Idézetek gyár-ről

Idézetek gyűjteménye a gyár témáról .

Idézetek gyár-ről

„Aki a kilencvenes éveket nem Kelet-Európa volt szocialista országaiban töltötte, elképzelni semtudja, milyen óriási lehetőségek nyíltak meg néhány jól informált, vállalkozó kedvű, és többnyire igencsak gátlástalan ember számára. A korábban állami kézben lévő vállalatok, gyárak, földek privatizációja, valamint kétes ingatlanügyek, és pénzügyi machinációk révén a bankszámlájuk szinte egyik napról a másikra hatalmasra
duzzadt, tekintélyes vállalkozókká léptek elő, és ha öltönyt húztak, már bejáratosak is lettek az európai szalonokba. A határok megnyíltak, a kereskedelmi lehetőségek kibővültek, a tőke szabadon áramolhatott, nem különben a fekete pénzek.”

Mercèdes Rheinberger könyv Ártatlan vagyok

195-196. Oldal

Pénz , Nap , Emberek

„Ami a zsidókérdést illeti, én egész életemben antiszemita voltam, zsidókkal sohasem érintkeztem. Tűrhetetlennek tartottam, hogy itt Magyarországon minden-minden gyár, bank, vagyon, üzlet, színház, újság, kereskedelem stb. zsidókezekben legyen, és hogy a magyar tükörképe – kivált külföldön – a zsidó. Azonban, minthogy a kormányzat egyik legfontosabb feladatának az életstandard emelését tartom, tehát gazdagodnunk kell, lehetetlen a zsidókat, kiknek minden a kezükben volt, egy-két év leforgása alatt kikapcsolni, és hozzá nem értő, leginkább értéktelen, nagyszájú elemekkel helyettesíteni, mert tönkre megyünk. Ehhez legalább egy emberöltő kell. Én hirdettem talán először hangosan az antiszemitizmust, azonban nem nézhetek nyugodtan embertelenségeket, szadista, oktalan megaláztatásokat, mikor még szükségünk van rájuk.
Horthy Miklós levele gróf Teleki Pálhoz 1940. október 14-én”

Horthy Miklós (1868–1957) magyar katonatiszt, politikus, a Magyar Királyság kormányzója

Neki tulajdonított idézetek

életkor , Feladatok , Baba

„Ennek az embernek a nevét ragozták a földgolyó újságjai, dörmögte száz meg száz nyelven ezer meg ezer bemondó, kiáltozta beszéde elején és végén ezernyi előadó, énekelte sok-sok pionirhang, említették főpapok, amikor pohárköszöntőt mondtak. Ennek az embernek a neve sült rá haldokló hadifoglyok ajkára, börtönfoglyok dagadt ínyére. Erre a névre kereszteltek át sok-sok várost és teret, utcát és sugárutat, palotát, egyetemet, iskolát, szanatóriumot, hegygerincet, tengeri csatornát, gyárat, bányát. szovhozt, kolhozt, sorhajót, jégtörőt, halászbárkát, cipőszövetkezetet óvodát - sőt moszkvai újságírók egy csoportja azt javasolta, hogy erre változtassák át a Volga és a Hold nevét is.”

Alekszandr Szolzsenyicin (1918–2008) orosz író

Idézetek műveiből, A pokol tornáca

Emberek , Tenger , Iskola

„Mint gongütésre a díszletek, a láthatár egyszeriben megvilágosodott körülöttünk, kinyílt. A négy égtáj felé kanyargó utak hirtelen értelmet és jelentőséget kaptak: valamelyiket végre mi is használni fogjuk? De melyiket? Apám egyelőre nem akart pusztára menni, csábította a szabadság. Valami kis tájékozódási és tanulási időt szánt magának, szeretett volna újra körülnézni a világban. Úgy határozott, fölmegy Pestre, letesz még egy-két vizsgát, a malomgépek és Diesel-motorok kezelését, s közben megpróbál valami gyárba bejutni, illetve megkóstolja, milyen is az a gyári élet. (18. fejezet, 360. oldal)”

Illyés Gyula (1902–1983) magyar költő, író, drámaíró, műfordító, lapszerkesztő, országgyűlési képviselő, az MTA és a DIA tagja

Prózai műveiből, Puszták népe

Akarat , Világ , Élet , Idő

„Apám rokonsága döbbenettel fogadta a pesti tervet: féltek és iszonyodtak Pesttől, az ő szemükben a züllés kohója volt. Ha apám otthon kanásszá alacsonyodik, azt még inkább elviselték volna, mint azt, hogy gyári munkás legyen. Amerikába előbb belenyugodtak volna, azt kevésbé érzik idegennek és távolinak, mint Újpestet. Igen helyesen: Amerikából volt visszatérés, Újpestről soha. (18. fejezet, 361. oldal)”

Illyés Gyula (1902–1983) magyar költő, író, drámaíró, műfordító, lapszerkesztő, országgyűlési képviselő, az MTA és a DIA tagja

Prózai műveiből, Puszták népe

Távoli , otthon

„A status helyesebben cselekszik, ha maga gyárakat nem állít, mert a status sok tekintetnél fogva nem igen alkalmas gyárnokságra, ami a status kezében különben is könnyen egyedárussággá fajul; hanem azt véljük a status hivatásában feküdni, hogy a gyárak természetes keletkezésének, a virágzásának akadályait elhárítsa, s biztonságot és oltalmat adjon, melyek védpajzsa alatt a keletkező gyáripar megerősödhessék.”

Kossuth Lajos (1802–1894) (1802-1894) magyar politikus, kormányzó-elnök

Pesti Hírlap, 1842.
Forrással ellátott idézetei

Könny

„Jobban szeretnék munkához látni. Igaz nem akarok bevonulni sem esztergályozni gyárak precíziós részlegei-ben rövidlátó vagyok és egyébként is pszichopata.”

Allen Ginsberg (1926–1997) amerikai költő

Amerika

Akarat

„Nem bánják, ha a gyár selejtet termel, az árú megrohad a raktárban, és a betegek hullanak, mint a legyek; csak a funkcionáriusok éljenek misztikus lelki közösségben az ideológiával.”

Faludy György (1910–2006) magyar költő, műfordító

Idézetek prózai munkáiból

Élet