1. Idézetek
  2. Szerzők
  3. Plutarkhosz

Plutarkhosz idézet
oldal 5

Plutarkhosz görög közép-platonista krónikás, életrajzíró, akit, miután római polgár lett, Lucius Mestrius Plutarchus névvel illették. Az ókori görög és latin nyelvű nagy jelentőségű történetírók közé tartozik. Ismertségét fő műve, a „Párhuzamos életrajzok” hozta meg számára, melyben a mitológiai időktől kezdődően egészen koráig fontos közszereplők, törvényhozók, államférfiak, hadvezérek életét írja le huszonkét kötetben. Wikipedia  

✵ 46 i.sz. – 127  •  Más nevek Plútarchos z Chairóneie
Plutarkhosz fénykép
Plutarkhosz: 266 idézet2 Kedvelés

Plutarkhosz híres idézetei

„Nincs szükségem egy olyan barátra, aki változik, amikor én változom, és aki bólint, amikor én bólintok; az árnyékom azt sokkal jobban csinálja.”

Plutarkhosz

„Az embernek nem áll hatalmában nem hibázni; de a bölcsek és a jók hibáikból és tévedéseikből tanulnak.”

Plutarkhosz

„Amit belsőleg elérünk, az megváltoztatja a külső valóságot.”

Plutarkhosz

Plutarkhosz Idézetek az emberekről

„Némelly görög és római nagy emberek élete, 1-2.; ford. Tanárki János; Wéber, Pozsony, 1807”

Plutarkhosz

Művei magyarul

„A rómaiak tehát két oldalról támadtak, a szürakuszaiakat pedig rémület fogta el, s félelmükben elnémultak, mert azt gondolták, hogy ilyen hatalmas erővel semmit nem állíthatnak szembe. Ekkor azonban Arkhimédész megindította gépezeteit, amelyek mindenféle lövedéket, óriási köveket szórtak a szárazföldi csapatokra nagy robajjal és hihetetlen gyorsasággal, úgyhogy senki nem volt képes ellenállni nekik, földre sújtottak mindenkit, akit értek, és összezavarták a hadsorokat. Ami pedig a hajókat illeti, a bástyafalakról hirtelen gerendák nyúltak ki föléjük, teljes súlyukkal rájuk zuhantak és elsüllyesztették őket. Más hajók orrára darucsőrszerű vaskapcsok csappantak, függőlegesen a magasba emelték, majd a tatjuknál visszaejtették őket a vízbe. Voltak hajók, amelyeket körbeforgatott egy távolról irányított gépezet, majd úgy hozzácsapott a falak tövében emelkedő szirtekhez és sziklákhoz, hogy a legénység is mind egy szálig odaveszett. Másfajta gépezetek kiemelték a hajókat a vízből. Szörnyű látvány volt, amint a magasban himbálózott a hajó, az emberek szanaszét repültek a fedélzetről, majd a vaskarmok elengedték az üres hajót és alázuhant a mélybe vagy a falakhoz csapódott. Marcellus gályákra szereltetett gépezete, amelyet sambucá-nak, lantnak neveztek, mert hasonlított ehhez a zeneszerszámhoz, még közel sem ért a várfalakhoz, amikor rázuhant egy tíz talentum súlyú kődarab, majd egy második és harmadik is. A kövek nagy robajjal és recsegéssel összezúzták a gépezet talapzatát, széttörték a gályákat, úgyhogy Marcellus zavarodottságában gyorsan visszafelé irányította a hajókat, és parancsot adott a gyalogságnak a visszavonulásra.”

