Emil Cioran idézet

„Az ember csak akkor teljesedik ki, ha megszűnik embernek lenni.”

„Csak azok a filozófusok érdekesek, akik abbahagyták a gondolkodást, és elkezdték keresni a boldogságot.”

„A filozófia ellenszert kínál a melankóliára. És sokan még mindig hisznek a filozófia mélységében!”

„Végül is, miért akarnának a hétköznapi emberek a végről elmélkedni, különösen, ha látjuk, milyen állapotban vannak azok, akik ezt teszik?”

„Azt szoktad mondani, hogy úgy kell élnünk, mintha soha nem halnánk meg. Nem tudtad, hogy mindenki így él, még a halál megszállottjai is?”

„Az embernek sosincsenek kétségei, miközben álmodik.”

„Elfogadom, hogy az utolsó ember legyek, ha embernek lenni azt jelenti, hogy hasonlítsak a többihez.”

„A filozófia túlságosan elviselhetetlen, s ez a legnagyobb hiányossága. Hiányzik belőle a pátosz, az alkohol, a szerelem. Mi a művész? Egy ember, aki mindent tud – de ezt nem tudatosítja. Hát a filozófus? Egy ember, aki a tudatossággal él, de nem tud semmit.”

„A filozófia túlságosan elviselhetetlen, s ez a legnagyobb hiányossága. Hiányzik belőle a pátosz, az alkohol, a szerelem. Mi a művész? Egy ember, aki mindent tud – de ezt nem tudatosítja. Hát a filozófus? Egy ember, aki a tudatossággal él, de nem tud semmit”

„Illuzió nélkül nem létezik semmi.”

„Ne azért írj, hogy elmondj valamit, hanem azért, mert mondanivalód van.”

„Az egyedüllét nem arra tanít meg, hogy egyedül vagy, hanem arra, hogy az egyedüli.”

„Istennek egy kifogása van csupán, az, hogy nem létezik.”

„A Gonosz felvette az Idő álnevet… Az unalom betekintést ad az örökkévalóságba, mely nem a legyőzött idő, hanem csak annak romjai.”

„Vélemények: igen; meggyőződések: nem. Ezek az intellektuális büszkeség kiindulópontjai.”

„Ha egy pillanatra is láthatnánk magunk a másik szemével, egy pillanat alatt eltűnnénk.”

„Az illat egy virág történelme.”

„Nem én szenvedek a világban, hanem a világ szenved bennem.”

„A szerelem, szentség meg szexualitás.”

„Inkább az örök éj, mintsem egy fád nap, inkább a félhomály, mint az elmosódott fény.”

„Mindenki kalauzom, aki nálamnál is bolondabb.”

„Az élet legális abszurditás.”

„Nem éri meg, hogy öngyilkos légy, elkéstél már vele.”

„Egyértelmű, hogy Isten egy megoldás volt. És ennél jobbat soha nem is fogunk találni.”

„Egy pofon és egy sértés közül jobban viseljük a pofont.”

„Az antropológia az állattan és a pszichológia keveréke.”

„Csak az ellenségeinknek és néhány minket nem szerető barát számára létezünk, más senkinek.”

„A remény a rabszolgák erénye.”

„A benned lakozó semmin kívül semmi mást sem kell akarnod.”

„Az unalom: ok nélküli szenvedés.”

„Mire vársz, hogy feladhasd?”

„Amikor teljesen biztosan tudod, hogy minden valótlan, akkor nem értheted, miért kéne fáradoznod a bizonyítással.”

“It's not worth the bother of killing yourself, since you always kill yourself too late.”

“I live only because it is in my power to die when I choose to: without the idea of suicide, I'd have killed myself right away.”

“Whenever I happen to be in a city of any size, I marvel that riots do not break out everyday: Massacres, unspeakable carnage, a doomsday chaos. How can so many human beings coexist in a space so confined without hating each other to death?”

“Death makes no sense except to people who have passionately loved life. How can one die without having something to part from? Detachment is a negation of both life and death. Whoever has overcome his fear of death has also triumphed over life. For life is nothing but another word for this fear.”

“The farther men get from God, the farther they advance into the knowledge of religions.”

“When you know quite absolutely that everything is unreal, you then cannot see why you should take the trouble to prove it.”

“We must live, you used to say, as if we were never going to die. - Didn't you know that's how everyone lives, including those obsessed with Death?”

“I thought that the only action a man could perform without shame was to take his life; that he had no right to diminish himself in the succession of days and the inertic of misery. No elect, I kept telling myself, but those who committed suicide.”

“A book is a suicide postponed.”

“There is no one whose death I have not longed for, at one moment or another.”

“In theory, it matters little to me whether I live as whether I die; in practice, I am lacerated by every anxiety which opens an abyss between life and death.”

“"What do you do from morning to night?" "I endure myself."”

“To have committed every crime but that of being a father.”

“Philosophers write for professors; thinkers for writers.”

“The obsession with suicide is characteristic of the man who can neither live nor die, and whose attention never swerves from this double impossibility.”

“Anyone can escape into sleep, we are all geniuses when we dream, the butcher's the poet's equal there.”

“Suicide is a sudden accomplishment, a lightning-like deliverance: it is nirvana by violence.”

“The only interesting philosophers are the ones who have stopped thinking and have begun to search for happiness.”

“Only optimists commit suicide, the optimists who can no longer be... optimists. The others, having no reason to live, why should they have any to die?”

“Is it possible that existence is our exile and nothingness our home?”

“We have convictions only if we have studied nothing thoroughly.”

“One can experience loneliness in two ways: by feeling lonely in the world or by feeling the loneliness of the world.”

“What I know at sixty, I knew as well at twenty. Forty years of a long, a superfluous, labor of verification.”

“Better to be an animal than a man, an insect than an animal, a plant than an insect, and so on. Salvation? Whatever diminishes the kingdom of consciousness and compromises its supremacy.”

“There was a time when time did not yet exist. … The rejection of birth is nothing but the nostalgia for this time before time.”

“Fortunate those who, born before science, were privileged to die of their first disease!”

“Self-knowledge — the bitterest knowledge of all and also the kind we cultivate least: what is the use of catching ourselves out, morning to night, in the act of illusion, pitilessly tracing each act back to its root, and losing case after case before our own tribunal?”

“Only those are happy who never think or, rather, who only think about life's bare necessities, and to think about such things means not to think at all. True thinking resembles a demon who muddies the spring of life or a sickness which corrupts its roots. To think all the time, to raise questions, to doubt your own destiny, to feel the weariness of living, to be worn out to the point of exhaustion by thoughts and life, to leave behind you, as symbols of your life's drama, a trail of smoke and blood — all this means you are so unhappy that reflection and thinking appear as a curse causing a violent revulsion in you.”

“Except for music, everything is a lie, even solitude, even ecstasy. Music, in fact, is the one and the other, only better.”