Plutarkhosz idézet (266 idézet, oldal 9)

Plutarkhosz: 266 idézet2 Kedvelés

Plutarkhosz híres idézetei

„A gyermek feje nem edény, amit meg kell tölteni, hanem fáklya, amit lángra kell lobbantani.”

„Nincs szükségem egy olyan barátra, aki változik, amikor én változom, és aki bólint, amikor én bólintok; az árnyékom azt sokkal jobban csinálja.”

Plutarkhosz

„Az embernek nem áll hatalmában nem hibázni; de a bölcsek és a jók hibáikból és tévedéseikből tanulnak.”

Plutarkhosz

„Tanulj meg hallgatni és még azokból is profitálni fogsz, akik butaságot beszélnek.”

Plutarkhosz

„A hallgatás a megfelelő időben bölcsesség, és jobb, mint bármilyen beszéd.”

Plutarkhosz

„Amit belsőleg elérünk, az megváltoztatja a külső valóságot.”

Plutarkhosz

Plutarkhosz Idézetek az emberekről

„Némelly görög és római nagy emberek élete, 1-2.; ford. Tanárki János; Wéber, Pozsony, 1807”

Plutarkhosz

Művei magyarul

„A rómaiak tehát két oldalról támadtak, a szürakuszaiakat pedig rémület fogta el, s félelmükben elnémultak, mert azt gondolták, hogy ilyen hatalmas erővel semmit nem állíthatnak szembe. Ekkor azonban Arkhimédész megindította gépezeteit, amelyek mindenféle lövedéket, óriási köveket szórtak a szárazföldi csapatokra nagy robajjal és hihetetlen gyorsasággal, úgyhogy senki nem volt képes ellenállni nekik, földre sújtottak mindenkit, akit értek, és összezavarták a hadsorokat. Ami pedig a hajókat illeti, a bástyafalakról hirtelen gerendák nyúltak ki föléjük, teljes súlyukkal rájuk zuhantak és elsüllyesztették őket. Más hajók orrára darucsőrszerű vaskapcsok csappantak, függőlegesen a magasba emelték, majd a tatjuknál visszaejtették őket a vízbe. Voltak hajók, amelyeket körbeforgatott egy távolról irányított gépezet, majd úgy hozzácsapott a falak tövében emelkedő szirtekhez és sziklákhoz, hogy a legénység is mind egy szálig odaveszett. Másfajta gépezetek kiemelték a hajókat a vízből. Szörnyű látvány volt, amint a magasban himbálózott a hajó, az emberek szanaszét repültek a fedélzetről, majd a vaskarmok elengedték az üres hajót és alázuhant a mélybe vagy a falakhoz csapódott. Marcellus gályákra szereltetett gépezete, amelyet sambucá-nak, lantnak neveztek, mert hasonlított ehhez a zeneszerszámhoz, még közel sem ért a várfalakhoz, amikor rázuhant egy tíz talentum súlyú kődarab, majd egy második és harmadik is. A kövek nagy robajjal és recsegéssel összezúzták a gépezet talapzatát, széttörték a gályákat, úgyhogy Marcellus zavarodottságában gyorsan visszafelé irányította a hajókat, és parancsot adott a gyalogságnak a visszavonulásra.”

Plutarkhosz

Arkhimédészről

„Arkhimédész, Hierónnak, Szürakusza királyának rokona és barátja, közölte a királlyal, hogy bármilyen adott erővel bármilyen súlyt lehet mozgatni. Mint mondják, bizonyításának ereje által annyira felbátorodott, hogy kijelentette, ha van egy másik világ, és ő el tud menni oda, akkor azt el is tudja mozdítani. Hierón igen meglepődött, és kérte Arkhimédészt, valósítsa meg állítását, mutasson meg neki egy csekély erővel elmozdított nagy súlyt. Arhimédész kiválasztott magának a királyi flottából egy háromárbócos szállítóhajót, amelyet sok ember nagy fáradsággal vonszolt a partra, és miután sok utast és a szokásos rakományt elhelyezték a fedélzeten, a hajótól egy kissé távolabb leült a partra, és minden nagyobb erőfeszítés nélkül, kezével bonyolult csigarendszert mozgatva a hajót simán és egyenletesen húzta magához, mintha az a vízen siklott volna tova”

