Anton Pavlovics Csehov idézet

oldal 3

„A szeretet, a barátság, a tisztelet nem egyesíti annyira az embereket, mint a közös gyűlölet valami iránt.”

„Ha félsz a magánytól, ne menj férjhez.”

„Az emberek nem veszik észre, hogy tél vagy nyár van, amikor boldogok.”

„Trepljov:) Nem olyannak kell ábrázolni az életet, amilyen, nem is olyannak, amilyennek lennie kellene, hanem olyannak, ahogy álmainkban megjelenik.
(1. felvonás. 339. oldal”

„Mása:) Ha nem tudnak mást mondani, akkor ezt hajtogatják: fiatalság, fiatalság…
(1. felvonás. 350. oldal”

„A boldogtalan ember egoista, dühös, igazságtalan, kegyetlen, és még az ostobánál is kevésbé hajlamos embertársai megértésére. A szerencsétlenség nem fűzi össze, hanem elválasztja egymástól az embereket, még ott is, ahol a hasonló fájdalom összekötő kapocsként szerepelhetne.”

„…gondolkodunk: egymásban olyan embert látunk, aki gondolkodásra, okoskodásra képes, és ez szolidárissá tesz bennünket, akármilyen különbözőek legyenek is nézeteink.”

„A doktor mondja barátjának:) Egész betegségem abban áll, hogy húsz év alatt ebben a városban csak egyetlenegy okos embert találtam, és az is őrült. Egyáltalán nem vagyok beteg, csak zsákutcába jutottam, és nem találok kiutat.
(A 6-os számú kórterem, 9. fejezet, 243-244. oldal; ford.: Szőllősy Klára”

„Okos, becsületes embereknek mindig van hova menniök.”

„A szabad és elmélyedt gondolkodás, amely az élet megértésére törekszik, és a világ gyarló hiúságának teljes megvetése: két olyan áldás, amelynél nagyobbat ember sohasem ismert.”

„Trigorin:) Mindenki úgy ír, ahogy akar, és ahogy tud.
(1. felvonás. 345. oldal”

„Ragin doktor mondja a kórterem betegének, Gromovnak:) Minden a véletlenen múlik. Akit becsuktak, az itt ül, akit nem csuktak be, az szabadon járkál, ennyi az egész. Abban, hogy én orvos vagyok, maga pedig elmebeteg, nincsen semmi logika, sem erkölcsi színvonal, hanem csupán véletlen, esetlegesség … …
Ha egyszer csináltak bolondokházát, akkor valakinek ülnie is kell benne.
(A 6-os számú kórterem, 9. fejezet, 216-217. oldal; ford.: Szőllősy Klára”

„Trepljov:) A nők sohasem bocsátják meg a kudarcot.
(2. felvonás. 360. oldal”

„Asztrov:) Azok, akik utánunk majd száz vagy kétszáz esztendő múlva élnek, és akik majd lenéznek bennünket azért, mert ilyen ostobán és ilyen ízléstelenül éltük le az életünket – azok talán megtalálják a módját, hogyan lehetnek boldogok, de mi… Nekünk már csak egy reményünk van. Az a remény, hogy ha majd a sírban nyugszunk, meglátogatnak a kísértetek, talán éppen kellemes kísértetek.
(4. felvonás, 466. oldal”

„Trigorin:) Én nem láttam az olvasómat, de valahogy mindig barátságtalannak, bizalmatlannak képzeltem el..
(2. felvonás. 364. oldal”

„Úgy néz le rám, mint óriás a törpére. De hátha tényleg óriás?”

„Nyina:)… mindegy, akár a színpadon játszunk, akár írunk - nem a hírnév, nem a ragyogás a fő… hanem az, hogy tudjunk tűrni.
(4. felvonás. 401. oldal”

„Irina:) Jön majd idő, mikor mindnyájan megtudjuk, miért mindez, miért ez a sok szenvedés, és akkor nem lesz többé titok … Addig azonban élnünk kell és dolgoznunk. Mindig, mindig dolgoznunk!
(4. felvonás, befejező jelenet, 572-573. oldal”

“I have in my head a whole army of people pleading to be let out and awaiting my commands.”

