. Úgy gondolta, hogy ezek a tudományok nem hasonlíthatók össze a többiekkel, mert bennük a tartalom versenyre kel a bizonyítással: az előbbi nyújtja a nagyságot és a szépséget, az utóbbi a szabatosságot és a meggyőző erőt. A geometriában ugyanis nem akadt egyetlen nehezebb és fogasabb kérdés sem, amelyet ne a legegyszerűbben és a legvilágosabban fejtett volna ki. Ezt egyesek természet adta tehetségének, mások rendkívüli szorgalmának tulajdonítják, bár úgy tűnt fel, hogy fáradság nélkül és könnyedén oldott meg minden feladatot. Ha valaki hiába kereste valamely probléma megfejtését, Arkhimédész könnyedén és rövid úton elsegítette a bizonyítékokhoz. Nyugodtan elhihetjük hát, amit mesélnek róla, hogy, mintha egy szirén varázslata alatt lett volna, megfeledkezett az evésről, ivásról és teste ápolásáról, és ha nagy keservesen elhurcolták, hogy fürödjék meg és kenje be a testét olajjal, a tűzhely hamujába geometriai ábrákat rajzolt, és a testén mértani vonalakat húzgált olajos ujjával; látszott rajta, hogy leküzdhetetlen szenvedély rabja és valósággal a Múzsák foglya. És ez az ember, aki oly sok nagyszerű találmányt mondhatott magáénak, állítólag azt kérte barátaitól és családja tagjaitól, hogy halála után állítsanak egy gömböt tartalmazó hengert a sírjára, s írják fel rá azt a viszonyt, amely a körülvevő nagyobb test és a benne foglalt test között fennáll.”

George Gamow: A fizika története, Gondolat Kiadó, Budapest, 1965. p. 23.
Arkhimédészről

„…éppen egy geometriai ábrán tépelődött, és annyira belemerült a probléma megoldásába, hogy sem a rómaiak betörését, sem a város elfoglalását nem vette észre. Hirtelen egy katona termett előtte, és felszólította, hogy kövesse Marcellushoz, de ő nem akart menni, amíg a problémát meg nem oldja, és be nem fejezi a bizonyítást; erre a katona megharagudott, kihúzta kardját és ledöfte. Mások azt mondják, hogy a római katona kivont karddal lépett oda hozzá, és azzal fenyegette, hogy azonnal megöli. Amikor Arkhimédész megpillantotta, kérte, várjon egy csöppet, hogy az elkezdett feladat ne maradjon befejezetlenül és bebizonyítatlanul, de a katona nem törődött kérésével, és végzett vele. Egy harmadik elbeszélés szerint, mikor Arkhimédész Marcellushoz vitte csillagászati műszereit, a napórát, a földgömböt és a szögmérőt, amellyel a napot szokta mérni, katonákkal találkozott, akik azt gondolták, hogy a dobozban aranyat visz, és megölték. Abban azonban mindenki egyetért, hogy Marcellus nagyon fájlalta Arkhimédész halálát, és gyilkosától, mint valami szentségtörőtől elfordult. Felkutatta Arkhimédész rokonait, és kifejezte előttük a nagy ember iránt érzett tiszteletét.”

Arkhimédészről

„Párhuzamos életrajzok Plutarchból; ford. Székács József; Eggenberger, Pest, 1847 (Hellen classicusok magyar fordításokban)”

Arkhimédészről

Plutarkhosz idézetek

„Párhuzamos életrajzok. OSIRIS KIADÓ KFT. Budapest, 2005..”

Művei magyarul

„Ezután haditanácsot tartott, amelyen azt határozták, hogyha lehetséges, az éj leple alatt közelítik meg a várfalakat. A kötelek ugyanis, amelyeket Arkhimédész használt gépezeteinél, nagy erővel hajították el a lövedékeket a fejük felett; úgy gondolták, hogy ezek működtetéséhez kellő távolságra van szükség, és közelről hatástalanok. Arkhimédész azonban, úgy látszik, erre az eshetőségre is felkészült, voltak olyan gépezetei, amelyekből nemcsak távolra lehetett lövedéket irányítani, hanem közelre is; elhelyezett hát a falakon levő lőrésekben közelre hordó gépezeteket - skorpiónak nevezték őket -, amelyekkel közvetlen közelből úgy lehetett kárt okozni az ellenségnek, hogy nem is láthatta, mi történik.”

Művei magyarul

„Jöttem, láttam, győztem.”

Arkhimédészről

“That proverbial saying, "Ill news goes quick and far."”

élthon, eidon, enikésza.

Veni, vidi, vici.
Nagy Sándor és Julius Caesar
Eredeti: (görögül: "ἦλθον, εἶδον, ἐνίκησα."

Plutarkhosz: Idézetek angolul

“The general himself ought to be such a one as can at the same time see both forward and backward.”

Of Inquisitiveness
Bartlett's Familiar Quotations, 10th ed. (1919)

“When he was in great prosperity, and courted by many, seeing himself splendidly served at his table, he turned to his children and said: "Children, we had been undone, if we had not been undone."”