Plutarkhosz

George Gamow: A fizika története, Gondolat Kiadó, Budapest, 1965. p. 23.
Arkhimédészről

„Arkhimédész, bár fölényes és nemes szellemű férfiú volt, s az elméleti tudományok olyan káprázatos gazdagságával rendelkezett, hogy tudásával nem is az emberi, hanem szinte az isteni értelem és bölcsesség hírnevét szerezte meg magának, semmit nem volt hajlandó írásban megörökíteni, mert a mechanikára alapozott mesterséget, amely az élet szükségleteinek szolgálatában állt, nemtelennek és közönségesnek minősítette. Becsvágyát csak azok a tudományok elégítették ki, amelyekben a szép és tökéletes nem vegyül a szükségessel. Úgy gondolta, hogy ezek a tudományok nem hasonlíthatók össze a többiekkel, mert bennük a tartalom versenyre kel a bizonyítással: az előbbi nyújtja a nagyságot és a szépséget, az utóbbi a szabatosságot és a meggyőző erőt. A geometriában ugyanis nem akadt egyetlen nehezebb és fogasabb kérdés sem, amelyet ne a legegyszerűbben és a legvilágosabban fejtett volna ki. Ezt egyesek természet adta tehetségének, mások rendkívüli szorgalmának tulajdonítják, bár úgy tűnt fel, hogy fáradság nélkül és könnyedén oldott meg minden feladatot. Ha valaki hiába kereste valamely probléma megfejtését, Arkhimédész könnyedén és rövid úton elsegítette a bizonyítékokhoz. Nyugodtan elhihetjük hát, amit mesélnek róla, hogy, mintha egy szirén varázslata alatt lett volna, megfeledkezett az evésről, ivásról és teste ápolásáról, és ha nagy keservesen elhurcolták, hogy fürödjék meg és kenje be a testét olajjal, a tűzhely hamujába geometriai ábrákat rajzolt, és a testén mértani vonalakat húzgált olajos ujjával; látszott rajta, hogy leküzdhetetlen szenvedély rabja és valósággal a Múzsák foglya. És ez az ember, aki oly sok nagyszerű találmányt mondhatott magáénak, állítólag azt kérte barátaitól és családja tagjaitól, hogy halála után állítsanak egy gömböt tartalmazó hengert a sírjára, s írják fel rá azt a viszonyt, amely a körülvevő nagyobb test és a benne foglalt test között fennáll.”

Plutarkhosz

Arkhimédészről

„…éppen egy geometriai ábrán tépelődött, és annyira belemerült a probléma megoldásába, hogy sem a rómaiak betörését, sem a város elfoglalását nem vette észre. Hirtelen egy katona termett előtte, és felszólította, hogy kövesse Marcellushoz, de ő nem akart menni, amíg a problémát meg nem oldja, és be nem fejezi a bizonyítást; erre a katona megharagudott, kihúzta kardját és ledöfte. Mások azt mondják, hogy a római katona kivont karddal lépett oda hozzá, és azzal fenyegette, hogy azonnal megöli. Amikor Arkhimédész megpillantotta, kérte, várjon egy csöppet, hogy az elkezdett feladat ne maradjon befejezetlenül és bebizonyítatlanul, de a katona nem törődött kérésével, és végzett vele. Egy harmadik elbeszélés szerint, mikor Arkhimédész Marcellushoz vitte csillagászati műszereit, a napórát, a földgömböt és a szögmérőt, amellyel a napot szokta mérni, katonákkal találkozott, akik azt gondolták, hogy a dobozban aranyat visz, és megölték. Abban azonban mindenki egyetért, hogy Marcellus nagyon fájlalta Arkhimédész halálát, és gyilkosától, mint valami szentségtörőtől elfordult. Felkutatta Arkhimédész rokonait, és kifejezte előttük a nagy ember iránt érzett tiszteletét.”

Plutarkhosz

Arkhimédészről

Plutarkhosz idézetek

„Párhuzamos életrajzok Plutarchból; ford. Székács József; Eggenberger, Pest, 1847 (Hellen classicusok magyar fordításokban)”

Plutarkhosz

Művei magyarul

„Párhuzamos életrajzok. OSIRIS KIADÓ KFT. Budapest, 2005..”