Plutarkhosz

Arkhimédészről

„Arkhimédész, Hierónnak, Szürakusza királyának rokona és barátja, közölte a királlyal, hogy bármilyen adott erővel bármilyen súlyt lehet mozgatni. Mint mondják, bizonyításának ereje által annyira felbátorodott, hogy kijelentette, ha van egy másik világ, és ő el tud menni oda, akkor azt el is tudja mozdítani. Hierón igen meglepődött, és kérte Arkhimédészt, valósítsa meg állítását, mutasson meg neki egy csekély erővel elmozdított nagy súlyt. Arhimédész kiválasztott magának a királyi flottából egy háromárbócos szállítóhajót, amelyet sok ember nagy fáradsággal vonszolt a partra, és miután sok utast és a szokásos rakományt elhelyezték a fedélzeten, a hajótól egy kissé távolabb leült a partra, és minden nagyobb erőfeszítés nélkül, kezével bonyolult csigarendszert mozgatva a hajót simán és egyenletesen húzta magához, mintha az a vízen siklott volna tova”

Plutarkhosz

George Gamow: A fizika története, Gondolat Kiadó, Budapest, 1965. p. 23.
Arkhimédészről

„Arkhimédész, bár fölényes és nemes szellemű férfiú volt, s az elméleti tudományok olyan káprázatos gazdagságával rendelkezett, hogy tudásával nem is az emberi, hanem szinte az isteni értelem és bölcsesség hírnevét szerezte meg magának, semmit nem volt hajlandó írásban megörökíteni, mert a mechanikára alapozott mesterséget, amely az élet szükségleteinek szolgálatában állt, nemtelennek és közönségesnek minősítette. Becsvágyát csak azok a tudományok elégítették ki, amelyekben a szép és tökéletes nem vegyül a szükségessel. Úgy gondolta, hogy ezek a tudományok nem hasonlíthatók össze a többiekkel, mert bennük a tartalom versenyre kel a bizonyítással: az előbbi nyújtja a nagyságot és a szépséget, az utóbbi a szabatosságot és a meggyőző erőt. A geometriában ugyanis nem akadt egyetlen nehezebb és fogasabb kérdés sem, amelyet ne a legegyszerűbben és a legvilágosabban fejtett volna ki. Ezt egyesek természet adta tehetségének, mások rendkívüli szorgalmának tulajdonítják, bár úgy tűnt fel, hogy fáradság nélkül és könnyedén oldott meg minden feladatot. Ha valaki hiába kereste valamely probléma megfejtését, Arkhimédész könnyedén és rövid úton elsegítette a bizonyítékokhoz. Nyugodtan elhihetjük hát, amit mesélnek róla, hogy, mintha egy szirén varázslata alatt lett volna, megfeledkezett az evésről, ivásról és teste ápolásáról, és ha nagy keservesen elhurcolták, hogy fürödjék meg és kenje be a testét olajjal, a tűzhely hamujába geometriai ábrákat rajzolt, és a testén mértani vonalakat húzgált olajos ujjával; látszott rajta, hogy leküzdhetetlen szenvedély rabja és valósággal a Múzsák foglya. És ez az ember, aki oly sok nagyszerű találmányt mondhatott magáénak, állítólag azt kérte barátaitól és családja tagjaitól, hogy halála után állítsanak egy gömböt tartalmazó hengert a sírjára, s írják fel rá azt a viszonyt, amely a körülvevő nagyobb test és a benne foglalt test között fennáll.”

Plutarkhosz

Arkhimédészről

„…éppen egy geometriai ábrán tépelődött, és annyira belemerült a probléma megoldásába, hogy sem a rómaiak betörését, sem a város elfoglalását nem vette észre. Hirtelen egy katona termett előtte, és felszólította, hogy kövesse Marcellushoz, de ő nem akart menni, amíg a problémát meg nem oldja, és be nem fejezi a bizonyítást; erre a katona megharagudott, kihúzta kardját és ledöfte. Mások azt mondják, hogy a római katona kivont karddal lépett oda hozzá, és azzal fenyegette, hogy azonnal megöli. Amikor Arkhimédész megpillantotta, kérte, várjon egy csöppet, hogy az elkezdett feladat ne maradjon befejezetlenül és bebizonyítatlanul, de a katona nem törődött kérésével, és végzett vele. Egy harmadik elbeszélés szerint, mikor Arkhimédész Marcellushoz vitte csillagászati műszereit, a napórát, a földgömböt és a szögmérőt, amellyel a napot szokta mérni, katonákkal találkozott, akik azt gondolták, hogy a dobozban aranyat visz, és megölték. Abban azonban mindenki egyetért, hogy Marcellus nagyon fájlalta Arkhimédész halálát, és gyilkosától, mint valami szentségtörőtől elfordult. Felkutatta Arkhimédész rokonait, és kifejezte előttük a nagy ember iránt érzett tiszteletét.”