Whether an Aged Man ought to meddle in State Affairs
Bartlett's Familiar Quotations, 10th ed. (1919)

“And when the physician said, "Sir, you are an old man," "That happens," replied Pausanias, "because you never were my doctor."”

Life of Themistocles

“When Alexander asked Diogenes whether he wanted anything, "Yes," said he, "I would have you stand from between me and the sun."”

Of Pausanias the Son of Phistoanax
Laconic Apophthegms

“Alexander was wont to say, "Were I not Alexander, I would be Diogenes."”

Life of Alexander
Bartlett's Familiar Quotations, 10th ed. (1919)

“About Pontus there are some creatures of such an extempore being that the whole term of their life is confined within the space of a day; for they are brought forth in the morning, are in the prime of their existence at noon, grow old at night, and then die.”

Of the Fortune or Virtue of Alexander the Great
Bartlett's Familiar Quotations, 10th ed. (1919)

“It is a true proverb, that if you live with a lame man, you will learn a limp.”

Consolation to Apollonius

“Antiphanes said merrily that in a certain city the cold was so intense that words were congealed as soon as spoken, but that after some time they thawed and became audible; so that the words spoken in winter articulated next summer.”

Plutarch könyv Moralia

Moralia, Of the Training of Children

“Cicero said loud-bawling orators were driven by their weakness to noise, as lame men to take horse.”

Plutarch könyv Moralia

Of Man's Progress in Virtue
Moralia, Others

“Rest gives relish to labour.”

Cicero
Roman Apophthegms

“When Eudæmonidas heard a philosopher arguing that only a wise man can be a good general, "This is a wonderful speech," said he; "but he that saith it never heard the sound of trumpets."”

Plutarch könyv Moralia

Moralia, Of the Training of Children

“Themistocles said to Antiphales, "Time, young man, has taught us both a lesson."”

62 Eudæmonidas
Apophthegms of Kings and Great Commanders

“Cæsar said to the soothsayer, "The ides of March are come;" who answered him calmly, "Yes, they are come, but they are not past."”

Life of Themistocles

“In his house he had a large looking-glass, before which he would stand and go through his exercises.”

Plutarch könyv Parallel Lives

Parallel Lives, Caesar

“Simonides calls painting silent poetry, and poetry speaking painting.”

Life of Demosthenes
Bartlett's Familiar Quotations, 10th ed. (1919)

“Remember what Simonides said,—that he never repented that he had held his tongue, but often that he had spoken.”

Whether the Athenians were more Warlike or Learned, 3
Bartlett's Familiar Quotations, 10th ed. (1919)

“He that first started that doctrine, that knavery is the best defense against a knave, was but an ill teacher, advising us to commit wickedness to secure ourselves.”

Rules for the Preservation of Health, 7
Bartlett's Familiar Quotations, 10th ed. (1919)

“When asked why he parted with his wife, Cæsar replied, "I wished my wife to be not so much as suspected."”

Plutarch könyv Moralia

Of Bashfulness; on Zeno
Moralia, Others

“A remorseful change of mind renders even a noble action base, whereas the determination which is grounded on knowledge and reason cannot change even if its actions fail.”

Plutarch könyv Parallel Lives

Parallel Lives, Caesar

“It is a difficult thing for a man to resist the natural necessity of mortal passions.”

Plutarch könyv Parallel Lives

Timoleon, sec. 6
Parallel Lives

“Knowledge of divine things for the most part, as Heraclitus says, is lost to us by incredulity.”

Of those whom God is slow to punish
Bartlett's Familiar Quotations, 10th ed. (1919)

“No man ever wetted clay and then left it, as if there would be bricks by chance and fortune.”

Life of Coriolanus
Bartlett's Familiar Quotations, 10th ed. (1919)

“Once when Phocion had delivered an opinion which pleased the people,… he turned to his friend and said, "Have I not unawares spoken some mischievous thing or other?"”

Of Fortune
Bartlett's Familiar Quotations, 10th ed. (1919)

“An old doting fool, with one foot already in the grave.”

55 Phocion
Apophthegms of Kings and Great Commanders

“Children are to be won to follow liberal studies by exhortations and rational motives, and on no account to be forced thereto by whipping.”

Plutarch könyv Moralia

Moralia, Of the Training of Children

“There is no debt with so much prejudice put off as that of justice.”

Plutarch könyv Moralia

Moralia, Of the Training of Children

“Euripides was wont to say, "Silence is an answer to a wise man."”

Of those whom God is slow to punish
Bartlett's Familiar Quotations, 10th ed. (1919)

“All men whilst they are awake are in one common world; but each of them, when he is asleep, is in a world of his own.”

Of Bashfulness
Bartlett's Familiar Quotations, 10th ed. (1919)

“He is a fool who leaves things close at hand to follow what is out of reach.”

Plutarch könyv Moralia

Of Superstition.
Attributed to Heraclitus, Frag. 89
Moralia, Others