Anatole France: Szerelem

„A művészetben - éppúgy, mint a szerelemben - elegendő az ösztön.”

„A boldog emberek nem sokat tudnak az életről. A fájdalom az emberek nagy nevelője. Ő az, aki a művészetekre, a költészetre és az erkölcsre tanította őket; ő az, aki a hősiességet és könyörületességet sugallotta nekik; ő az, aki értéket adott az életnek, amikor megengedte, hogy áldozatul ajánljuk fel; ő az a magasztos és jóságos fájdalom, aki a szerelembe beleoltotta a végtelenséget.”

„A szerelem megóvja a szépséget, s a nők testét a csókok éltetik, mint a méheket a virágok.”

„A nagy szerelem kétségtelenül jó dolog: de a szép szerelem még jobb.”

„A szerelmet nem úgy osztogatják, mint az erénydíjat. Egy asszony méltatlan volta sohasem oltja ki azokat az érzelmeket, amelyek hozzá fűznek bennünket; ellenkezőleg; olykor még éleszti is őket.”

„A szerelem hitvány szenvedély. Megzavarja az akaratot, megtöri a nemes szándékokat, s a legmagasztosabb gondolatokat a legalantasabb szolgálatokra aljasítja. Értelmes ember lelkében nem lakozhat.”

„Nem hiszem, hogy a világon van valami hasonló ahhoz a gyorsasághoz, amivel a nők elfelejtik azt, aki a mindenük volt. A felejtésnek ezzel a rémítő képességével és a szerelemre való tehetségükkel a nők igazi természeti erők!”

„Az embereket az életben csak két erő hajtja: az éhség és a szerelem.”

„Milyen boldog lehet az a vidék, ahol ilyen mézédes források törnek fel a porhanyós anyaföldből. Milyen jókedvű, kiegyensúlyozott egészséges nép lakhatik ott! Mily forró szerelem, mennyi kultúra, hűség, barátság, értelem…”

„A hazugság az élet egyik szükséges velejárója; nélküle nem lenne a világon művészet, sem szépség, sőt még szerelem sem.”

„Az életben nincs más szépség, csak a szenvedélyek, a szenvedélyek pedig értelmetlenek. A legszebb és legesztelenebb valamennyi között: a szerelem.”

„Az ő korában az asszonyoknak szerelemre van szükségük ahhoz, hogy szépek maradjanak.”

„Alapvetően a fájdalom neveli a férfiakat. Ettől lett végtelen a szerelem.”