Plutarkhosz

Művei magyarul

„Ezután haditanácsot tartott, amelyen azt határozták, hogyha lehetséges, az éj leple alatt közelítik meg a várfalakat. A kötelek ugyanis, amelyeket Arkhimédész használt gépezeteinél, nagy erővel hajították el a lövedékeket a fejük felett; úgy gondolták, hogy ezek működtetéséhez kellő távolságra van szükség, és közelről hatástalanok. Arkhimédész azonban, úgy látszik, erre az eshetőségre is felkészült, voltak olyan gépezetei, amelyekből nemcsak távolra lehetett lövedéket irányítani, hanem közelre is; elhelyezett hát a falakon levő lőrésekben közelre hordó gépezeteket - skorpiónak nevezték őket -, amelyekkel közvetlen közelből úgy lehetett kárt okozni az ellenségnek, hogy nem is láthatta, mi történik.”

Plutarkhosz

Arkhimédészről

„Jöttem, láttam, győztem.”

Plutarkhosz

élthon, eidon, enikésza.

Veni, vidi, vici.
Nagy Sándor és Julius Caesar
Eredeti: (görögül: "ἦλθον, εἶδον, ἐνίκησα."

Plutarkhosz: Idézetek angolul

“Impossible questions require impossible answers.”

Help us translate this quote

Plutarch könyv Parallel Lives

Alexander, sec. 54
Parallel Lives

“...they perceived that no beginnings should be considered too small to be capable of quickly becoming great by uninterrupted endurance and having no obstacle to their growth by reason of being despised.”

Help us translate this quote

Plutarch könyv Parallel Lives

sec. 4
Parallel Lives, Caesar

“Dost thou, fair Sikyon, hesitate to raise
A fitting tomb to thy lost hero's praise?
Curst be the land, nay, curst the air or wave
That grudges room for thy Aratus' grave.”

Help us translate this quote

Plutarch könyv Parallel Lives

Aratus, sec. 53
Parallel Lives

“A dead man does not bite.”

Help us translate this quote

Plutarch könyv Parallel Lives

Pompeius, sec. 76
Parallel Lives

“Twas not that life or death itself was good,
That these heroic spirits shed their blood:
This was their aim, and this their latest cry,
'Let us preserve our honour, live or die.'”

Help us translate this quote

Plutarch könyv Parallel Lives

Pelopidas, sec. 1
Parallel Lives

“Far from the battle, on that fatal day
Beside Thermodon may I flee away,
Or view it as an eagle from the sky;
There shall the vanquished weep, the victor die.”

Help us translate this quote

Plutarch könyv Parallel Lives

Demosthenes, sec. 19
Parallel Lives

“But for my own part I believe that for the enjoyment of true happiness, which depends chiefly upon a man's character and disposition, it makes no difference whether he be born in an obscure state or of an ill-favoured mother, or not.”

Help us translate this quote

Plutarch könyv Parallel Lives

Demosthenes, sec. 1
Parallel Lives

“I myself had rather excel others in excellency of learning than in greatness of power.”

Help us translate this quote

Plutarch könyv Parallel Lives

Alexander, sec. 7
Parallel Lives

“But those who are careless of accuracy in small things soon begin to neglect the most important.”

Help us translate this quote

Plutarch könyv Parallel Lives

Aemilius, sec. 3
Parallel Lives

“What we achieve inwardly will change outer reality.”

Help us translate this quote

Plutarch

“The real destroyer of the liberties of the people is he who spreads among them bounties, donations and benefits.”

Help us translate this quote

Plutarch

Hasonló szerzők

Szókratész22

ókori görög filozófus None

Platón19

ókori görög filozófus, iskolaalapító None

Epiktétosz34

ókori görög filozófus None

Szinópéi Diogenész21

ókori görög cinikus filozófus None

Epikurosz7

ókori görög atomista filozófus None

Arkhimédész2

None

Arisztotelész58

ókori görög filozófus és tudós None

Hippokratész7

None

Cicero29

ókori római író, filozófus, politikus None

Iszokratész9

None