Idézetek az oktatásról és az intelligenciáról

„Oly magasra értékeli az ember eszét, hogy bármilyen kiváltságos helyzetben éljen is, nem érzi magát boldognak, ha nem fogad el ugyanilyen előnyös helyzetet embertársai gondolkodásában.”

Blaise Pascal (1623–1662) francia matematikus, fizikus, vallásfilozófus, teológus és moralista

„A fecske a szél legkedvesebb játékszere.
Ha biztosan akarod tudni, hogy kötelességedet teljesítetted, csináld mindig azt, ami a legkellemetlenebb.
Jó az Isten. Nem engedi, hogy megnyíljon alattam a föld, amikor nyelvtani hibát csinálok.
Egyedül a fák ismerhetik a víz titkát.
A madár nem azért száll a rózsabokorra, mert rózsákkal van tele, ─ levéltetveket keres
A temetőket gondozzák, a halottakkal nem törődnek.
A csend istennője a Hold.
Amikor a vízre hó hull: csendre csend esik.
Az irónia a boldogság egyik eleme.
Légy szerény! Bár ez is a gőg egy fajtája, de kevésbé visszatetsző.
Közlik velem, hogy X rosszat beszél rólam. Csodálkozom. Tudtommal soha jót nem cselekedtem vele.
Igazán szabad szellem az, aki képes visszautasítani egy meghívást, anélkül, hogy megindokolná.
Leányainknak megtiltjuk bizonyos könyvek olvasását ─ de ha kedvük tartja, elmehetnek délután az állatkertbe a majomketrec elé, nézni a majmok játékát.
Az irodalom olyan mesterség, ahol szüntelenül bizonyítanod kell tehetségedet, olyan embereknek, akiknek nincs tehetségük.”

Jules Renard (1864–1910)

„Az életről való tudásunk korlátozva van a halállal.”

Erich Maria Remarque (1898–1970) német pacifista és antifasiszta író

„Saját lábunkra akarunk állni, és torzítatlanul szemlélni a világot -- a jó dolgokat, a rossz dolgokat, a világ szépségét és csúfságát; olyannak akarjuk látni a világot, amilyen, és nem akarunk félni tõle. Értelemmel meghódítani a világot, nem szolgamódra alávetve magunkat borzalmainak. Az egész istenfogalom az ókori keleti despotizmusokból származik. Olyan fogalom ez, amely nagyon méltatlan a szabad emberekhez. Amikor a templomban azt halljuk, hogy az emberek megalázkodnak és nyomorult bűnösöknek nevezik magukat, ez megvetésre méltó, hitvány dolognak tûnik, amely méltatlan önmagukra valamit is adó emberi lényekhez. Fel kell állnunk, és őszintén, nyíltan kell a világ arcába néznünk. A lehetõ legjobbá kell tennünk világunkat, és ha nem lesz olyan jó, mint szeretnénk, végsõ soron akkor is jobb lesz, mint amilyenné mások tették az elmúlt történelmi korszakokban. A jó világhoz tudásra, jóindulatra és bátorságra van szükség; nincs szükség arra, hogy bûnbánóan epekedjünk a múlt után, sem arra, hogy a szabad értelmet bilincsbe verjük tudatlan emberek réges-régen kiejtett szavaival. Félelem nélküli kiállásra és szabad értelemre van szükség. Reménykednünk kell a jövõben, nem pedig örökösen visszatekintgetnünk a múltba, amely már halott, és amelyet -- ebben bízunk -- messze túlhalad majd a jövő, melyet értelmünkkel teremtünk.”

Bertrand Russell (1872–1970) angol matematikus, logikatudós, filozófus és szociológus, Kingston III. grófja

„Ha egy embernek csak tudást adunk, de erkölcsöt nem, az fenyegetés a társadalomra nézve.”

Theodore Roosevelt (1858–1919) amerikai politikus, az Amerikai Egyesült Államok 26. elnöke (1901-1909)

„Politikusnak lenni nem rossz dolog. Ha sikeres vagy, hálásak neked, ha pedig lejáratod magad, még mindig írhatsz egy könyvet.”

