Ajánlott idézetek

oldal 27

„Platón a barátom — Arisztotelész a barátom — de a legnagyobb barátom az igazság.”
Amicus Plato — amicus Aristoteles — magis amica veritas

„A becsület számodra és számomra ugyanolyan erős kötelesség, mint mások számára a szükségesség.”
Neque enim minus apud nos honestas quam apud alios necessitas valet.

„A szerencse a bátraknak kedvez.”
Fortis fortuna adiuvat.

„Légy türelmes és kemény; egyszer ez a fájdalom hasznos lesz számodra.”
Perfer et obdura, dolor hic tibi proderit olim.

„Mindig dobja el a csalit; mert abban a tóban, ahol legkevésbé számít majd rá, halak lesznek.”
Casus ubique valet; semper tibi pendeat hamus Quo minime credas gurgite, piscis erit.

„Nem az szegény, akinek csak kevese van, hanem aki többre vágyik.”
Non qui parum habet, sed qui plus cupit, pauper est.

„Semmilyen szél nem kedvez annak, aki nem tudja, melyik kikötőbe tart.”
errant consilia nostra, quia non habent quo derigantur; ignoranti quem portum petat nullus suus ventus est.

„Nem szabad azt mondani, hogy minden hiba ostobaság.”
Non enim omnis error stultitia est dicenda.

„Az ok rejtve van. A hatás mindenki számára látható.”
Causa latet, vis est notissima

„Ha bölcs vagy, kösd össze ezt a két elemet: ne reménykedj kétség nélkül, és ne ess kétségbe remény nélkül.”
Si sapis, alterum alteri misce: nec speraveris sine desperatione nec desperaveris sine spe.

„Egy farkas morálván a mezőn, igen szép képet talála az úton. És sokáig forgatván azt, látá, hogy mind élet s mind ész nélkül volna, és mondá: "Szép vagy ugyan, de kár, hogy élet nélkül és ész nélkül vagy, mert semmire, nem vagy jó."”

„Keskeny és csúszós volt az ösvény. Az egyik lábam kicsúszott alólam, és letaszította a másikat az útról. De talpra álltam és azt mondtam magamnak: "csak megcsúsztam - nem estem el…" Mindannyiunkban ott él a felelősségérzet, hogy folytatnunk kell, mindannyiunknak kötelessége, hogy küzdjünk.”

„Az ember ne akadjon fenn apróságokon, ha nagy dolgok miatt vágott neki az útnak.”

„Az út, amelyet végigjártam, nem a liberalizmustól vezet a konzervativizmusig. A liberalizmus meg a szocializmus ideológia, a konzervativizmus pedig nem az. Gondolkodásmód, észjárás, habitus, talán jellem is, de semmiképpen sem ideológia. Tehát nem egyik eszmétől a másik eszméig vezetett az utam. Úgy vélem, hogy ráéreztem az ideológiák viszonylagosságára, jelentőségük korlátaira. Elérkeztem abba az életkorba, amikor megérett bennem a gondolat: nincs szükségem arra, hogy a világról vallott nézeteimet, gondolataimat, még ha a politika világát érintik is, beleerőszakoljam bármifajta ideológia egy könyvben összefoglalható ketrecébe.”

„A szabályszerűség aszfaltozott út: kényelmes járni rajta, de egy virág sem nő rajta.”

„Nem elég…, hogy valakinek jó esze legyen; a fő dolog az, hogy azt jól alkalmazza. A legnagyobb lelkek éppúgy képesek a legnagyobb vétkekre, mint a legnagyobb erényekre; s akik csak lassan haladnak, de mindig az egyenes úton maradnak, sokkal tovább érhetnek, mint azok, akik szaladnak, de eltávolodnak az egyenes úttól.”

„Az emberek tévednek, ha azt hiszik, hogy a pénz a fontos. Abból sok van. Információn, üzleti programon és az azt megvalósítani tudó embereken keresztül vezet az út a gazdasághoz.”

„A geometriához nem vezet királyi út. (Ptolemaiosz, egyiptomi király kérdésére, hogy van-e könnyebb módszer a geometria elsajátítására, mint az Elemek áttanulmányozása)”

„Nincs út a jóléthez, a jólét az út.”