“People love talking of their diseases, although they are the most uninteresting things in their lives.”

“Narrative prose is a legal wife, while drama is a posturing, boisterous, cheeky and wearisome mistress.”

“I abide by a rule concerning reviews: I will never ask, neither in writing nor in person, that a word be put in about my book…. One feels cleaner this way. When someone asks that his book be reviewed he risks running up against a vulgarity offensive to authorial sensibilities.”

“If I were asked to chose between execution and life in prison I would, of course, chose the latter. It’s better to live somehow than not at all.”

“Dear, sweet, unforgettable childhood! Why does this irrevocable time, forever departed, seem brighter, more festive and richer than it actually was?”

“If in the first act you have hung a pistol on the wall, then in the following one it should be fired. Otherwise don't put it there.”

“Not everyone knows when to be silent and when to go. It not infrequently happens that even diplomatic persons of good worldly breeding fail to observe that their presence is arousing a feeling akin to hatred in their exhausted or busy host, and that this feeling is being concealed with an effort and disguised with a lie.”

“Watching a woman make Russian pancakes, you might think that she was calling on the spirits or extracting from the batter the philosopher’s stone.”

“You ask “What is life?” That is the same as asking “What is a carrot?” A carrot is a carrot and we know nothing more.”

“I don’t know why one can’t chase two rabbits at the same time, even in the literal sense of those words. If you have the hounds, go ahead and pursue.”

“One can prove or refute anything at all with words. Soon people will perfect language technology to such an extent that they’ll be proving with mathematical precision that twice two is seven.”

“The more elevated a culture, the richer its language. The number of words and their combinations depends directly on a sum of conceptions and ideas; without the latter there can be no understandings, no definitions, and, as a result, no reason to enrich a language.”

“I’m in mourning for my life.”

“By nature servile, people attempt at first glance to find signs of good breeding in the appearance of those who occupy more exalted stations.”

“Our self-esteem and conceit are European, but our culture and actions are Asiatic.”

“If only one tooth aches, rejoice that not all of them ache…. If your wife betrays you, be glad that she betrayed only you and not the nation.”

“Faith is an aptitude of the spirit. It is, in fact, a talent: you must be born with it.”

“I don’t care for success. The ideas sitting in my head are annoyed by, and envious of, that which I’ve already written.”

“Everyone has the same God; only people differ.”

“Although you may tell lies, people will believe you, if only you speak with authority.”

“Do you know when you may concede your insignificance? Before God or, perhaps, before the intellect, beauty, or nature, but not before people. Among people, one must be conscious of one’s dignity.”

“It has become customary to say that a man needs only six feet of land. But a corpse needs six feet, not a person.”

“When a person is born, he can embark on only one of three roads of life: if you go right, the wolves will eat you; if you go left, you’ll eat the wolves; if you go straight, you’ll eat yourself.”

“In two or three hundred years life on earth will be unimaginably beautiful, astounding. Man needs such a life and if it hasn’t yet appeared, he should begin to anticipate it, wait for it, dream about it, prepare for it. To achieve this, he has to see and know more than did his grandfather and father.”

“Lermontov died at age twenty-eight and wrote more than have you and I put together. Talent is recognizable not only by quality, but also by the quantity it yields.”

“Who keeps the tavern and serves up the drinks? The peasant. Who squanders and drinks up money belonging to the peasant commune, the school, the church? The peasant. Who would steal from his neighbor, commit arson, and falsely denounce another for a bottle of vodka? The peasant.”

“It is depressing to hear the unfortunate or dying man jest.”

“What seems to us serious, significant and important will, in future times, be forgotten or won’t seem important at all.”