Plutarkhosz

Arkhimédészről

Plutarkhosz idézetek

„Párhuzamos életrajzok Plutarchból; ford. Székács József; Eggenberger, Pest, 1847 (Hellen classicusok magyar fordításokban)”

Plutarkhosz

Művei magyarul

„Párhuzamos életrajzok. OSIRIS KIADÓ KFT. Budapest, 2005..”

Plutarkhosz

Művei magyarul

„Ezután haditanácsot tartott, amelyen azt határozták, hogyha lehetséges, az éj leple alatt közelítik meg a várfalakat. A kötelek ugyanis, amelyeket Arkhimédész használt gépezeteinél, nagy erővel hajították el a lövedékeket a fejük felett; úgy gondolták, hogy ezek működtetéséhez kellő távolságra van szükség, és közelről hatástalanok. Arkhimédész azonban, úgy látszik, erre az eshetőségre is felkészült, voltak olyan gépezetei, amelyekből nemcsak távolra lehetett lövedéket irányítani, hanem közelre is; elhelyezett hát a falakon levő lőrésekben közelre hordó gépezeteket - skorpiónak nevezték őket -, amelyekkel közvetlen közelből úgy lehetett kárt okozni az ellenségnek, hogy nem is láthatta, mi történik.”

Plutarkhosz

Arkhimédészről

„Jöttem, láttam, győztem.”

Plutarkhosz

élthon, eidon, enikésza.

Veni, vidi, vici.
Nagy Sándor és Julius Caesar
Eredeti: (görögül: "ἦλθον, εἶδον, ἐνίκησα."

Plutarkhosz: Idézetek angolul

“If it were not my purpose to combine foreign things with things Greek, to traverse and civilize every continent, to search out the uttermost parts of land and sea, to push the bounds of Macedonia to the farthest Ocean, and to disseminate and shower the blessings of Greek justice and peace over every nation, I should not content to sit quietly in the luxury of idle power, but I should emulate the frugality of Diogenes. But as things are, forgive me Diogenes, that I imitate Herakles, and emulate Perseus, and follow in the footsteps of Dionysos, the divine author and progenitor of my family, and desire that victorious Greeks should dance again in India and revive the memory of the Bacchic revels among the savage mountain tribes beyond the Kaukasos…”

Help us translate this quote

Plutarch könyv Moralia

On the Fortune of Alexander, I, 332A Loeb, F.C Babbitt
Moralia, Others

“A soldier told Pelopidas, "We are fallen among the enemies." Said he, "How are we fallen among them more than they among us?"”

Help us translate this quote

Plutarch

63 Pelopidas
Apophthegms of Kings and Great Commanders

“King Agis said, "The Lacedæmonians are not wont to ask how many, but where the enemy are."”

Help us translate this quote

Plutarch

58 Agis
Apophthegms of Kings and Great Commanders

“As it is in the proverb, played Cretan against Cretan.”

Help us translate this quote

Plutarch

Life of Lysander
Bartlett's Familiar Quotations, 10th ed. (1919)

“Diogenes the Cynic, when a little before his death he fell into a slumber, and his physician rousing him out of it asked him whether anything ailed him, wisely answered, "Nothing, sir; only one brother anticipates another,—Sleep before Death."”

Help us translate this quote

Plutarch

Consolation to Apollonius

“Be ruled by time, the wisest counsellor of all.”

Help us translate this quote

Plutarch könyv Parallel Lives

Parallel Lives, Pericles

“He was a man, which, as Plato saith, is a very inconstant creature.”