Ronald Reagan (1911–2004) amerikai színész, politikus, az Amerikai Egyesült Államok 40. elnöke (1981-1989)

„… az erkölcsök minden népnél abban a mértékben korcsosultak el, ahogy a tanulmányok és a művelődés iránti hajlam elterjedt az emberek között.”

Jean-Jacques Rousseau (1712–1778)

„Az ember cselekvésre és gondolkodásra született, nem bölcselkedésre. A bölcselkedés csak boldogtalanná teszi, anélkül, hogy jobbá vagy okosabbá tenné.”

Jean-Jacques Rousseau (1712–1778)

„Soha ne keverd össze a tudást a bölcsességgel. Az egyik segít megélhetést szerezni; a másik segít életet teremteni.”

Eleanor Roosevelt (1884–1962)

„Semmi sem jó vagy rossz önmagában, csupán a gondolkodás teszi azzá.”

William Shakespeare (1564–1616) angol drámaíró, költő, színész

„Minthogy meddő vagyok a tudásban, s az isten (Apollón) megtiltotta, hogy nemzzek, arra kényszerít, hogy bába legyek.”

Szókratész (-470–-399 i.e.) ókori görög filozófus

„Az írás olyan, mint a festés: ahogyan a festett alakok nem szólalnak meg, ha kérdezed őket, így az írott szavak is mindig csak egyféleképpen válaszolnak, úgy ahogyan a szerző kívánta, amikor megirta a könyvet.”

Szókratész (-470–-399 i.e.) ókori görög filozófus

„Ha megvizsgálod azt, amit erénynek neveznek az emberek, rájössz, hogy a tanulás és gyakorlás által gyarapodik.”

Szókratész (-470–-399 i.e.) ókori görög filozófus

„A mai ember egész életében olyan hatásoknak van kitéve, amelyek megrendítik a saját gondolkodásába vetett bizalmát. A szellemi függőségre ösztönzés, amelynek alá kell vetnie magát, megnyilvánul mindenben, amit hall, vagy olvas. (…) Ahol megszűnik az a meggyőződés, hogy az ember önálló gondolkodás útján jut el az igazsághoz, oda beférkőzik a szkepticizmus.”

Albert Schweitzer (1875–1965) német teológus, lelkész, filozófus, orgonaművész, tanár, orvos

„Ennek az embernek a nevét ragozták a földgolyó újságjai, dörmögte száz meg száz nyelven ezer meg ezer bemondó, kiáltozta beszéde elején és végén ezernyi előadó, énekelte sok-sok pionirhang, említették főpapok, amikor pohárköszöntőt mondtak. Ennek az embernek a neve sült rá haldokló hadifoglyok ajkára, börtönfoglyok dagadt ínyére. Erre a névre kereszteltek át sok-sok várost és teret, utcát és sugárutat, palotát, egyetemet, iskolát, szanatóriumot, hegygerincet, tengeri csatornát, gyárat, bányát. szovhozt, kolhozt, sorhajót, jégtörőt, halászbárkát, cipőszövetkezetet óvodát - sőt moszkvai újságírók egy csoportja azt javasolta, hogy erre változtassák át a Volga és a Hold nevét is.”

Alekszandr Szolzsenyicin (1918–2008) orosz író

„A bölcsesség, azt hiszem, a tudás helyes felhasználása. A tudás nem jelent bölcsességet. Sokan sokat tudnak, és annál nagyobb bolondok. Nincs nagyobb bolond, mint a tudó bolond. De ha valaki tudja, hogyan kell használni a tudást, az bölcsességgel rendelkezik.”

Charles Haddon Spurgeon (1834–1892)

„Az én könyveim mint a víz; a nagy zseniké mint a bor. Mindenki vizet iszik.”

Mark Twain (1835–1910) amerikai író, újságíró, humorista

„Oktatás: az út a pimasz tudatlanságtól a nyomorúságos bizonytalanságig.”

Mark Twain (1835–1910) amerikai író, újságíró, humorista

„Soha nem hagytam, hogy az iskolázásom beavatkozzon az oktatásomba.”

Mark Twain (1835–1910) amerikai író, újságíró, humorista