Idézetek szakasz-ről

Idézetek gyűjteménye a szakasz, élet, emberek, él témáról .

Idézetek szakasz-ről

Joszif Visszarionovics Sztálin fénykép

„Olyan szocializmust, amelyben minden ember egyforma fizetést, ugyanannyi húst, azonos mennyiségű kenyeret, teljesen azonos és egyforma mennyiségű élelmiszert kapna és egyforma ruhát viselne - ilyen szocializmust a marxizmus nem ismer…"Mindenki képességei szerint, mindenkinek munkája szerint" - így hangzik a marxizmus formulája, azaz a kommunizmus első szakaszának formulája.”

Joszif Visszarionovics Sztálin (1879–1953) a Szovjetunió diktátora

Emberek, Élelmiszer
Thomas Mann fénykép

„Mélységes mély a múltnak kútja. Ne mondjuk inkább feneketlennek? […] Mert […] minél mélyebben fürkészünk, minél messzebbre hatolunk és tapogatózunk, a kezdeti alapok tökéletesen megmérhetetlennek bizonyulnak, s mérőónunk elől, bármilyen kalandos távolságokba gombolyítjuk alá zsinegét, mindig újra és tovább húzódnak vissza a feneketlenségbe. Találóan mondhatjuk itt, hogy »újra és tovább«, mert kutató buzgalmunkkal a kikutathatatlan incselkedő játékot űz, látszatmegállókat és úticélokat kínál, melyek mögött, amint elértük őket, újabb szakaszok tárulnak fel […] /Előjáték: Pokolraszállás/”

Thomas Mann József és testvérei

József és testvérei (1933-1943)

játék
Lev Davidovics Trockij fénykép

„Ama gazdasági tényező mellett, amely a jelenlegi szakaszban a munka bérezésének a kapitalista módszereihez való visszatérést igényli, politikai tényező is működik, amely magában a bürokráciában testesül meg. Ez jellegénél fogva megteremti és védelmezi az előjogokat. A kezdet kezdetén úgy tűnik fel, mint a munkásosztály burzsoá szerve. Miután kialakítja és megszilárdítja a kisebbség előjogait, természetesen a legnagyobb részt hasítja ki magának. Aki elosztja a javakat, még soha nem rövidítette meg magát. A társadalom szükségleteiből így születik egy szerv, amely jóval meghaladva szükséges társadalmi funkcióját, önálló tényezővé, és ugyanakkor az egész társadalmi szervezet számára nagy veszélyek forrásává is válik.”

Lev Davidovics Trockij (1879–1940) orosz marxista politikus

Műveiből, Az elárult forradalom (1936), A szovjet thermidor

„A szamár ugyanazokat a szakaszokat éli át, mint egy ember: gyermekkorában a becézgetést, érett korában a munkát, a talentumot az élet fele útján, s a végső misztikát, mely a halált közvetlenül megelőzi. A szamár hordozza a relikviákat, s meghal aztán, mert az emberek bűneit hordozza.”

Robert Bresson (1901–1999) francia filmrendező, forgatókönyvíró

a Vétlen Balthazárról
Neki tulajdonított idézetek

Élet, Halál, Emberek, Út
Francis Arinze fénykép

„Reménységünk középpontja Jézus Krisztus, a Megváltó. Nem egy eszmében vagy egy szlogenben bizakodunk, hanem Jézus Krisztusban. Így benne nyer értelmet minden: az imádság, a cselekvés, a szenvedés, de mindaz a feszültség is, amely a keresztény élet utolsó szakaszát jellemzi. Mária a mi reménységünk csillaga, ő vezet bennünket és tanít meg, hogyan reménykedjünk.”

Francis Arinze (1932) római katolikus egyházi bíboros

A várakozás és a remény ideje - Arinze bíboros gondolatai Ádventről http://www.archivioradiovaticana.va/storico/2007/12/01/a_várakozás_és_a_remény_ideje_-_arinze_bíboros_gondolatai_ádventről/ung-171107

Élet, Csillag, Szenvedés, Krisztus
Lance Armstrong fénykép

„Húsz évig triatlonoztam és kerekeztem, de életemben nem szenvedtem ennyit. A Tour legdurvább szakaszai sem voltak ilyen kemények. Ha most megkérdik, hogy nekivágok-e még egyszer, a válaszom egyértelműen, hogy nem. De egy hónap múlva lehet, hogy mást mondok.”

Lance Armstrong (1971) amerikai professzionális országúti kerékpárversenyző

véleménye szerint a maraton nehezebb volt, mint egy Tour de France <br class="br">A New York City Marathon-on <br class="br">Eredeti: 2006. november <br class="br">Forrás: Lance Armstrong a New York Marathonon - 3x2s.hu http://www.3x2s.hu/hun/hun_index.php?nav=loadpage&amp;DIR=info&amp;file_name=sport1011#lanceinnym

életkor
Selye János fénykép

„Fontos, hogy a csúcsteljesítményekhez felhangolódjunk, de ugyanolyan fontos az is, hogy a depresszió szakaszában a feszültség ellazuljon és tevékenységünk tempója lassuljon.”