Help us translate this quote

Plutarch

On the Tranquillity of the Mind
Bartlett's Familiar Quotations, 10th ed. (1919)

“Medicine, to produce health, has to examine disease; and music, to create harmony, must investigate discord.”

Help us translate this quote

Plutarch könyv Parallel Lives

Demetrius, sec. 1
Parallel Lives

“Socrates said, "Bad men live that they may eat and drink, whereas good men eat and drink that they may live."”

Help us translate this quote

Plutarch

How a Young Man ought to hear Poems, 4
Bartlett's Familiar Quotations, 10th ed. (1919)

“These Macedonians," said he, "are a rude and clownish people, that call a spade a spade.”

Help us translate this quote

Plutarch

39 Philip
Apophthegms of Kings and Great Commanders

“Valour, however unfortunate, commands great respect even from enemies: but the Romans despise cowardice, even though it be prosperous.”

Help us translate this quote

Plutarch könyv Parallel Lives

Aemilius, sec. 26
Parallel Lives

“A traveller at Sparta, standing long upon one leg, said to a Lacedæmonian, "I do not believe you can do as much." "True," said he, "but every goose can."”

Help us translate this quote

Plutarch

Remarkable Speeches
Bartlett's Familiar Quotations, 10th ed. (1919)

“It is a difficult task, O citizens, to make speeches to the belly, which has no ears.”

Help us translate this quote

Plutarch

Life of Marcus Cato
Bartlett's Familiar Quotations, 10th ed. (1919)

“When he was wounded with an arrow in the ankle, and many ran to him that were wont to call him a god, he said smiling, "That is blood, as you see, and not, as Homer saith, ‘such humour as distils from blessed gods.'"”

Help us translate this quote

Plutarch

43 Alexander
Apophthegms of Kings and Great Commanders

“As Athenodorus was taking his leave of Cæsar, "Remember," said he, "Cæsar, whenever you are angry, to say or do nothing before you have repeated the four-and-twenty letters to yourself."”

Help us translate this quote

Plutarch

Cæsar Augustus
Roman Apophthegms

“Themistocles being asked whether he would rather be Achilles or Homer, said, "Which would you rather be,—a conqueror in the Olympic games, or the crier that proclaims who are conquerors?"”

Help us translate this quote

Plutarch

48 Themistocles
Apophthegms of Kings and Great Commanders

“It was the saying of Bion, that though the boys throw stones at frogs in sport, yet the frogs do not die in sport but in earnest.”

Help us translate this quote

Plutarch

Which are the most crafty, Water or Land Animals?, 7
Bartlett's Familiar Quotations, 10th ed. (1919)

“For to err in opinion, though it be not the part of wise men, is at least human.”

Help us translate this quote

Plutarch könyv Moralia

Against Colotes
Moralia, Others

“The correct analogy for the mind is not a vessel that needs filling, but wood that needs igniting — no more — and then it motivates one towards originality and instills the desire for truth. Suppose someone were to go and ask his neighbors for fire and find a substantial blaze there, and just stay there continually warming himself: that is no different from someone who goes to someone else to get to some of his rationality, and fails to realize that he ought to ignite his own flame, his own intellect, but is happy to sit entranced by the lecture, and the words trigger only associative thinking and bring, as it were, only a flush to his cheeks and a glow to his limbs; but he has not dispelled or dispersed, in the warm light of philosophy, the internal dank gloom of his mind.”

