Arisztotelész: Aktuális idézetek (oldal 2)

„Az igazság kutatása egyrészt nehéz, másrészt könnyű. Jele ennek, hogy bár senki nem ragadhatja azt meg méltóképen, nem is tévesztheti el teljesen, hanem kiki tud valami helyeset mondani. S ha így az egyes ember semmivel vagy csak nagyon kevéssel járul is hozzá az igazsághoz, valamennyiök összefogásából mégis egy csomó tudás születik meg.”

„Aki kételkedik, olyan, mint a lekötözött ember: egy tapodtat sem tud tovább haladni.”

„Így van ez a lélekkel nem rendelkezõ dolgok esetén is: némelyik valóban ezüstbõl vagy aranyból készült, másokról csak az érzékeink sugallják ezt, például a bádogból készült dolgok ezüstnek tûnnek, vagy a sárga fémbõl készültek aranynak. Ugyanígy, néha valódi az érvelés és a cáfolat, néha pedig nem, és csak a tapasztalatlanságunk mutatatja õket valódinak, mivel a tapasztalatlanok csak távolabbról tudják szemlélni ezeket a dolgokat. […] Hiszen lehetetlen egy beszélgetésben a tárgyalt dolgokat szerepeltetni, hanem ehelyett a neveiket mint szimbólumokat kell használnunk, és feltételezzük, hogy ami a nevek között következik, az a dolgok között is következik; ugyanúgy, mint ahogy a számítások eredményeit is a számolótáblák alapján tételezzük fel. De a nevek és a dolgok esete nem azonos. Hiszen a nevek végesek, és így van ez a lehetséges kifejezések összességével is, míg a dolgok száma végtelen. Elkerülhetetlen ezért, hogy több jelentése legyen ugyanannak a névnek. […] A vitákban azok, akik nincsenek eléggé tisztában a nevek erejével, elvétik mind saját érveiket, mind másokét. Így aztán, és számos késõbb említendõ okból is, léteznek valódinak látszó, ám hamis érvek és cáfolatok. Márpedig néhány embernek jobban megéri, hogy bölcsnek tûnjék annak ellenére, hogy valójában nem az; mint hogy valójában bölcs legyen annak látszata nélkül. Hiszen a szofista tudománya abban áll, hogy bölcsességet színleljen valódi alap nélkül, és a szofista pénzt keres látszó és valótlan bölcsessége segítségével.”

„A tudományos előadásokat a hallgatók elmealkatához mérten jó tartani. Azt kívánjuk ugyanis, hogy egy tárgyról úgy beszéljenek előttünk, ahogy megszoktuk, s ami ettől eltér, azt nem tudjuk ismereteink közé beilleszteni, sőt a szokatlanság miatt megértését nehéznek és idegenszerűnek fogjuk találni. Mert csak a megszokottat könnyű megérteni, amire elő vagyunk készülve.”

„Vizsgáljuk meg, hogyan viszonyulnak egymáshoz a lehetséges és nem lehetséges, az esetleges és nem esetleges, meg a lehetetlen és szükségszerű tagadásai és állításai. Mert bizony vannak itt nehézségek.”

„A szerencsétlenség megmutatja azokat, akik nem igazi barátok.”

„A filozófia az emberek megbetegedését okozhatja.”

„Minden földrengés és katasztrófa figyelmeztetés; túl sok a korrupció a világon.”

„Saját magunk megismerése a bölcsesség kezdete.”

„Ki is az a barát? Egyetlen lélek, amely két testben rejlik.”

„A művelt elme ismertetőjele, hogy képes foglalkozni egy gondolattal anélkül, hogy elfogadná.”

„Az elme oktatása a szív oktatása nélkül egyáltalán nem oktatás.”

„A boldogság rajtunk múlik.”

„Az oktatás gyökerei keserűek, de a gyümölcse édes.”

„A barátkozás gyors munka, de a barátság lassan érő gyümölcs.”

„Aki legyőzte félelmeit, az valóban szabad lesz.”

„Akik tudnak, azok cselekszenek. Akik értik, tanítanak.”

„Azokat, akik jól oktatják a gyerekeket, jobban meg kell becsülni, mint azokat, akik világra hozzák őket; mert ők csak életet adnak nekik, az oktatók pedig a jó élét művészetét adják át nekik.”

„Bátrabbnak tartom azt, aki legyőzi vágyait, mint azt, aki meghódítja ellenségeit, mivel a legnehezebb győzelem az önmaga fölötti győzelem.”