Idézetek talp-ről

Idézetek gyűjteménye a talp, idő, láb, állam témáról .

Idézetek talp-ről

„Keskeny és csúszós volt az ösvény. Az egyik lábam kicsúszott alólam, és letaszította a másikat az útról. De talpra álltam és azt mondtam magamnak: "csak megcsúsztam - nem estem el…" Mindannyiunkban ott él a felelősségérzet, hogy folytatnunk kell, mindannyiunknak kötelessége, hogy küzdjünk.”

Abraham Lincoln (1809–1865) amerikai jogász, politikus, az Amerikai Egyesült Államok 16. elnöke (1861-1865)

Élet, Út

Abraham Lincoln (1809–1865) amerikai jogász, politikus, az Amerikai Egyesült Államok 16. elnöke (1861-1865)

Mindannyiunkban ott él a felelősségérzet, hogy folytatnunk kell, mindannyiunknak kötelessége, hogy küzdjünk.

Út

„És száll az idő, és száll az idő, és szállnak az évek, száz év, kétezer év, és zúgnak a távoli partok, zúgnak a kis meg a nagy kikötők, mert nagy a hír, ami hírlik: nincs Ilion csupakő peremén csak szürke ebeknek sokasága és senki kívülük. Járnak a szürke kutyák, hegyes orruk zöld holdra meresztik, hosszú sírással sírnak, mert senki a parton nincs kívülük, csak a csend meg a kő meg a por a magánnyal. És aki arra halad, hogy tudná, mit takar itt el, mit fed a por, miféle nyomot, két talp puha rajzát.”

Szabó Magda (1917–2007) magyar író, költő, műfordító

A Pillanat

Hal, Magány, Rajz, Idő

„Lehet, hogy a szerelem idő előtt öreggé tesz, aztán - amikor véget ér az ifjúságunk - újra megfiatalít. De hát hogyne emlékeznék azokra a pillanatokra? Ezért írtam le mindent: hogy a szomorúságot nosztalgiává, a magányt emlékezéssé szelídítsem. Hogy amikor befejezem ezt a történetet, amelyet önmagamnak mesélek, bedobhassam a Piedra folyóba - mert ezt tanácsolta a nő, aki befogadott és segített talpra állnom. S talán - ahogy egy szent nő mondta - a víz majd eloltja azt, amit a tűz írt.”

Paulo Coelho (1947)

Híresebb idézetei

Ifjúság, Magány, Szomorúság, Idő

„Embert ölni bizonyára élvezetes és szükséges, de közel sem egyszerű. Emberek nagyobb csoportját pedig különösen veszélyes és komplikált megölni. A tömeges tarkónlövésnek például szinte csak hátránya van. Először is lassú, még akkor is lassú, ha egyszerre többen végzik. Másodszor, túl nagy felbolydulás kíséri. A kivégzésre várakozó csoportokat a kivégzés helyszínén ugyanis nem lehet úgy elkülöníteni, hogy a kirendelt őrszemélyzet féken tudja tartani őket. A folyamatos lövöldözés a tömeget pánikba ejti, ami nemcsak az akció sikerét, hanem az őrszemélyzet testi épségét is erősen veszélyezteti. Az is csak növeli a bajt, ha a csillapítás szándékával lőnek bele a tömegbe. Ilyenkor a tömeg végképp megvadul. Nem beszélve a tömeges tarkónlövés harmadik és legsúlyosabb hátrányáról, a kicsit is elvétett lövésről. Az elvétett lövések miatt a kivégzőt tetőtől talpig lespricceli az agyvelő.”

Nádas Péter (1942) magyar író, drámaíró, esszéista, fotóriporter, újságíró, a DIA alapító tagja

Leni sír

Emberek, Erős, Siker

„Apám azt mondta: „Nincsenek nagyok vagy kicsik: a lábak méreténél éppen az a megfelelő, amikor a talp érinti a talajt.””