Help us translate this quote

Plutarch könyv Moralia

οὐ γὰρ ὡς ἀγγεῖον ὁ νοῦς ἀποπληρώσεως ἀλλ' ὑπεκκαύματος μόνον ὥσπερ ὕλη δεῖται ὁρμὴν ἐμποιοῦντος εὑρετικὴν καὶ ὄρεξιν ἐπὶ τὴν ἀλήθειαν. ὥσπερ οὖν εἴ τις ἐκ γειτόνων πυρὸς δεόμενος, εἶτα πολὺ καὶ λαμπρὸν εὑρὼν αὐτοῦ καταμένοι διὰ τέλους θαλπόμενος, οὕτως εἴ τις ἥκων λόγου μεταλαβεῖν πρὸς ἄλλον οὐχ οἴεται δεῖν φῶς οἰκεῖον ἐξάπτειν καὶ νοῦν ἴδιον, ἀλλὰ χαίρων τῇ ἀκροάσει κάθηται θελγόμενος, οἷον ἔρευθος ἕλκει καὶ γάνωμα τὴν δόξαν ἀπὸ τῶν λόγων, τὸν δ᾽ ἐντὸς: εὐρῶτα τῆς ψυχῆς καὶ ζόφον οὐκ ἐκτεθέρμαγκεν οὐδ᾽ ἐξέωκε διὰ φιλοσοφίας.
On Listening to Lectures, Plutarch, Moralia 48C (variously called De auditione Philosophorum or De Auditu or De Recta Audiendi Ratione)
Moralia, Others

“Socrates thought that if all our misfortunes were laid in one common heap, whence every one must take an equal portion, most persons would be contented to take their own and depart.”

Help us translate this quote

Plutarch

Consolation to Apollonius

“One made the observation of the people of Asia that they were all slaves to one man, merely because they could not pronounce that syllable No.”

Help us translate this quote

Plutarch

Of Bashfulness
Bartlett's Familiar Quotations, 10th ed. (1919)

“When Darius offered him ten thousand talents, and to divide Asia equally with him, "I would accept it," said Parmenio, "were I Alexander." "And so truly would I," said Alexander, "if I were Parmenio." But he answered Darius that the earth could not bear two suns, nor Asia two kings.”

Help us translate this quote

Plutarch

42 Alexander
Apophthegms of Kings and Great Commanders

“By these criteria let Alexander also be judged! For from his words, from his deeds, and from the instruction' which he imparted, it will be seen that he was indeed a philosopher.”

Help us translate this quote

Plutarch könyv Moralia

On the Fortune Of Alexander, I, 4, 328B Loeb, F.C. Babbitt
Moralia, Others

“Cato used to assert that wise men profited more by fools than fools by wise men; for that wise men avoided the faults of fools, but that fools would not imitate the good examples of wise men.”

Help us translate this quote

Plutarch

Life of Marcus Cato
Bartlett's Familiar Quotations, 10th ed. (1919)

“It is wise to be silent when occasion requires, and better than to speak, though never so well.”

Help us translate this quote

Plutarch könyv Moralia

Moralia, Of the Training of Children

“Cato requested old men not to add the disgrace of wickedness to old age, which was accompanied with many other evils.”

Help us translate this quote

Plutarch

Cato the Elder
Roman Apophthegms

“A Roman divorced from his wife, being highly blamed by his friends, who demanded, "Was she not chaste? Was she not fair? Was she not fruitful?" holding out his shoe, asked them whether it was not new and well made. "Yet," added he, "none of you can tell where it pinches me."”

Help us translate this quote

Plutarch könyv Parallel Lives

Aemilius Paulus, sec. 29
Parallel Lives

“Fate, however, is to all appearance more unavoidable than unexpected.”

Help us translate this quote

Plutarch könyv Parallel Lives

Parallel Lives, Caesar

“These are the materials for reflection which history affords to those who choose to make use of them.”

Help us translate this quote

Plutarch könyv Parallel Lives

Aemilius, sec. 5
Parallel Lives

Hasonló szerzők

Szókratész fénykép
Szókratész22
ókori görög filozófus None
Platón fénykép
Platón19
ókori görög filozófus, iskolaalapító None
Epiktétosz fénykép
Epiktétosz34
ókori görög filozófus None
Szinópéi Diogenész fénykép
Szinópéi Diogenész21
ókori görög cinikus filozófus None
Epikurosz fénykép
Epikurosz7
ókori görög atomista filozófus None
Arkhimédész fénykép
Arisztotelész fénykép
Arisztotelész58
ókori görög filozófus és tudós None
Hippokratész fénykép
Cicero fénykép
Cicero29
ókori római író, filozófus, politikus None
Iszokratész fénykép