Selye János (1907–1982) osztrák-magyar származású kanadai vegyész, belgyógyász, endokrinológus

Idézetek műveiből, Életünk és a stress

Harper Lee fénykép

„Mai bibliai idézetünk Ézsiás próféta könyvének huszonegyedik szakaszából származik. A hatodik vers így szól: Mert ezt mondta nekem az Úr; / Menj, állíts őrszemet, és amit lát, jelentse!</i”

Harper Lee könyv Menj, állíts őrt!

Menj, állíts őrt! (regény, 2015)
Forrás: Menj, állíts őrt!, III. 7. (101. old.)

Könyvek, Idézetek
Czesław Miłosz fénykép

„Milyen politikai rendszert fognak választani, ezt meg sem kísérlem kitalálni. Egyáltalán nem csodálkoznék, ha ez messzemenő dekoncentrációval együttjáró teokrácia lenne. Szükség van minden nemzetre, még a legkisebbekre is, mert olyanok együtt, mint a szivárvány színei - erről ábrándoznak a lengyel romantikusok -, ezért a nemzetek baráti vetélkedésének is túl kell jutnia a manapság zajló paródia szakaszán. Nem fogják hát a szemünkre vetni, hogy csak lengyelül, magyarul, vagy csehül tudtunk vagy akartunk írni, és mindhárom irodalmat váratlanul igazán gazdagnak találják majd.”

Czesław Miłosz (1911–2004)

Az Urlo országa (1994)

Irodalom
Czesław Miłosz fénykép

„Tegyük fel, hogy elfogadjuk a terror szükségességét a forradalom bizonyos szakaszaiban, s azt is elfogadjuk, hogy a balti népeket mint ellenforradalmi elemeket a szükséges százalékban meg kell semmisíteni. Csakhogy azonnal kétségeink támadnak: vajon egyenlőségi jelet tehetünk-e a pillanatnyi, az improvizált, valamint a hosszú időszakot felölelő terror közé. Nem tudom, vajon egy ezredévnyi távolságból nézve napjainkat, egyenlőségi jelet lehet-e tenni a guillotine és azon, évtizedeken át folyó deportálások közé, amelyeknek egész nemzetek estek áldozatul. Az egy év és tíz év nem ugyanaz. Az időtényező megváltoztatja a tettek minőségét. A hosszú ideig alkalmazott terror állandó apparátust feltételez, és tartós intézményt követel. A deportáltak esetleg szökni akarnak. A deportáltak rokonai távolról sincsenek elragadtatva, ajánlatos felvenni őket a következő listára. A rokon családok bizonytalan tényezőként szerepelnek, s csak a félelemmel, hogy ők is hasonló sorsra jutnak, lehet kordában tartani őket. Mivel a parasztok, akikből erőszakkal csináltak kolhoztagot, kelletlenül dolgoznak, s nem érdekli őket az idegen zsebbe vándorló haszon, csak a félelemmel serkenthetők jobb munkára. Egyébként a félelem már régóta ismert kötőanyaga a társadalmaknak. A liberális kapitalista társadalomban a pénzhiánytól, a munkanélküliségtől, a társadalmi ranglétra alsóbb fokára csúszástól való félelem készteti az embereket erőfeszítésre. Csakhogy ez itt mezítelen félelem. Például egy százezres kapitalista városban körülbelül tízezer ember éli meg a munkanélküliség miatti vagy a munkanélküliségtől való félelmet. Ez a félelem egyéni helyzetükből fakad, amely a környezet közömbössége és érzéketlensége miatt tragikus. De ha százezer ember él állandó félelemben, ez olyan közhangulatot teremt, amely óriási felhőként borul a városra. Az arany elidegeníti az embert önmagától. A tőke helyét elfoglaló mezítelen félelem legalább annyira, sőt még inkább elidegeníti az embert.”

Czesław Miłosz könyv A rabul ejtett értelem

A rabul ejtett értelem (1953)

Élet, Sors, Emberek, Félelem
Willem Jacobus Eijk fénykép

„Mindenesetre az emberi élet alapvető érték fogantatásától kezdve. Értékét nem ellensúlyozhatják más megfontolások, mint pl. a betegségből vagy a fogyatékosságból származó szenvedés, még a gyermekek esetében sem. Az élet végső szakasza nem egy erkölcsileg megengedett eszköz ahhoz, hogy véget vessünk a szenvedésnek.”

Willem Jacobus Eijk (1953)

Élet, Gyermekek, Emberek, Szenvedés