Coluche (1944–1986) francia színész, humorista

Neki tulajdonított idézetek

„A radikális jobboldal nemzetiségi politikája patetikus magyarkodásban, hazafias frázisokban […] merül ki. Visszaélnek a nemzeti retorikával, valójában nemzetellenes politikát folytatnak. […] Csak olyan liberális pártok érdemlik meg, hogy talpon maradjanak ebben az országban, amelyek képesek választ adni arra a politikai kihívásra, amelyet a határainkon kívül élő magyarok iránti felelősség jelent. […] Ugyanakkor egyetlen magyar kormány sem érezheti felhatalmazva magát arra, hogy a kisebbségek iránti politikai felelősséget átvállalja a határainkon kívül élő magyarok politikai szervezeteitől.”

Orbán Viktor (1963) magyar politikus

Idézetek, 1994–1998, Idézetek beszédeiből, 1990–1994

„Engem is piszkálni fognak, mert az ellenfelet elmarasztalta az Országos Választási Bizottság, hogy telefonon országosan még biztattak szavazási részvételre, de következménye nem lett. Úgyhogy én is biztatok szombaton és vasárnap a talpon maradt összes kerületben az én hangomon megy a szavazásra való felhívás, amiért majd engem elmarasztal az Országos Választási Bizottság, a jogászok meg megvédenek, oszt jónapot. De az ellenfél is ezt csinálja, nem tudom mást tenni, ha az ellenfél is ezt csinálja, nekem is meg kell tenni.”

Orbán Viktor (1963) magyar politikus

Index, 2006. április 21. <br class="br">Idézetek, 2006 <br class="br">Forrás: Elmarasztal az OVB, megvédenek a jogászok, oszt jónapot http://index.hu/belfold/orban4945/ – Index, 2006. április 21.

„Ön, Gusztos Péter pontosan tudja, hogy ha Magyarországon eljön az igazság órája, akkor ezért és számos más tevékenységéért elvtársaival együtt jó eséllyel börtönbe kerül. (…) Visszavesszük az Önök által külföldiek illetve az elvtársaik kezére juttatott nemzeti vagyont, újraépítjük a magyar gazdaságot, talpra állunk és visszavesszük a hazánkat a Magukfajtáktól. Nekünk, Magunkfajta magyar embereknek ugyanis kedves Gusztos Péter, csak ez az egy hazánk van: Magyarország!
Gusztus Péter, liberális politikushoz írt nyílt levelében; 2009. április 14.”

Morvai Krisztina (1963) magyar jogász, egyetemi oktató, politikus

http://belfold.ma.hu/tart/cikk/a/0/43484/1/belfold/Morvai_szerint_Gusztos_felelos_a_rendori_brutalitasert_igy_a_politikai_terrorert ma.hu

Emberek, Igazság

„Különleges idők, napok, hetek egyetlen ponttá tudnak sűrűsödni életünkben, mintha egyetlen pillanatig tartottak volna. Csillaggá változnak és halhatatlanok. Október 23-án varázsütésre álltunk talpra. Néhány óra alatt megbukott a kommunizmus, megalakult a nemzetőrség, a munkástanácsok, újra éledtek a betiltott pártok, felállt az új kormány, kiléptünk a Varsói Szerződésből. Egyetlen hét alatt a Szovjetunió egyik tartományából újra nemzeti közösség, önálló állam lettünk.”

Orbán Viktor (1963) magyar politikus

Beszéd az Astoriánál, 2006. október 23.
Idézetek, 2006

életkor, Idő, Csillag, Nap

„Csak a gyenge esik el és adja fel, az erős százszor elesik és kétszázszor talpra áll.”

Cornelius Keagon (1996)

Erős

„Félig ocsúdok a mély
álom alélt zavarából -
elborított, behatárolt
körben a végtelen éj!

Alkonyi fény csak a lét,
béna az érzet, az eszme!
Énem a semmibe veszve,
árnyként foszlana szét!

(...)

Talpra taszít az iszony,
élni, felizzani vágyom,
Isten hív, a világ von,
őket, e fényt akarom!

Így volt, s élek; a lét
máskor alig csepeg, álmos
csermely az árama, ám most
hirtelen árja elért.

Meglepsz néha, halál,
hogyha elomlok az éjben,
de téged idézve, a lényem
újra magára talál.”

Friedrich Hebbel (1813–1863)

Tótfalusi István
Idézetek verseiből

Akarat, Világ, Halál, Élet